A jegyellenőr barátom lehet zseni?

Az tény és való, hogy az intelligencia úgy a hétköznapokban valamiféle homályos jelentéstartammal bír. Az intelligenciáról úgy alapvetően mégis csak az a fő benyomásunk, hogy valami általános problémamegoldó képesség, valami mintázat, rend felismerésének képessége olyan helyzetek esetek, amilyen helyzetekkel nem találkoztunk addig. De pl. az intelligencia magában a lexikális tudást, a világról szerzett ismereteket? Nyilván akinek bővebb ismeretei vannak a világról az jó, de ez alapvetően mégsem egy belső képesség kérdése, hanem külső tényezők kérdése. Így aztán az intelligens ember képéhez hozzátartozik egy csomó egyéb tulajdonság is, a műveltség, kreativitás, de még akár erkölcsi értékek is, de ezek alapvetően mégsem képesség kérdései.

És bár tényleg nehéz definiálni pontosan, hogy mi az intelligencia, és valahol van abban valami, hogy az intelligencia az a tulajdonság, amit az intelligencia tesztek mérnek, de ennék kicsit többről van szó. Azért elég jó lehet tudni, hogy egy IQ teszt milyen mentális képességeket mér. És az sem igaz, hogy az IQ kizárólag az IQ-teszt megoldási képességét mérné.

> A MAWI a hivatalos magyar IQ teszt is

Az azért kicsit tágabb területen mér. Nem csak az un. likvid intelligenciát, alapvetően logikai intelligenciát, amit a Mensa tesztje, hanem olyanokat is – akár szándékoltan, akár csak közvetett módon belecsempésződve –, mint szövegértés, műveltség, matematikai ismeretek, memória stb… Nyilván ha van egy ember, aki nem tud írni, olvasni, az a MAWI borzalmas eredményt fog elérni. Ha megtanulni írni, olvasni, akkor sokkal jobb eredményt fog elérni, pedig nem lett intelligensebb, csak írni, olvasni tanult meg. Ezzel szemben a Mensa tesztet egy írástudatlan ember is pont olyan eredménnyel tudja elvégezni, mint egy írástudó. És akkor visszatértünk a kiinduló kérdéshez, hogy az intelligencia magában foglal-e kultúrától függő, szerzett ismereteket is, vagy sem. A MAWI szemléletében igen, és ez akceptálható álláspont, a Mensa által használt tesztben meg nem, és ez is ugyanúgy akceptálható álláspont.

> ráadásul a MAWI ennél is többet ad, mert a speciális képességekről is informál.

Pl. jó kérdés, hogy ezt jó dolognak tartjuk, vagy kiküszöbölendő hibának. Attól függ, mire is vagyunk kíváncsiak.

Egyszerűen arról van szó, hogy az intelligencia kutatásának és mérésének sokféle iskolája van, az intelligenciának sokféle definíciója és sokféle csoportosítása.

> A mensa hungariqua tesztje SEM hivatalos teszt.

No igen, attól függ, mit értünk a „hivatalos” fogalma alatt. Olyan szempontból nem hivatalos, hogy nincs egy állami hivatal, ami hivatalosnak minősítette volna. Olyan szempontból meg az, hogy ez az a teszt, ami a Mensa tagság kritériumának felmérését eldönti, egy nemzetközi szinten sztenderdizált tesztről van szó. A Mensa hivatalos tesztje a Mensa oldaláról hivatalos, a honlapon található próbateszthez képest. De amúgy nem tudok róla, hogy a MAWI tesztjei állami hivatal által hivatalosnak minősítettek lennének.

> Az, hogy egy teszt kiad egy (vagy több) pontszámot, nem jelent semmit, hiszen az csak abban a teszben lehet nérőszám, viszonyítási alap.

Ez pl. egyáltalán nem igaz. Az intelligenciának sokféle felosztása van, és ezeknek külön mérési módszerük. Van ugye matematikai-logikai intelligencia, vizuális-térbeli intelligencia, zenei intelligencia, nyelvi intelligencia, mozgási intelligencia, interperszonális intelligencia, intraperszonális-metakognitív intelligencia. Aztán más felosztásban van likvid intelligencia, aminek a nem ismert problémák megoldásánál van szerepe, meg a kristályos intelligencia, aminek akkor van szerepe, mikor egy problémát a már rendelkezésre álló ismereteink kombinálásával kell megoldani. A Mensa által mért likvid intelligenciáról pl. tudjuk, hogy egész szépen korrelál az intelligencia hetes felosztásával, akinek magas a likvid intelligenciája, annak jó eséllyel magasabb a matematikai-logikai, zenei stb. intelligenciája is. Tehát a teszt által adott mérőszám valami általános képességet mér, ami az élet számos területére kiterjedő jelentőségű.

Az más kérdés, hogy ugyanazok az emberek kicsit eltérő eredmények érnek el különböző természetű intelligencia teszteken. Meg az is más kérdés, hogy az intelligencia mennyire fontos képesség, mennyire van túlmisztifikálva olyan egyéb képességekhez képest, mint kreativitás, szorgalom, kitartás stb…

De ettől még az nem igaz, hogy egy IQ-teszt eredménye csak és kizárólag az adott teszt kitöltésének a teljesítményét mérné.

> Egyébként: Attól, hogy valaki hülye a matekhoz, még lehet nagyon jó képességű.

Ezt megerősítem. A Mensa tesztje alapvetően logikai természetű feladatokat tartalmaz, meg egy kicsit vizuális-térbeli feladatokat is. Viszont nem ritka az olyan Mensa tag, aki nem kedveli a matematikát, nem is volt és nem is akar jó lenni benne, inkább humán beállítottságú.

> A bárki számára elérhető teszteket bizony favágók készítették, sajnos még a mensa tesztjét is.

Amúgy egy teszt megalkotásához magához nem kell kimagaslóan magas IQ. Igen, akár „favágók” is össze tudnak dobni egy nehéz tesztet. Néha sokkal könnyebb kitalálni egy feladatot, mint megoldani. Mondok egy példát:

825734916, 368451279, 795623814, 167349258, 784513692, 956247138, 673582491, 846935127

Folytasd a sort! Megoldani nem egyszerű, pont azért nem, mert fel kell ismerni a mintázatot, képesnek kell lenni megtalálni a látszólagos káoszban a rendet, a rendszert. (Véleményem szerint ez már egy Mensa szintű feladat lenne.)

De ezt a feladatok megalkotni jóval könnyebb volt:

- Az első szám legyen egy 9 jegyű szám, amiben minden számjegy egyszer szerepel, véletlenszerű sorrendben: 825734916

- Minden szám az előzőből úgy keletkezik, hogy letöröljük az első számjegyet és a végére írjuk. Máshogy megfogalmazva rotáljuk a számjegyeket: (8)25734916 → 25734916(8). De hogy ne legyen olyan egyszerű, egyben minden számjegyet növeljünk is meg eggyel (kivéve a 9-est, ahelyett írjunk 1-et), magyarán a számjegyeket önmagukban is rotáljuk.

Két pofonegyszerű szabály, mégis a kettő kombinálásával egy elég nehéz feladatot kaptunk.

Aztán majd a sztenderdizálás során kiderül, hogy az emberek hány százaléka ér el adott pontszámot, így tudunk a pontszámhoz IQ-t rendelni. Ha eléggé egyenletesen nő a feladatok nehézsége, akkor egészen jó fog mérni IQ-t a teszt egy adott tartományon belül.

Egyébiránt a legtöbb papír alapon megjelent tesztet – így a Mensa tesztjét is – ezzel foglalkozó szakemberek állították össze, finomítgatták, pl. kiküszöbölve olyan feladatokat, aminek több hasonlóan logikus megoldása is lehet.

lehet

de jó, így már nem kell többet kiemelni