Globálisan összeesküdtek a nyelvész tudósok & egyetemek a TURÁNI török nyelvrokonságunk ellen?
Sehol sem ismerik el a türk nyelvrokonságot, há' mer' biztos globálisan összeesküdtek a tudósok nagy gonoszan
Ezért fogalmazott nemrég igen határozottan a kiváló nyelvész, Bereczki Gábor (professor emeritus): „A finnugor nyelvek rokonságát ugyanazzal a módszerrel bizonyították be, mint az indoeurópaiakét... A tudományos világ el is fogadta, több mint félszáz egyetemen külön szaktárgyként vagy a magyar stúdiumok részeként ezt így is tanítják, ellenkezőjére nem tudok példát.”
Szerintetek is globálisan világszerte nagy gonoszan összeesküdtek az egyetemek meg a tudósok?
A tudomány jelenlegi állása szerint a finnugor nyelvcsaládba tartozunk. Ez alá van kellőképp támasztva. Hogy egyes emberek nem tudják elfogadni, az legyen az ő nyomorúságuk.. Én inkább hiszek egy nyelvésznek, mint egy önmagát szakmabelivé avanzsáló kóklernek. Egyébként Klima László idevágó művei hitelesek (én mondjuk csak előadáson találkoztam vele).
Az meg, hogy a finnugor nyelvek beletartoznak-e egy nagyobb halmazba, nem igazán változtat azon, hogy a magyar finnugor nyelv. Zárójelben megjegyzem, a finnel azért nem nyilvánvaló a hasonlóság, mert túl régen szakad el a két nyelv és egyébként a nyelvcsaládon belül a finnek alapból távoli rokonok. Viszont a hanti és manysi nyelvekkel elképesztő a hasonlóság.
Hanti-magyar:
Hurem né vitnel huligel husz hul pugi.
Három nő a vízből hálóval húsz halat fog.
Hurem-szát-husz hulach-szem ampem viten eli.
Háromszázhúsz hollószemű ebem vízen él.
Petge luv lasinen mini tou szilna.
Fekete ló lassan megy a tó szélén.
#25:
„A tudomány jelenlegi állása szerint a finnugor nyelvcsaládba tartozunk.”
A nyelvcsaládok klasszikus osztályozása alapján sorolják a magyar nyelvet konszenzussal a finnugor családba, ez azonban nem kőbe vésett és nem is örök érvényű tény. Az új bizonyítokékok fényében már rég felül kellett volna bírálni ezt, mint ahogy a biológiában is gyakran megtörténik, hogy egy élőlényt átsorolnak már kategóriákba, vagy akár a kategóriákat is megváltoztatják. A nyelvészetben is gyakran indokolt lenne, csak a nyelvészek nem foglalkoznak ezzel, mert kényelmesebb, ha minden a régiben marad.
„Ez alá van kellőképp támasztva.”
Kifejthetted volna, hogy szerinted mivel van alátámasztva, mert nem indokoltad semmivel a véleményed. A rokonság alá van támasztva. Az eredet nincs alátámasztva. Az sincs alátámasztva, hogy a magyar és a finnugornak tartott nyelvek között közelebbi lenne a rokonság, mint pl. egyes altaji nyelvekkel. De ha szerinted alá van támasztva, akkor ne habozz leírni az érveket (vagy ha nincs időd, link is elég). Akkor hátha még tanulna is belőle valaki valamit.
„Hogy egyes emberek nem tudják elfogadni, az legyen az ő nyomorúságuk. Én inkább hiszek egy nyelvésznek, mint egy önmagát szakmabelivé avanzsáló kóklernek.”
Az első lépés a tudományos gondolkodás felé, hogy leszállsz a magas lóról. Az, hogy te mindenkit kóklernek minősítesz, aki másképp látja (indokolja akár tudományos érvekkel), de te ezt nem tudod elfogadni, meg valószínűleg utána sem nézel, hanem elfogadod azt, amit az iskolában tanultál, az inkább a te „nyomorúságod”, mint az övék. Tisztelettel.
„Egyébként Klima László idevágó művei hitelesek (én mondjuk csak előadáson találkoztam vele).”
Mint ahogy sok más, a bináris családfamodellt kritizáló nyelvész művei is hitelesek. Pl. Szilágyi N. Sándor, Fehér Krisztina, stb.
„Az meg, hogy a finnugor nyelvek beletartoznak-e egy nagyobb halmazba, nem igazán változtat azon, hogy a magyar finnugor nyelv.”
Ez akkor lenne igaz, ha bizonyítva lenne, hogy az ún. finnugor nyelvek egységes csoportként egymással közelebbi rokonságot mutatnak, mint más családokba tartozó nyelvekkel, és ez a magyarra is igaz lenne. De ezt soha senki nem bizonyította, még csak nem is próbálta bizonyítani. Az ellenkezőjét (jelesül, hogy a „finnugor eredetűnek” tartott szavak szinte kivétel nélkül mind ősibbek, tehát általában az altaji, de olykor még az indo-európai vagy dravida nyelvekkel is rokonok) viszont könnyű bemutatni. Ez még nem lenne baj, ha lenne egy olyan szóréteg a magyar alapszókincsben, amely csak a finnugor nyelvekkel rokon, de nem rokon sem az altaji, sem az indo-európai nyelvekkel. Ha ez létezne, akkor valóban jogosan mondanánk a magyart finnugor nyelvnek (bár a nyelvcsalád elnevezése még akkor is logikátlan és szerencsétlen volna, kb annyira, mintha az indo-európai nyelveket mondjuk portugál-albán nyelvcsaládnak neveznék...). Azonban a nevezett szóréteg teljesen hiányzik (és ha már nagyon kötekedni akarnék, az altaji nyelvek kapcsán inkább megvan az a réteg, amely csak velük rokon, de a finnugor nyelvekkel nem, de még ez sem elegendő ahhoz, hogy a magyart biztosan altaji nyelvnek tartsuk). Az igazság az, hogy nincs elég információ, hogy döntsünk a kérdésben, és nem is kell. Persze didaktikai okokból használhatók a kategóriák, de fontos, hogy tudjuk, hogy ezek nem jelentenek valódi elkülönült csoportokat.
„Zárójelben megjegyzem, a finnel azért nem nyilvánvaló a hasonlóság, mert túl régen szakad el a két nyelv és egyébként a nyelvcsaládon belül a finnek alapból távoli rokonok.”
Ez ugyanúgy elmondható a legtöbb altaji nyelvre is.
„Viszont a hanti és manysi nyelvekkel elképesztő a hasonlóság.”
Ha annyira „elképesztő” (amely nem tudományos kategória) lenne a hasonlóság, akkor gond nélkül értenünk kellene a manysi és a hanti szövegeket, anélkül, hogy valaha is tanultunk volna ezeken a nyelveken. Ők is ugyanúgy távoli nyelvrokonaink (bár a finnél közelebbi), mint minden más nyelvrokonunk. Az „elképesztő” hasonlóságra pl. példa lehetne egyes szláv nyelvek egymással viszonyított hasonlóságai, a skandináv nyelvek egymással viszonyított hasonlóságai, vagy az, hogy ha egy jó nyelvérzékkel rendelkező egyén metanul angolul és ném,etül, akkor már a hollandot is érteni fogja nagy valószínűséggel. Ráadásul a hantiban meg a manysiban annyi nyelvjárás van, hogy ha elmennél hozzájuk és felolvasnád ezeket a mondatokat nekik, könnyen lehet, hogy egy kukkot sem értenének belőle. Persze jól néz ki, hogy vannak hasonló mondatok, meg jól szemlélteti a rokon szerkezeteket és szavakat, de önmagában ez még a rokonság mellett sem lenne érv. A rokonság mellett a nyelvtani hasonlóságokkal és az alapszókincs szabályos hangmegfeleléseinek felsorolásával kellne érvelni. Ezek egyébként megvannak, tehéát a hanti és a manysi nyelvek valóban rokonaink, de ők is elég távoliak.
Vagy mennyit értesz az alábbi dalból?
https://www.youtube.com/watch?v=Y3ZQjwvNkSI
Ilyen mondatokat egyébként a törökkel (és még sok más nyelvvel) is lehetne írni.
Cebimde çok küçük elma var – Zsebemben sok kicsi alma van.
Ben yedi uzun tepede yürüdüm – Én hét hosszú dombon jártam.
Horváth Miklós még összefüggő verset is tudott írni, amelyet török anyanyelvűek is érthetőnek és korrektnek minősítettek:
Ha csak ezeket látnánk, ugyanúgy mondhatnánk, hogy „elképesztő” a hasonlóság a magyar és a jelenlegi török nyelv között. De ezek kiragadott példák, ugyanúgy mint a hanti, manysi és a többi finnugor nyelv esetében is. Persze ha valaki nem gondol bele komolyan a nyelvrokonság tudományos hátterébe, azok számára meggyőzőnek tűnik a rokonság közelsége melletti érvként.
Természetesen önmagukben ezek sem bizonyítják még azt sem, hogy a török nyelvek a rokonaink (bár azok, mert azokkal is megvannak a nyelvtani hasonlóságok és az alapszókincs szabályos hangmegfelelései is (ráadásul ugyanazokban a szavakban, amelyek a mainstream nyelvészek szerint finnugor eredetűnek kellene lenniük).
Ahhoz, hogy azt mondjuk, hogy a magyar finnugor (vagy épp altaji) nyelv, ahhoz statisztikailag be kellene mutatni, hogy a magyar és a többi finnugorként (vagy épp altajiként) besorolt nyelv között több és nagyobb mértékű párhuzam van, mint a másik családdal. De a tények azt mutatják, hogy a párhuzamok kb. hasonló mértékűek (enyhe altaji túlsúllyal, ami nem feltétlenül mérvadó az altaji nyelvek nagyobb száma miatt sem). Persze ez nem derül ki, ha elhisszük az etimológiai szótáraknak, hogy a finnugor nyelvekkel rokon szavaink finnugor eredetűek, és meg sem nézzük, hogy rokoníthatók-e más családokkal.
Kb. olyan igényességgel kellene ezt megtenni, mint ahogy az eurázsiai nyelvcsalád létezésének bizonyításakor is tették:
Amíg ezt nem teszik meg, addig csak látszatérvek vannak, amelyek közül sok az egyértelműen téves következtetés. Pl. a „sok” szó is így lett „ősi finnugor örökség”:
Közben szépen el van hallgatva, hogy a török nyelvekkel is ugyanúgy rokon:
Mert valójában ez is ősibb eredetű. De az összes többi finnugor eredetűnek tartott szó is, amelyek kb. 90%-áról egyértelműen bizonyítható is, hogy jóval ősibbek.
Személyes névmásainkat is finnugor eredetűnek mondják, pedig ott virítanak a szabályos megfelelések az altaji nyelvekkel is:
A fentiek alapján mi is indokolja, hogy a magyart finnugor nyelvnek tartsuk, és mindenki „kókler” legyen, aki egyáltalán rá mer mutatni az ellenérvekre? Legyen akár nyelvész az illető:
És a tudományos érvek hiányát erőszakkal pótolják, mint pl. a nyest nevű blogon is, amire pl. Arató István is kiválóan rámutat:
Már az ugor-török háború is így dőlt el, nem pedig tudományos érvek alapján:
Gondolkodjunk már néha egy kicsit! Attól, hogy a finnugor oldal volt az erőszakosabb, sosem tudták tudományos érvekkel bizonyítani, hogy a finnugor nyelvek közelebbi rokonaink lennének, mint az altaji nyelvek. És még ma sem tudják.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!