Melyik szó volt előbb? A villám (fn. ) vagy a villan (ige) / villanás (fn. )?

A három felsorolt szó közül a villám és a villan között lehet csak választani (a villanás a villan szónak a főnévképzővel ellátott alakja, így könnyen belátható, hogy nem az volt előbb).

Meg kéne nézni egy etimológiai szótárban az eredetet, most fejből én sem tudok okosságokat mondani. De valószínű, hogy a "vill" vagy "vil" egy ősi szótő lehet és ebből jön a többi származék. Egyébként szerintem ez a tő a "világ" szóval van összefüggésben, abban is megtalálható ez az ősi tő, és én el tudom képzelni, hogy ezek a szavak egy ilyen tőről származnak.

Nagyon jó kérdés!

A szó eredetére vonatkozóan ld. az alábbiakat, amelyet a Czuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótárában lehet megtalálni.

Ehhez tudni kell, hogy Czuczor Gergely és Fogarasi János a XIX. században éltek, a magyar nyelv gyökszerkezetét hirdették és tanulmányozták, valamint a Magyar Tudós/Tudományos Akadémia felkérésére készítették el a magyar nyelv szótárát - hihetetlenül szorgalmas, alapos, körültekintő munkával - tudósi szerénységgel.

A legelső szó, amit Te keresel, a 'vil' gyökből ered.

"VIL, elvont gyök, melyből világ, vilámodik, és kettőztetett ll hanggal villám, villan, villog s ezek származékai eredtek. Azon l gyökhangu szók osztályába tartozik, melyekben a fürge, sebes mozgás alapfogalma rejlik. V. ö. VILÁG, (1) és L, mint gyökhang.

A villám, villan, villanás szavakra vonatkozóan ld. még szintén mit ír még a Cz.-F. Szótár!

VILL, ,vil’ gyöknek még egy l hanggal erősbített mása, villám, villan, villany, villog stb. Szókban.

VILLÁM, (vill-ám v. vil-l-ám) fn. tt. villám-ot, harm. szr. ~a.

1) Széles ért. a szemeket hirtelen megütő, s legott eltünő fény, ragyogás, világsugár. A nap felé forgatott fényes kard, tűkör villámot vet.

2) Szükebb ért. czikázva ragyogó tűzszikra s látszólag tűzfolyam, mely égi háborúkor egyik felhőből kisebb távolságban dörgést hallatva a másikba vagy a földre lövel; máskép, népiesen szólva: Isten nyila, Isten haragja, s mennyiben leüt, és roncsol, zúz, sujt, mennykő a neve. Tüzes villám. Leütött, lecsapott a villám. Villám csapja meg! Ezer villám, és mennykő! Sebesen jár mint a villám. Villám vissza nem tér. (Km.). Messze villámnak késő menydörgése. Képes kifejezéssel a sebességnek legnagyobb fokát jelenti. Adják e nevet lovaknak is. Tüzes! Villám! hi!

E szónak alapértelméből világos, hogy gyöke azon vil, melyből világ, világos származtak, s menynyiben nagyobb hatást fejez ki, kettőztetve vill, valamint a villan, villog származékokban is. V. ö. VILÁG, (1); és VILLOG. Képeztetésre hasonlók hozzá: csillám, hullám. Egyébiránt képzője 'ám' egyezik azon rövid am képzővel, mely a sikamlik, nyilamlik, iramlik, csuszamlik, futamlik, háramlik stb. igékben fordúl elé.

VILLÁMÁS, (vill-ám-ás) fn. tt. villámás-t, tb. ~ok, harm. szr. ~a. Szabó Dávidnál am. villámlás vagyis villám czikázása, nyilallása.V. ö. VILLÁMIK.

VILLÁMAT, (vill-ám-at) fn. tt. villámat-ot, harm. szr. ~a, v. ~ja.

Villamás elvont értelemben, villám. „Vala ke(dég) ő személye miként villámat (fulgur. Münch. cod. Máté. XXVIII.). „Miként a villámat támad napkeleten. (Ugyanott. Máté. XXIV.). „Úrnak villámati és ködi“. (Bécsi cod. Dániel. III.).

A villa szóval semmiképpen nincs kapcsolata a villámnak, ahogyan ez itt valaki gondolataiban felmerült.

Ugyanis a 'villa' jelentése valamiknek, tárgyaknak az elválasztásához kapcsolható, a 'villám' viszont egészen máshoz, egy (természeti) jelenséghez, amelynek a "fürgesége" - ahogyan Cz.-F. írják, :)) - a hirtelen történő lejátszódása valamint fényjelenség kapcsolható..

Jól gondoltátok, a VILLÁM szó elődjeként legősibbnek a VILÁG szó tekinthető, amelynek gyöke (töve) a VIL, egy további L-lel nyomatékosítva. E szónak az írásos megjelenése a legkorábbi (1200 körül).

A VILLAN és a VILLANÁS nyelvújítási szó szintén a VIL, VILL gyökből.

Aki javasolta, nagyon jó nyelvérzékkel rendelkezhetett, mert belecsempészte az ILL gyökből képzett ILLAN, ILLANÁS szavakban rejtező hirtelenséget, gyorsaságot.