A középkori városok, mi alapján és miből fizették az egyösszegű adót?
Ugye a középkori város egyik kiváltsága volt az egyösszegű adó. Viszont ez 2 kérdést is felvet:
1. Hogyan állapították meg, hogy egy adott településnek mekkora összeget kell fizetnie
2. A városon belül, hogy szedték be ezt az összeget a lakosságtól (pl.: a jövedelmek egy bizonyos százaléka, vagy fejadóként mindenki ugyanannyit gizetett keresetétől függetlenül stb. )
A válaszokat előre is köszönöm!
Szerintem ez változott, nem lehet rá egységes választ adni. Ahány város volt, annyiféle módon szedtek adót, tájegységenként, országonként stb. is változik ez.
Mivel politikai joga annak volt, akinek volt polgárjoga, és polgárjoga annak lehetett, akinek volt lakása a városban, ezért tőlük szedték az adót. Kiknek voltak polgárjogai? Céhek mesterembereinek, kereskedőknek, fuvarosoknak stb. Nyilván a leggazdagabb réteg a kereskedők voltak, és általában belőlük alakult ki a városok vezetőrégete (patrícius réteg) is. De azt nem tudom, hogy vagyon alapján differenciálták-e az adókat, tehát, hogy aki gazdagabb volt, többet fizetett-e. De az biztos, hogy mindenkinek a jövedelmének bizonyos részét be kellett szolgáltatnia. A céheknél, mivel meg volt szabva, hogy mennyit, milyen minőségben termeljenek, és mivel nem volt verseny, ezért én el tudom képzelni, hogy igazából nem is a mesteremberek személyesen, hanem a céhek fizették az adót (pl. asztalosok céhének adója, fegyverkovácsok céhének adója, takácsok céhének adója stb.).
De hogy ki mennyit fizetett, és milyen arányban - vagy mindenki egyformán - ezt nem tudom, szerintem ez városonként eltérő volt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!