Mivel magyarázható a magyar nyelvben az ismeretlen eredetű tőszavak kifejezetten nagy aránya amiknek jelentős része alapszókincshez kapcsolódik?
válasza:Talán azzal, hogy az Ural messze van a Kárpát medencétől. Utána meg jártak erre kunok, besenyők, tótok és szerbek, törökök és németek, hogy a fél világot fel ne soroljam.
Mondták nekem már lengyel ismerőseim, miként kerülhetett magyar szó a lengyel közé. Mondtam, hogy amiként a trónjukra keveredett egy magyar (székely) király.
válasza:A kérdés megfogalmazása számomra nem világos.
Most akkor a feltételezésed szerint a magyar alapszókincs jelentős része ismeretlen eredetű? (vagyis az "alapszókincshez kapcsolódik" azt jelenti, hogy "alapszókincshez tartozik?)
Vagy azt mondod, hogy van sok ismeretlen eredetű szó, ami hozzákapcsolódott grammatikailag az alapszókincs szavaihoz?
Őszintén szólva nem értem, mire gondolsz. Egyébként ha egy szótő ismeretlen eredetű, akkor nem lehet az alapszókincshez sorolni...
1: Az ismeretlen eredetű azt jelenti hogy nem tudjuk az adott szót más ismert nyelvből sem eredeztetni. Szlávból vagy köztörökből(kun,besenyő) sem.
2: Gondolok alapszókincs alatt arra amire gondolni szokás, a legalapvetőbb szavainkra amik testrészekhez, természeti tárgyakhoz, jelenségekhez, alapvető cselekvésekhez kapcsolódnak. Kétlem hogy a has,láb,köröm,hús vagy Nap szavunk ne tartozna az alapszókincshez csak mert nem ismerjük az eredetét.
válasza:
válasza:Hiába pontozod le a válaszomat, attól még fogalmi zavarban vagy. Mivel az alapszókincs az nagyjából ismert (már az alapszókincs jellegéből fakadóan is), így az olyan szavak, amelyeknek az eredete ismeretlen, nem alkothatják az alapszókincs részét. Gondolj már bele... Ismeretlen eredetű szavak hogy lehetnének az alapszókincs részei? Az "alapszókincs" mint fogalom magában rejti annak a bizonyosságát, hogy azok a szavak, amelyek a részei, a nyelv alapszókincsét alkotják. Ezeknek eredete nem lehet ismeretlen, hiszen csak finnugor eredetű szavak lehetnek az alapcszóknics részei.
Az ismeretlen eredetű szavak ebbe nem tartozhatnak bele, mert ezeknek nem ismerjük az eredetét... :D
Józan paraszti ésszel is fel lehet fogni ezt.
Ha elmondanád, hogy mit olvastál, vagy mi miatt teszed fel ezt a kérdést, honnan veszed, hogy ismeretlen eredetű szavak alapszókincshez tartozhatnak, akkor lehetne segíteni, de így, hogy össze-vissza kevered a fogalmak jelentését, és megsértődsz, ha nem neked tetsző válasz érkezik, ezzel nem lehet mit kezdeni. Nyugodtan pontozd le a válaszomat... Akkor minek tetted fel a kérdést?
Amúgy olyan van, hogy alapszavaink töveit vagy eredeti alakját nem ismerjük (pl. az "ember" szónál találgatások vannak, hogy ez milyen szóösszetétel eredetileg), de ezek nem ismeretlen eredetű szavak, csak az etimológiája, a szó története homályos. Szerintem ezzel kevered te ezt az egészet (vagyis a szezont a fazonnal).
válasza:Elmondani el tudnám, hogyan kapcsolódik a válaszom a kérdésedhez, de azt nem merném vállalni, vajon megérted-e.
De viszontkérdezek: mit gondolsz, miképpen kerülnek más népek szavai egy nyelvi környezetbe, és miért válnak annak részévé? És bármilyen nehezen elfogadható, azért, mert kapcsolatba kerülnek más népekkel, és átveszik azok egyes tevékenységeit, szokásait - velük együtt az ezt meghatározó szót. És az idők során hozzácsiszolják a saját szokásaikhoz. Zárt közösségek nyelvében kevés az idegen szó. Ezért ismét csak azt javasolhatom, gondolkodj el az első válaszomon.
9:Nem gondolom hogy az én felfogásommal lenne probléma. Te egy teljesen más dologról beszélsz. Az ismeretlen eredetű szavunk nem azért ismeretlen eredetű mert nem tudjuk hogyan került a nyelvünkbe, hanem mert magát a forrását nem ismerjük. Az adott szót nem tudjuk más ismert nyelv egyik szavával sem rokonítani. Ezek persze lehetnek jövevényszavak, de az alapszókincs az nyelv legősibb rétegét jelöli. Ezek a szavak a legalapvetőbb természeti jelenségeket, tárgyakat cselekvéseket stb. jelölik, és stabilabbak mint a szókészletünk többi rétege. Nyelvek közötti rokonság vizsgálatánál is ezt az alapszókincset szokás összehasonlítani. Mivel ezek a szavak általában egy nyelv legősibb rétegéből származnak, úgy gondolom mindenképpen érdekes ha forrása ismeretlen.
8: Most fentebb nagyobb vonalakban megfogalmaztam mi is az alapszókincs. Egyes szavak nem azért tartoznak az alapszókincshez mert finnugor eredetűek vagy sem, hanem jelentéskörüknél fogva azok. Ezt aztán megvizsgálhatjuk javarészt milyen eredetűek,ez valamint egy nyelv grammatikai jellemzői alapján rokoníthatjuk őket.
"Az alapszókincs – mint a testrészek, a rokoni megnevezések, a számnevek, a névmások, az egyszerű cselekvések és a természettel kapcsolatos szavak – egy nyelv szókészletének a legrégebbi részét képezi, amelyik igencsak ellenáll a változásnak. A magyar nyelvben az alapszókincs nagy többségét a finnugor nyelvekkel lehet rokonítani"
Hogy mely szavakat foglalja magába az alapszókincs? Ennek meghatározása eléggé eltérő, de például a Swadesh-listáról biztosan hallottál már. E lista szavainak eredetét vizsgálva is számos ismeretlen eredetű szóba bukkanunk. Hoztam is rá példát: Nap, köröm,hideg stb... Hogy ezek ismeretlen eredetűek nem én találtam ki, bármelyik etimológiai szótárt ha felcsapod ott találod benne. A kérdésem továbbra is áll tehát.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!