Miért maradtak le a társadalomtudományok a természettudományoktól?

Azt nem tudom, hogy hol tartanak a társ.tudományok, de az biztos, hogy nem kapnak akkora figyelmet, mint a természettudományok. Erről én anno tanultam is a TTK-n. A társ.tudományok nem annyira matematizált tudományok, így valamilyen szinten lenézik őket. Ez az egyik ok. A másik, és a fonotosabb, hogy a társ.tudományok rámutatnak az emberek hibáira is, hogy a gondolkodásmódon változtatni kell, hogy nem jó ez a rendszer, ami ma a világon működik. Kényelmesebb hallgatni a természettudósok megállapításait, mert azok kevésbé mutatnak rá az emberek felelősségére.

Röviden így tudnám ezt összefoglalni.

Gondolom nehezebb a kísérletezés. Nem igazán lehet kicsiben reprodukálni a jellemző hatásokat, jelenségeket. Alapvetően inkább megfigyelésekre alapul, és a megszülető elméleteket is csak közvetlenül a gyakorlatban lehet ellenőrizni, ott is inkább statisztikai alapon.

Amúgy szerintem kár a kettőt így összehasonlítani.

A pszichológia mindig is irigyelte valamiért a természettudományokat, megpróbált eszközöket, szakkifejezéseket, meg módszereket átvenni. Engem arra emlékeztet, mint amikor egy kisebbségi komplexusos emberke odaáll a legerősebbek mellé, és megpróbál úgy viselkedni mintha ő is azok közé tartozni, meg fikázza a többieket, ahova igazából ő is tartozna.

Szerintem a társadalomtudományok teljesen más megközelítést kívánnak, a társadalomtudományoknál nem lehet kísérletezni, meg statisztikákat csinálni, meg szabályokat lefektetni, és tényként kezelni őket. A társadalomtudományokhoz "bölcsesség" kell, sokat kell olvasni, sokat kell gondolkozni, figyelni, megismerni az embereket, a társadalmat, ami mindig változik. És ezt nem lehet csupán könyvekből megtanulni, szigorú szabályokat követve.

Szóval számomra hatalmas baromságnak tűnik összehasonlítani a társadalomtudományok "fejlettségét" a természettudományokkal, pláne hogy még meg is mondja, hogy 1700as évek...

Én társadalomtudományi karon végeztem, de ttk-s is voltam.

A mai társtud nagyon hajt arra, hogy mindent empirikusan írjon le, még azt is, amit (szerintem) nem lehet. Egyes dolgokat tényleg nagyon jól meg lehet számolni, lehet rá képleteket gyártani, másokat viszont felesleges. Emiatt egy egyetemen belül is a tanárok másképp gondolják, másképp oktatják (majd államvizsgán jól meghúzzák az embert, ha esetleg az ellenfél-tanár álláspontját adják elő).

A társtud soha nem lesz olyan, mint a természettudomány, az emberek nem ösztönlények mint a kutyák, a társadalmi folyamatokat nem lehet matematikailag leírni. Más módon viszont lenne értelme hogy foglalkoznak vele, csak nem a mai Magyarországon. Itt pl. egy bevásárlóközpont építéséről a pénz, a befektetők, a presztízsberuházás döntenek, a jövőbeni kihasználtság, a legyalult mókusok nem számítanak. Mint pl. a BKV hajója is, lehet vele villogni, a bérletes sétahajókázók fel is szállnak rá, de a beruházáshoz képest nem sok értelme volt. Hajó volt eddig is, a pénzből inkább az ezeréves trolikkal kezdtek volna valamit.

Kitaláltak már jó dolgokat a romák helyzetének megoldására, csak hát igen, ha a kormányt nem érdekli, nem lesz megvalósítva. Nekik jó így, minek kellene bármit kezdeni a cigányokkal, ők esetleg a tv-ben látják őket.

Ráadásul a társadalomtudományi karokon is folyik a szemellenzős oktatás, aki másfelé megy, azt nem nézik jó szemmel. Solt Ágnes kutatását is rengeteg kritika érte, ilyeneket ma "nem szabad" írni. Csak a "szegény romák szegregáltak" típusúakat. Pedig a sajnálkozással nem lesz nekik sem jobb és másoknak sem.

"Milyen jó lenne nem lenne jobb meg baloldali, nemzeti vagy liberális gazdaságpolitika, hanem tényszerűen a közgazdaságtan segítségével, az adott szituációra illő biztos gazdaságpolitika?!"

Ez nem egy egyenlet, hanem sok megoldás létezik. És az is nézőpont kérdése, hogy kinek mi a jó megoldás. Lehet rövidtávú, középtávú, stb. megoldás. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a gazdaságot alapvetően az emberek tartják mozgásban, akiknek a reakcióját nem lehet pontosan előre jelezni. De ha lenne is ilyen tuti megoldás, azt le is kellene nyeletni a polgárokkal, ami sokszor egy külön művészet. Erről szól a politika. Itt nem működik a tiszta tudomány. Bár voltak próbálkozások, de ezeket leginkább átkozzuk, és különböző átkos csomagoknak hívjuk. :)

A társadalomtudományok és a természettudományok közötti egyik legnagyobb különbség az, hogy a fizika, kémia stb. működése nem fog megváltozni attól, hogy tanulmányozzák őket, míg a társadalom állandóan változik (a tanulmányozása nélkül is), ráadásul magától a tanulmányozástól is változhat.

A társadalomtudományokból hiányzik a természettudományos kutatás egyik alapvető kritériuma is: a kísérletek megismételhetősége, az elméletek falszifikálhatósága. Tehát az, ami egy kutatást vagy elmélete tudományossá tesz. Nem véletlen, hogy az angolban a science szó csak a természettudományokat jelöli.