Globálisan összeesküdtek a nyelvész tudósok & egyetemek a TURÁNI török nyelvrokonságunk ellen?

„Globálisan összeesküdtek a nyelvész tudósok & egyetemek a TURÁNI török nyelvrokonságunk ellen?”

Nem esküdtek össze. Amúgy a tudományban nem létezik olyan, hogy "turáni" nyelvrokonsági elmélet. Nosztratikus és eurázsiai nyelvcsalád-koncepció van. Ráadásul komoly statisztikával támogatva. Tehát a tudomány legújabb eredményei alapján úgy tűnik, hogy mégsem mondtak hülyeséget azok a "turanisták", akik szerint a magyar és a török (vagy a mongol) rokon nyelvek.

„Sehol sem ismerik el a türk nyelvrokonságot, há' mer' biztos globálisan összeesküdtek a tudósok nagy gonoszan.”

Ahhoz képest nyelvészprofesszorok írtak tudományos cikkeket és könyveket, amelyben számos érvet hoznak fel az eurázsiai nyelvcsalád létezése mellett. Szeretettel ajánlom Greenberg professzor Indo-European and Its Closest Relatives című művét, melynek első kötetében nyelvtani, második kötetében lexikai párhuzamokat mutat be az indo-európai, az uráli és az altaji nyelvcsaládokba sorolt nyelvek között. A 2. kötetben felsorolt példaszavak között szép számmal találsz magyar szavakat is, illetve konkrét példákat a magyar és az altaji nyelvek alapszókincse közötti szabályos hangmegfelelésekre. Ezáltal igazolta, hogy ezek a nyelvek egyetlen nyelvcsaládba tartoznak (ún. eurázsiai nyelvcsalád). További példákat te magad is könnyen találhatsz bármelyik lexikai adatbázisban. Pl. [link]

A személyes névmások szabályos hangmegfeleléseit szintén könnyű belátni: [link]

Ha részletesebben érdekel a téma, ajánlom Babaev cikkét: [link]

Az eurázsiai nyelvcsalád koncepcióját (bár nem ugyanilyen néven) megtaláljuk számos más elismert nyelvész munkáiban is (Kortlandt, Bomhard, Sztarosztyin).

Pagel és Jäger statisztikailag is igazolták, hogy az elmélet helytálló.

[link]

[link]

Ezek tudományos cikkek, ráadásul a PNAS-ből, ami az egyik legtekintélyesebb, magas impaktú tudományos folyóirat. Tehát a statisztika is azt mutatja, hogy az altaji nyelveknek ugyanúgy rokonai vagyunk. Akár tetszik neked, akár nem.

„Ezért fogalmazott nemrég igen határozottan a kiváló nyelvész, Bereczki Gábor (professor emeritus): „A finnugor nyelvek rokonságát ugyanazzal a módszerrel bizonyították be, mint az indoeurópaiakét...”

És pontosan ugyanezzel a módszerrel igazolták az uráli és az altaji nyelvek, valamint az indo-európai nyelvek rokonságát is. Azt felejti el a kiváló nyelvész, hogy a finnugor nyelvrokonság nem jelenti automatikusan a finnugorral rokonítható szavak finnugor eredetét, főleg akkor nem, ha azok más eurázsiai nyelvekben is jelen vannak. A szavak eredete az esetek döntő részében amúgy is csak feltételezés (hacsak nincs pontosan dokumentálva, hogy egy adott szó mikor és hogy került a nyelvbe, de ez a modern kori átvételeken kívül nem nagyon fordul elő, azoknak meg semmi köze a nyelvrokonsághoz). De akkor miért nem lehet pusztán rokonságról beszéni eredet helyett? Miért nem lehet igényesen fogalmazni? Az alapszókincsünk finnugor nyelvekkel rokonítható szavainak nagy része más eurázsiai (általában altaji) nyelvekkel is rokonítható. Tehát a finnugor nyelvekkel való rokonságunk semmivel sem közelebbi, mint az altaji nyelvekkel való rokonságunk. Csak sajnos vannak nyelvészek, akik presztízskérdést csinálnak abból, hogy a finnugor nyelvrokonság kizárólagosságát hirdessék, csak a tudomány modern eredményei egyáltalán nem őket igazolják. Persze szerinted az eurázsiai nyelvcsalád létezését igazoló tudósok mind globálisan összeesküdtek szegény finnugor nyelvészek ellen ugye? Mert ugye kedvenc blogodról már tudjuk jól, hogy az eurázsiai és nosztratikus „elméletek” ugyebár mind gonosz finnugorellenes „elméletek” (csak nem megint összeesküdtek szegény finnugor nyelvészek ellen?): [link]

Egyébként (ha már szóba került a módszertan) akkor Szilágyi N. Sándor kiváló nyelvészprofesszor alábbi cikkét is érdemes elolvasni:

[link]

#5:

„Meg kéne nézni, mennyi bizonyítékot találni erre a nyelvrokonságra a török megszállásunk ELŐTTI idő nyelvkészletében, talán akkor az ilyen próbálkozások elcsendesednek.

Mert bizony rendes nyelvész el tudja választani a jövevényszavakat a nyelvrokonsági bizonyítékoktól. :)”

Szerencsére igen, ezért van egyre több híve az eurázsiai elméletnek. Az alapszókincset egyébként is ritkán vesszük át, márpedig az altaji nyelvekkel rokonítható szavak aránya a magyar alapszókincsben nem kisebb, mint a finnugor nyelvekkel rokonítható szavak aránya. Ezek nyilván nem lehetnek sem jövevényszavak, sem véletlen hasonlóságok.

Amúgy azt ugye tudod, hogy legtöbb török eredetűnek tartott szavunk még a magyarok bejövetele előtti időből származik még a finnugor nyelvészek szerint is. A finnugor eredetűnek tartott alapszókincsbeli szavak nagy része pedig jelen van az altaji nyelvekben is, tehát az ún „finnugor kornál” korábbi. Persze nem is értem, hogy ha egy szóról a finnugor nyelvészek kimondták, hogy az „finnugor eredetű”, akkor hogy meri bárki is bemutatni, hogy ugyanaz a szó ugyanabban az alakban (vagy szabályosan megfelelő alakban) jelen van az altaji (vagy más) nyelvekben is? És akkor azokban a nyelvekben vajon milyen "eredetű"? Ráadásul alapszókincsünk azon rétege, amely a finnugor nyelvekkel közös lenne, de más eurázsiai nyelvekkel nem, szinte teljesen hiányzik. Így viszont a magyar nyelv finnugor ágba sorolása minimum erősen vitatható. És micsoda véletlen, hogy még szabályos hangmegfelelések is vannak a magyar alapszókincsbeli szavak, valamint az altaji megfelelőik között (még a személyes névmások között is). Szintén nem kisebb számban, mint a finnugor nyelvekkel. De ha ez nem lenne elég, még nyelvtani párhuzamok is akadnak szép számmal. De ha nem lennének, az alapszókincs rokoníthatósága önmagában is elég lenne.

#9:

„A mókás az, hogy történetileg pontosan a turáni, meg türk, meg tököm tudja milyen rokonságok hívői tagadták a finnugor rokonságot azért, mert nem tetszett nekik a "halszagú" rokonság.”

Ez egy urban legend, amit a finnugor rokonság kizárólagosságát hirdető nyelvészek és pártolóik előszeretettel hangoztatnak. A valóság az, hogy az ugor-török háborúban pont a török rokonság mellett érvelők voltak azok, akik a finnugor rokonságot és a török rokonságot egyaránt igaznak tartották (urál-altaji nyelvcsalád koncepciója). És a finnugor tábor hívei voltak azok, akik a finnugor rokonság kizárólagossága mellett érveltek, valódi tudományos érvek nélkül, érzelmi alapon. És attól, hogy ők előszeretettel bizonygatják ennek ellenkezőjét, attól még a tény tény marad. A „halszagú rokonság” szintén a finnugor nyelvészek (valószínűleg Barna Ferdinánd) kreálmánya, mert a finnugor kizárólagosság hívei már akkor sem tudományos érvekkel vitáztak, hanem olyat igyekeztek vitapartnereik szájába adni, amit azok sose mondtak, hogy aztán cáfolhassák, illetve lejárassák őket.

[link]

Ha a finnugor nyelvészeket valóban a magyar nyelv eredete érdekli, miért próbálják mindenáron fenntatani a finnugor nyelvrokonság kizárólagosságának látszatát?

Megint nem tudtál egyetlenegy értelmes érvet sem felhozni. Az, hogy szerinted mit csinálok, az csak azt bizonyítja, hogy nem tudsz logikusan gondolkodni, hiszen már jópárszor leírtam neked, hogy hol vannak a trükkök a finnugor eredet meséiben.

„Figyelitek a taktikáját a GYK-s pályafutása alatt...”

A te taktikád meg az, hogy időnként csinálsz egy új nicket itt, telespammelsz mindent turanizmusos kérdésekkel, amikor megcáfolják a butaságaidat, akkor ugyanezt a spamhadjáratot megcsinálod pár egyéb fórumon, de még a wikipedia vitalapján is, youtube videók alatt is. Aztán amikor rájössz, hogy megint nevetségessé tetted magad, akkor eltűnsz pár hónapra, aztán akkor visszajössz, felteszed ugyanazokat a kérdéseket, és leírod ugyanazokat a semmitmondó sablonszövegeket proletárokról, önjelölt táltos-tudósokról. Bizonyítva, hogy a közben eltelt néhány hónap soirán semmit nem fejlődött a gondolkodásod. Leszólsz mindenkit, de semmilyen tudományos érvet nem tudsz felhozni, mindig tudósokra hivatkozol (persze nem konkrét cikkekre, csak általánosságban "tudósok"-ra), de amikor a tudósok eredményei (a belinkelt konkrét eredmények) ellentétesek a te velémenyeddel, akkor természetesen azt mondod, hogy ezek csak hipotézisek.

„Nem kezelik tényként a könyvek írói sem pusztán hipotézisként. Majd aztán jön a konteós proli gyerek „computerek is megmonnyák ám” szöveggel.”

Miközben elfelejted, hogy a finnugor elmélet ugyanúgy hipotézis. A finnugor eredet meséi, valamint a finnugor kizárólagosság meséi pedig nyilvánvalóan áltudományos butaságok, pár keményvonalas finnugristán kívül már a finnugor nyelvészek sem támogatják ezt az elavult álláspontot. Kérdezz meg finnugor nyelvészeket, hogy mi ma az álláspont a finnugor és altaji nyelvek közös alapszókincsét illetően.

De természetesen ameddig sokan támogatták ezeket az elavult finnugor eredetmeséket és kizárólagossági meséket, addig sem volt igaz. :) A tudomány meg ott kezdődik, hogy az állításainkat statisztikailag megalapozzuk. Amíg ezt nem tudjuk megtenni, addig álláspontunk nem több váleménynél. Amit konszenzussal el lehet ugyan fogadni, ha nem tudunk jobbat, de a komoly tudósok ezzel sosem elégednek meg. A finnugor eredet, illetve a finnugor rokonság kizárólagosságának meséit soha senki semmilyen értelmes érvvel nem tudta alátámasztani, nem ám statisztikával. És nem a „kompjúter mongya meg ám”, mivel a módszertant valakinek ki kell dolgozni, és a számítógépet is kezelni kell.

Te arctalanul és iskolai végzettség nékül könnyen nevezel mindenkit konteós proli gyereknek, önjelölt táltos-tudósnak meg hasonlóknak. A "konteós proli gyerek" meg közben az egyetemen tanít 3 nyelven, és jó impaktú nemzetközi folyóiratokban publikál, de ennek egyébként semmi jelentősége, mert az érvek számítanak. Azzal sem lenne semmi baj, hogy neked nincs semmilyen végzettséged, ha tudnál érvelni vagy logikusan gondolkodni. De hogy nem tudsz, az már baj.

„Magát a rokonság fogalmát üresíti ki tagadja le azzal, ha mindjobban kiszélesíti a nyelvcsaládokat.”

„De ekkora tágításnál már valójában nem rokonságról beszélhetünk, hanem már ellentettjéről az IDEGENSÉGRŐL.”

Nem én tehetek arról, hogy a nyelvcsalád definíciója az, ami. Így a nyelvcsaládok kiszélesítesét meg kell tenni, ha tudományosan indokolt. Vagy meg kell változtatni a definíciót.

De attól, hogy egy nyelvcsaládba sok nyelvet besorolunk, az egyes nyelvek egymáshoz való rokonsági fokát könnyen meg lehet vizsgálni. Azt kell megnézni, hogy az alapszókincs hány %-a közös az adott 2 nyelv között. Egyelőre ott tartunk, hogy soha senki nem bizonyította, hogy a magyar alapszókincs nagyobb arányban lenne rokonítható a finnugor, mint az altaji nyelvekkel. Mivel az ún. „finnugor eredetű” szavaink legnagyobb részéről bizonyítható, hogy jelen vannak az altaji (vagy akár más) nyelvcsaládokban is. Tehát azokkal is rokonítható, és ezért a közös alapszókincsbe bele kell ezeket is számolnunk, nem lehet ellenérv az, hogy egyesek úgy tartják, hogy ezek „finnugor eredetűek”. Mert ha más nyelvcsaládokban is jelen vannak, akkor nyilvánvalóan nem finnugor eredetűek, hanem korábbiak. Így nézve viszont már minimum kérdéses, hogy a magyar melyik nyelvekhez áll közelebb. Aztán ha még azt is megnézzük, hogy az alapszókincseben számos olyan szó van, amely az altaji nyelvekkel egyértelműen rokonítható, míg a finnugor nyelvekkel nem (viszont az ellenkezőjére alig-alig akad példa), onnantól már könnyen beláthatjuk, hogy mi is a baj a finnugor eredet, illetve a finnugor kizárólagosság meséivel. A fentiek alapján könnyen belátható, hogy a magyar alapszókincs a legtöbb szópárhuzamot és szabályos hangmegfelelést az altaji nyelvekkel mutatja, így azok jóval közelebbi rokonaink, mint a finnugor nyelvek. Persze, ha az uráli és altaji nyelvek közös alapszókincsének szavait mind „finnugor eredetűnek” ferdítjük (mint ahogy azt pl. a személyes névmásoknál konkrétan be is mutattam), akkor persze úgy tűnik, mintha nem így lenne. De ezen szavak „finnugor eredetét” soha senki nem bizonyította. Innentől viszont csak rokoníthatóságról lehet beszélni, eredetről nem.

Nézzük mit is ír ezekről a wikipedia, amelyre oly előszeretettel hivatkozol.

[link]

„Ráadásul a magyar nyelvben nagyszámú (legkevesebb 300-400) ősi török eredetű szó található, és még ennél is sokkal több a finnugorral legalábbis egyenértékű, jó vagy elfogadható török etimológiával.”

És ezeket ugyanolyan joggal tarthatnánk „altaji eredetűnek” is. Semmivel sem lenne megalapozatlanabb, mint a „finnugor eredet”. És ha valaki egy részénél felvenné a finnugor párhuzamokat, akkor rögtön elmondhatnánk, hogy „Nem, hiszen ezekről már tudjuk, hogy altaji eredetűek. Finnugor eredetű szó meg alig van a magyarban, az sem az alapszókincsben.”

„A finnugrista összehasonlító nyelvészek nemhogy a nyelvkeveredés vagy nyelvi összeolvadás tényét, de még annak elvi lehetőségét is mereven elutasították, és ragaszkodtak a bináris családfa-modellhez. Az eltelt idő tudományos fejlődése azonban rámutatott, hogy Vámbéry számos tekintetben sokkal közelebb járt az igazsághoz, mint a finnugristák, s az uráli/finnugor történeti nyelvészet is igen komoly átalakuláson ment át.[46][47][48][49][50][51][52]”

Lehetőleg olvasd végig a hivatkozott forrásokat is, akkor talán nem fogsz többet ennyi butaságot összehordani. Sem itt, sem a wikipedia vitalapján, sem a youtube-on. Mert a stílusodról fel lehet ismerni, akár Jánosnak, akár Ádámnak, akár Józsefnek, akár anonymusnak vagy akármi másnak nevezed magad. Az inkább az érdekes kérdés, hogy mi motivál. Mert ha az, hogy „csak az emberi butaságot támadod”, akkor saját magadat kéne leginkább támadnod. Kezdj el inkább valódi tudományos műveket olvasni áltudományos blogok helyett. Mert elszomorít a tudatlanság, amely a hozzászólásaidból árad. Számos (összességében legalább 100) olyan kérdést tettem fel neked korábbi vitáink során, amelyen ha legalább elgondolkodtál volna, már jelentősen fejlődhetett volna a gondolkodásod. De se nem válaszoltál rájuk, se nem gondolkodtál. A belinkelt forrásaimat szintén soha nem olvastad el. De egyszerűbb a 10 sablonszöveged közül random beírni valamelyiket, vagy idézeteket kimásolni a wikipediáról vagy áltudományos blogokról. Már kezdek belefáradni aba, hogy tanítsalak, mert egyáltalán semmilyen hajlandóságot nem mutatsz rá. Aki meg buta akar maradni, azon sajnos nehéz segíteni.

Megint sikerült a 18-19-ben csupa olyan "érvet" felhoznod, amelyre a 17-ben megtalálod a választ.

Lehet, hogy tényleg el kéne mennem táltosnak, hiszen úgy tűnik, hogy előre láttam, hogy miket fogsz írni, és már előre válaszoltam is. Vagy csak neked nem sikerült megint megérteni a lényeget.