Hasznosak a társadalomtudományok, avagy szerinted is be kellene őket szüntetni?

Először is: nem megszüntetni akarta ezeket a szakokat, hanem beolvasztani valamelyik alapképzésbe. Ez egy tanrendi, strukturális kérdés, és kéne bizonyos rálátás a képzési szerkezetre ahhoz, hogy véleményt nyilvánítsunk róla.

Másodszor: igen, hasznosak a társadalomtudományok. Nagyon hasznosak.

Ne menjünk el olyan irányba, hogy mondatonként elemezzük a másik szavait, mert élőben sem lehetne olyat csinálni, és szinte fáj, hogy az előző mondat szinte megmagyarázza a feljövő vitaforrást.

Az egyetem mindenképp hozzátesz az emberhez, meg úgy bármilyen iskola, ezt nem vitatom. Nekem is van egy olyan életutam amilyen, megjártam már sokféle emberközösséget meg szintet.

Egyrészt a munkaadók ha olyan embert keresnek, akik képesek programokat módszeresen össze eszkábálni, akkor nem azt írják a hirdetésbe, hogy XY típusú diploma kell, hanem, hogy felsőfokú informatikai végzettség ÉS releváns ilyen olyan időszakokról való tapasztalat.

Vannak cégek akik rámennek, hogy felvesznek egy csomó zöldfülűt és a vállalat szempontjai szerint majd alakítják a képességeiket, nyilván nem olyan szép összegért, mint egy senior, de az elvárások sem olyanok. Csupán ha leültetik a gép elé akkor azért az alapfunkciókat már ne youtube tutorialból értse már meg.

Anno én is tudtam CDOS parancsokat, mert szükségem volt rá egy olyan feature miatt amit nem találtam más programban, de nincs ilyen irányú végzettségem és nem is merném azt állítani, hogy én értek a DOS-hoz. Azt a problémát most is meg tudnám oldani amit akkor megkellet, de bőven nem ismerem a rendszert ettől az autodidakta tanulástól.

A diploma képességet ad, nem szaktudást. Mire eljutsz a diplomáig megcsinálsz amit csak te tudsz kismillió ZH-t meg szigorlatot, mert mondjuk a házit kiadod alvállalkozóknak (mondjuk kérdés ki megy át a ZH-n aki nem csinálta meg a házit "papíron programozás"). Infó diplomával elmehetsz egy gyakornoki programba és majdcsak lesz valami. Nemzetközi-gazdálkodással hova mész el? És ezt nem én találom ki, meg lehet nézni a felvi utókövetést, hogy mennyire hozza be az "európai unióról friss információval rendelkező" emberek képességei az elvárásokat, hogy majd milyen jó szakemberek lesznek. (na jó nem szeretnék informatikáról okoskodni, mert igen felületesen ismerem csak)

Senki nem mondta, hogy a kommunikáció diploma kizáró ok lenne, de ÖNMAGÁBAN szinte semmit nem ér. És akkor most nem feltételeztem, hogy kommunikáció igazi mestere az illető, mert nem ez az általános.

Tisztában vagyok én is, hogy a műszaki diplomások legnagyobb hiányossága általában a kommunikációs képesség, és a gazdasági felfogás, amely szakterületek különálló szakjai mind megkapják a büfé/ruhatár jelzőt, de őt ott nem azért fizetik, hogy ott kommunikációs főszaki legyen, vagy irányítsa a gazdasági csoportot. Ha ez egy multi nagy valószínűséggel van ott valami ilyesmi ember is külön erre a célra, csak míg kommunikációsból meg HR-esből dunát lehet rekeszteni, mérnökökért úgy kell menni a pályakezdő börzére, hogy találjanak egy marhát aki nem megy egyenesen külföldre.(főleg ha még nyelvet is beszél)

A vita nem azokról szól, akik elmennek mérnöknek, és mellette hobbiból érdekli az ógörög nyelv, meg a mindenféle futottak még középkori költők magánélete. Nem is szabad szakbarbárnak lenni, de ezeken a szakokon nem azért van 70%os egyáltalán elhelyezkedési ráta (még jó, a SZAKMÁBAN elhelyezkedettek milyen siralmas statjuk is lehet...), mert van mellettük egy mérnök diplomájuk, és a munkáltatók szégyenlik őket. Ez inkább azért van, mert ez az egyetlen végzettségük és az egyetem alatt nem folytattak semmiféle szakmába vágó dolgot. Bejártak, vizsgázgattak, letették az abszolutóriumot, és kaptak egy keményfedeles papírt a nevükkel. És akkor most neki tessék munkát adni.

A munkavállalók emberek, és ha már voltál valamilyen vezető pozícióban rájöhettél, hogy nem biorobotok, és bőven vannak üresjáratok. Azért amiért fizeted őket meg amikor dolgoznak akkor mit csinálnak igazából. Nem azért mert nincs szükség bölcsészekre, hanem ennyire nincs, és főleg úgy, hogy a bolgonai rendszer simán a kezedbe nyom egy papírt, hogy na elvégezte jó gyerek. Milyen szaktudást feltételez CSUPÁN a bölcsészdiploma? "Életszeméletet?" A munkáltatók szerint semmivel sem különbözik a nagy átlag, hiszen akkor mindenki olcsó bölcsészeket alkalmazna az amúgy tényleges szaktudást nem igénylő favágó munkákra, és nem azt írnák ki, hogy "érettségi + diploma előny de nem baj ha nincs)"

A kérdés az, hogy akkor most a mi adónkból mi értelme sokmillió forintért odajáratni egy embert, évekig fizetni utána a járulékokat, ha az ott szerzett tudás a végzettek többségénél semmire sem jó?! Utána meg ráadásul megint közhasznú lesz, mert enni kell...

Nem azt mondom, hogy ezekkel nem lehet pénzt keresni és nincs rájuk szükség. A minőségi humán anyagot én is szívesen veszem, de tömegével egyszerűen nincs értelme képezni az ilyen embereket.

Azzal, hogy most összevonnak egy csomó ilyen szakot pontosan azt érik el, hogy akit mér érdekelnek mondjuk a nemzetközi kapcsolati háttere a dolgoknak és mondjuk dolgozni is akar benne akkor annak egy olyan szaktudása is legyen mellé amivel tényleg keresett lesz.

Mondjuk közgáz bsc + nemzetközi tanulmányok Msc már egy egész jó kombináció lehet. Ha a társadalmunk alapvetően tényleg ilyen irányvonal mentén rendezné be az oktatását, akkor azoknak is lenne munkája akik amúgy a jelen helyzetben ruhaboltban dolgoznak a TáTKos diplomával.

> Ne menjünk el olyan irányba, hogy mondatonként elemezzük a másik szavait, mert élőben sem lehetne olyat csinálni

De itt lehet, és pont ezért ad többet egy működésében fórum jellegű eszköz többet egy élő vitánál, mert nem kell azonnal reagálni, végig lehet venni akár minden egyes mondatot. ;-) Így akár jóval alaposabban bele lehet menni dolgokba, mint élőben.

> Nemzetközi-gazdálkodással hova mész el?

Mondok egy példát, igaz egészen más témakörben. Kedvesem elvégzett egy közgáz szakot, le is diplomázott. Van is egy stabil, jól fizető állása, ahol mint gazdasági osztályvezető dolgozik. De nem ez a megszállottsága. Lassan 20 éve tagja egy közhasznú egyesület keretein belül működő filozófia iskolának. Tanít is. Mondjuk lehet, hogy úgy dönt, hogy kíváncsi, hogy hogy tanítják ezt az egyetemen, ott mit tanítanak, amit ő tanul, ahhoz mit tesz hozzá, vagy mit értelmez a „hivatalos” képzés máshogy, mint ahogy ő tanulta.

Természetesen ebben az esetben teljesen irreleváns, hogy aztán ha elvégzi az egyetemet, akkor a filozófus diplomájával hogy tud elhelyezkedni. Nem feltétlenül azért tanul az ember bármit, mert valamit kezdeni is akar vele, hanem mert kíváncsi, mert tudni akar. Csak mi vagyunk olyan szűklátókörűek, hogy ezen a mérlegen akarunk megmérni mindent. Te azért mondod, hogy az adott diploma „önmagában semmit nem ér”, mert kizárólag az alapján ítéled meg az értékét, hogy tud-e vele munkát vállalni, illetve a munkájában tudja-e hasznosítani azt, amit tanult. Miért kizárólag ez lenne az egyetlen értékmérő tényező? Hidd el kedvesemnek nagyon értékes lenne az a filozófia tudás, amit az egyetemen szerezne. Nem azért, mert munkát tudna vele vállalni, hanem úgy önmagában, a tudásért lenne értékes.

Nota bene ő tanít, de nem kap érte pénzt. Nem erről szól a dolog. Sőt, mint egyesületi tag, ő is tagdíjat fizet. Aki tanul, az sem azért tanul, hogy munkára használja, mert papírt nem ad az egyesület a képzésről. A tagdíjak úgy vannak megállapítva, hogy azok az egyesület működésének költségeit fedezzék, a bérleti díjat, a villanyszámlát. Ha ezt rentábilisan kellene üzemeltetni, azaz úgy, hogy az oktatók órabérét is fedezze az egész tanítás, akkor olyan magas tagdíjat kellene szedni, amit jóval kevesebben akarnának megfizetni. Tehát az egész valóban nem egy rentábilis dolog, mégis sokan értelmes emberi célnak tartják azt, hogy csinálják.

Hogy ha valaki lediplomázik egy nemzetközi-gazdálkodás szakon, akkor tulajdonképpen lényegtelen kérdés, hogy hova megy el dolgozni. Bizonyára van olyan terület, ahol kimondottan szükség van erre a tudásra. Ha nincs, akkor sem feltétlenül szükségszerű, hogy az illető azért tanulja az adott szakot, mert valamit kezdeni akar vele. Ha mégis, akkor ez legyen az ő problémája, hogy megélhetést célzandó egy olyan diplomát célzott meg, amivel nem tud elhelyezkedni. Oké, lehet, hogy panaszkodik, jogában áll. Majd kitanul egy normális szakmát, ha akar, vagy ha nem, majd vállal valami olyan munkát, ami nem végzettséghez kötött, mondjuk elmegy takarítani, vagy bolti eladónak.

Számomra is kérdéses, hogy kell-e ezt szabályozni, alapvetően nem vagyok túlságosan liberális beállítottságú, de inkább hajlok afelé, hogy engedtessék meg az embereknek, hogy azért néha döntsenek szabadon, akár azon az áron is, hogy hülyeséget csinálnak. Ettől még az a tudás, amit megszerzett az övé, attól ő valamennyivel okosabb, informáltabb lett, ezt nem lehet tőle elvenni.

Illetve el tudom fogadni azt is, hogy egy kormány, egy országgyűlés úgy dönt, hogy szabályozza ezt a kérdést. Mondhatja azt, hogy oké, mi – mint állam –, csak azokat a képzéseket finanszírozzuk, amelyeknek gazdasági, munkaerőpiaci haszna van. Lehet ezzel persze vitatkozni, de ettől még egy ilyen döntésnek is lehet az adott aktuálpolitikai helyzetben logikája, lehetnek előnye, lehet mellette is érvelni. Lehet elvekre, érvekre épített elfogadható döntés is ez, annak ellenére is érthető, hogy történetesen én nem osztom azt az elvet, azokat az érveket. Oké, de akkor tegyék mindezt hozzáértéssel. Én magam, mivel nem végeztem ilyen irányú kutatásokat, így nem tudom megítélni, hogy az adott képzésekre a munkaerőpiacon van-e kereslet, vagy nem lenne-e hasznosabb az adott célt nézve, ha módosítanánk a képzési struktúrán, akár összevonással, akár átalakítással. Csak az a baj, hogy nagy valószínűséggel a kormány sem végzett ilyen irányú kutatásokat, ők sem valódi tényekre, hanem alkalmasint mendemondákra, sztereotípiákra hagyatkozva, kvázi hasraütéssel hoznak döntéseket. Legalábbis amire valódi és kellően mély rálátásom van, ott a jelenlegi kormány nagyon ezt a képet mutatja. Láttam már nagyon cifra dolgokat a munkám nyomán. Na ez az, amit viszont nem tudok elfogadni.

TL;DR: Oké, el tudom fogadom, hogy a munkapiaci helyzet alapján nincs feltétlenül szükség ennyi kommunikáció szakod diplomájú munkavállalóra, de ez erősen csak egy szempont annak a mérlegelésben, hogy egy diploma, meg főleg a mögötte álló tudás az illetőnek mennyire fontos, vagy mennyire értékes. Lehet, nem pénzbeli, munkaerőpiaci értéke van számára, hanem más jellegű értéke van.

Azért ez nem igaz, hogy a kormány hasra ütés szerűen döntögeti el, hogy mi legyen. Évtizedes munkája van benne "okosoknak", hogy mit is meg hogyan is kéne, hogy a nem mérleggel mérhető értéket is támogassa az állam, de ne menjen annak a rovására, hogy az alkalmazotti beállítottságú emberek egy magyar-töri érettségi duplázással bekerüljenek egy "diplomát" adó helyre.

Ennyi a lényeg, akit tényleg érdekel a filozófia, annak nem korlát egyszerűen az a pont, amivel akár ingyen is elkezdhetné. Pont a mérleggel nem mérhető értéke miatt nem válhat tömegtermelés áldozatává a társadalomtudomány és a bölcsészet.

[link]

Itt egy interjú (2008!) a kormánypártisággal nem vádolható Dobrev Klárával, ahol az akkori viszonyokkal kapcsolatban kicsit elszólja magát ami mondjuk jelenleg egy stratégiailag igen fontos ellenzéki fogás lenne (az alternatíva) :

"Tömegével finanszíroztuk a könyvtárszakos hallgatókat, anélkül, hogy megnéztük volna, mit tudnak kezdeni a diplomájukkal. "

Ez után nem gondolhatja senki komolyan, hogy ez a helyzet bárki számára tartható lett volna. Ha 2010ben valami oknál fogva balos értékrend szerinti kormányzás marad, akkor is várható lett volna egy ilyen strukturális átalakítás. Az állam nem képes elviselni egy ekkora terhet, mert itt most nem arról az aprópénzről van szó, amit ki kell fizetni egy papírért államin, hanem, hogy utána azt az értéket amiért pénzt adott vissza kapja-e a hallgatótól.

Szeretnénk azt hinni, hogy Ausztria vagyunk, és megtehetjük, hogy Budapest Bécs tele kőgazdag világpolgárral, csak nincs így, pedig egy olyan rendszer, hogy mindenki azt tanul amit akar ilyet feltételez. Az, hogy magyar pénz jelenleg ilyen alacsony PPP-n van az pont annak köszönhető, hogy rengeteg embert az államnak kell lélegeztetőgépen tartania. Dolgozik minden 3. ember, állami alkalmazott minden második. Tehát egy piacon megtermelt forintot három ember költ el.

Na ha növelnénk a termelékenységünket szakképzett emberekkel, mérnökökkel és rengeteg tőkével, akkor a magyar munka (tehát a filozófusok jussa is) jóval magasabb PPP értéket képviselne, mint jelenleg.

Azt hinnénk, hogy ebből nekünk a legnehezebb a tőke, pedig nem. Meghallják a szomszédban hogy itt fémipari munkaerő felesleg van, már hozzák is a csarnokot. Kecskeméten be nem áll a szájuk a munkaadóknak, hogy a Mercedes elszívja a munkaerőt. És nem a mérnökökről van szó. (mert az amúgy sincs haha)

Na akkor mi a tanulság? Hogy abba kerülne az ország jóléte, és a humán szakmák virágzása, ha a fiatalok között a trend nem a humán, hanem a piaci értékteremtés lenne.

Mit tegyen hát a kormány, hogy így legyen?

Na de a téma margójára. Nem szabadna ezt a kérdést olyan érzelmi alapon kezelni, hogy szerintem hasznos-e, mert nyilán van az a nézőpont miszerint hasznos. Ideológiai vitát nagyon nehéz megnyerni.

Az igazság viszont az, hogy semmi sincs ingyen, nem lehet az egész költségvetést monopólusosnak tekinteni, hogy hú most ennyi meg annyi pénz, bezzeg stadionra mennyit elvernek. A komplex rendszerben a fent leírtakat tudom ismételni.

Olyan ez, mint amikor a szülő bemegy a játékboltba a gyerekével, és a kicsi nyilván mindent hazavinne a szíve szerint, és az anyja se sóher, de ugyan olyan anyagi korlátai és prioritásai vannak, mint az államnak.

> Ideológiai vitát nagyon nehéz megnyerni.

Ettől még a vita lehet „hasznos” mindkét fél számára. :-) De sajnos csak holnap fogok tudni érdemben válaszolni.

"Számomra is kérdéses, hogy kell-e ezt szabályozni, alapvetően nem vagyok túlságosan liberális beállítottságú, de inkább hajlok afelé, hogy engedtessék meg az embereknek, hogy azért néha döntsenek szabadon, akár azon az áron is, hogy hülyeséget csinálnak. Ettől még az a tudás, amit megszerzett az övé, attól ő valamennyivel okosabb, informáltabb lett, ezt nem lehet tőle elvenni."

Ez igaz, csakhogy azt az időszakát használta fel akkor erre a tanulásra, amikor olyan szakmát tanulhatott volna, amiből megél.

Rengeteg ilyennel vannak tele a gyorstalpaló átképzések, ahol csak a vázlatát kapják egy szintén csak évek alatt jól elsajátítható szakmának és jó esetben is csak szájhúzva alkalmazzák őket.

Szerintem, ha valaki rossz irányba tanul közép-és felsőfokon, jó eséllyel az életét teszi tönkre.

Ezért kellene józanabb döntéssel szakmai irányt választani.

Kicsit utánaolvasva a fejlett nyugaton sem más a helyzet.

[link]

Vicces mennyire rá lehetne húzni 1-1ben a magyar viszonyokra.

Ezek szerint a hiba mégsem a kormányunkban van.

Azért nem ártana tisztázni, hogy arról vitatkozunk-e, hasznos (és mennyire) egy-egy terület, vagy pedig arról vitatkozunk, manapság (és máskor és máshol) milyen technikákkal, milyen eredményességgel tanítanak meg egy területet. Mert ez nagyon nem mindegy.

Itt az okfejtések az oktatás konkrét formáiról szóltak és nem egy terület hasznosságáról.

Amit az ember egyszer kigondolt, azért tette, mert valahol szüksége volt rá. Ilyen olyan mértékben és alkalmakkor. Ami tehát van, az hasznos. Lehet, hogy változnak a körülmények, akkor majd másképp hasznos. Ezt a sokféle tudást aztán az ember rendszerré szervezi, és adott csoportokban oktatni kezdi. Elvileg, ha minden optimális, akkor is előfordul, hogy bizonyos tudásból többet állít elő, mint később kelleni fog. Ez mindig abból adódik, hogy a tudás megszerzéséhez idő kell, és az ember nem tud mindent, azt se pontosan, hogy annyi idő múlva egy konkrét területből mennyi tudásra lesz szüksége a társadalomnak.

Ezt a problémakört is kezeli azonban az elmélet. Egy bizonyos szint felett ugyanis a tudás már nemcsak specifikus, hanem konvertálható is. Nem seperc alatt, de gyorsan. Sokkal gyorsabban, mint nulláról elő lehet állítani. Ha túl sok lett a szociológus, viszont hiány kezd lenni szociográfiából, politológiából, vagy éppen tudományszervezésből, lesznek szociológusok, akik átállnak. Mondjuk pár hónap alatt, miközben a hiányt normál képzéssel 5 év alatt lehet pótolni.

Ami viszont itt történik, az egészen más. Hozzá nem értő politikusok minden adat nélkül hoznak egy döntést, és nem érdekli őket a következménye (mert tudják, hogy kis zavart okoz, és sok év múlva - akkor ők már nem számítanak). Ami itt történik,az öntelt dilettánsok belepofázása egy bonyolult és kényes egyensúlyi rendszerbe. Nem annak javítása céljából, hanem mert úri kedve így hozta. Az ilyen beképzelt majmokat állatok almának kiganajozására is alkalmatlannak tartom, ugyanis annak is megvannak a maga fortélyai, még ha egyszerűbbek is, mint egy parciális differenciálegyenlet-rendszer megoldása.