Hasznosak a társadalomtudományok, avagy szerinted is be kellene őket szüntetni?

Az igazi oktatás – és itt nem a munkaerőképzésre gondolok elsősorban – soha nem rentábilis, hasonlóan a kultúrához, az egészségügyhöz, meg jó néhány dologhoz. Pont ezért állami feladat, mert ha rentábilis lenne, akkor nyugodtan végezhetnék vállalkozások, cégek. Ilyen alapon irodalmat vagy földrajzot oktatni valakinek, aki mondjuk informatikus lesz az is felesleges, hiszen nem fogja a munkája során használni ezt a tudást, nem egy profitábilis tudást fog kapni. De mégis szükség van rá, így is az a probléma néha, hogy szakbarbárok dolgoznak különböző területeken. Lehet, hogy a saját szakmájukhoz jól értenek, de a világ többi részéről eléggé gyér az ismeretük, így aztán ha valami olyan munkafolyamat van, ami némi szélesebb látókört igényel, ott baromságokat csinálnak, vagy egyszerűen csak a magánéletben nem találják a helyüket, ott hoznak rossz döntéseket, stb…

Nekem nem célom megítélni, hogy tényleg adnak-e valódi tudást ezek a szakok, meg hogy ténylegesen is szüksége van-e a világnak ezekre a szakokra, de azt mindenképpen tartom, hogy pusztán munkapiaci szempontok alapján megítélni egy-egy oktatási anyag hasznosságát, nos az eléggé szemellenzős hozzáállás. Pont ez a bajom a jelenlegi kormánnyal – némi aktuálpolitikai véleményt is fűzve a fentiekhez –, hogy úgy hoznak döntéseket, hogy nincsenek meg a megfelelő ismereteik azzal kapcsolatban, amiről döntéseket hoznak, nem mérik fel a hatásokat, az egyedi eseteket, mert nem kommunikálnak azokkal, akik valóban benne vannak az adott témakörben.

Én azt mondom, hogy ha egy egyetem rendelkezik azzal az apparátussal hogy oktassa, és úgy látja jónak, hogy indítson egy ilyen szakot, és amúgy vannak rá jelentkezők, van érdeklődés iránta, akkor miért ne? Ha a munkaerőpiaci állapotok azt mutatják, hogy nincs szükség ezekre a szakokra, hogy nem tudnak elhelyezkedni ezzel a végzettséggel a diplomázók, akkor úgyis csökkenni fog ezen szakok iránt a kereslet, tehát szépen be fogja szabályozni magát az oktatási rendszer. Oké, lehet valamennyire ezt felülről is szabályozni, de egyrészt ehhez alaposan elemezni kell az adott helyzetet, a döntés következményeit, másrészt kell hagyni kifutási időt, mondjuk lehet azt mondani, hogy 2018-ig, vagy 2020-ig folyamatosan csökkentjük a keretszámokat, akkor erre fel lehet készülni, az oktatók át tudják magukat képezni, a felvételizők már eleve tudják ezt a tényt, stb…

Én elfogadom az érvet, hogy oda gondolkodni jár az ember, csak a valóság azt mutatja, hogy ugyan olyan diplomagyár, mint a többi. Csak ez valós tudást nem ad melléknek.

Azt pedig nem lehet számon kérni, hogy milyen gondolkodásmódot sikerült elsajátítani.

Sok éve volt a nagy bölcsész romantika, hogy őket majd bármilyen pozícióra könnyen át lehet képezni, és a legrugalmasabb munkaerő. Aztán a valóság az, hogy ugyan olyan hisztis nyűgös átlagalkalmazottak, akik pluszba még nem is értenek semmihez, a diploma nem garancia semmire. Tudják ezt a munkaadók is. Valaki elvégez egy mérnökit akkor a munkáltatók tudják, hogy legalább hallott már az ISO szabványról meg, hogy mit lehet mit nem aztán majdcsak belejön a folyamatmérnökúr. A nemzetközi tanulmányosok mit csinálnak egész nap?

Volt gimnáziumban egy évfolyamtársam akinek az apja politikus, és külföldre küldte a gyerekét politológiára. Hát olyan semmihez sem értő emberrel is ritkán találkozik valaki... Őt mondjuk szerintem el fogják adni a kapcsolatok, de az átlag embereknek tömegesen semmi keresnivalójuk ilyen jellegű szakokon.

Ez komoly?

#4 ne kezdd már nekem, hogy a politológia, nemzetközi ismeretek, újságírás stb. nem jó semmire...

Örülök, ha a kormány rá tud játszani a mérnök-sovinizmusodra, de nem ez a realitás.

Válasszuk külön a dolgokat, ha tárgyilagosan akarunk lenni, nem politikai demagógiákat kreálni.

Egyes szakok megszüntetése és a társadalomtudományok megszüntetése Q-ra nem ugyanaz.

Komolyan hiszi azt valaki, hogy pl. a kommunikáció szak megszüntetése azt jelent, senki nem fog tudni kommunikációt tanulni?

Az értelmetlen mértékű specializáció, a túlszakosodás ugyanúgy káros, mint egyes irányok esetleges megszüntetése.

Most komolyan, meg tudja, foglamazni valaki, hogy a fent említett szakokon képzett, speciális bölcsészek milyen állásra lesznek alkalmasak és csak ezen szakok elvégzésével lesz rá alkalmas valaki? És mondjuk évente az ország hány darab, kifejezetten kommunikáció szakon végzett szakembert igényel?

Mert nagy eséllyel ezek simán lehetnek más szak TANTÁRGYAI.

És miközben itt kesergünk egy ilyen szak elhullásán (fenét, beépülésén más szakba), a GDP-t termelő ipar meg sír a különböző szakirányú gépészmérnökökért és nincs elég.

De kommunikáció szakon végzett bölcsészekkel meg Dunát lehet rekeszteni és persze ők is a kormányt szidják, hogy nem találnak állást.

Személyesen ismerek marketing/kommunikáció szakos bölcsészt, aki kórházban takarít.

Na?

#5

Lényeglátás megvan? Nem azt mondtam, hogy nem kellenek újságírók meg diplomaták, hanem, hogy egy papírtól még senki nem fog megélni belőle és főleg magyar módra "állást találni vele", tehát hogy alá tolják a munkát.

Az ilyen humán fogyasztási dolgok nagyon nem arról szólnak, hogy felmegyek a profession.hu-ra és szemezgetek hol keresnek újságírót, mégis nagyon sokan így gondolják akik ilyen szakokról kikerülnek.

"Örülök, ha a kormány rá tud játszani a mérnök-sovinizmusodra, de nem ez a realitás"

A mérnökhiány tény.

Mutasd, hol van a kommunikációs bölcsész hiány? :)

Sajnos az általad leírt automatikusan önszabályozó szakirányú továbbtanulás csak több generációs fluktuációkkal működne, a továbbtanulók jelentős többségét a legkevésbé az befolyásolja, hogy milyen mértékű igény van az adott szakirány diplomásaira.

A fő mozgatórugók: mi trendi, mivel lehet kevés munkával sokat keresni, hova vesznek fel kevés ponttal is. Még a szakirányú érdeklődés sem tétel.

És amikor utána ott állnak a xart sem érő diplomával, akkor jön a panaszkodás, hogy ez az aljas társadalom nem hajlandó nekik munkát adni.

Nem állítom, hogy a bölcsészettudomány értéktelenebb bármelyik másiknál. De ennek a szakiránynak állatira nincs szüksége ilyen mennyiségű továbbtanulóra. Ha meg túltermelés van ilyen diplomásból, érvényesülnek a piac törvényei és az a szakirány saját magát értékteleníti a keresletet sokszorosan meghaladó kínálattal.

> ugyan olyan diplomagyár

Ez akkor oké, ha azt gondoljuk, hogy a diplomát darabszámban mérik. Egy cégnél, ha adott munkakörben keres embert, nagyon nem a diplomák darabszámát mérik, hanem azt, hogy az adott szakmához szükséges ismeretekkel rendelkezik-e. Ehhez természetesen jó egy igazolás, hogy ő erről bizonyságot tett. De mondjuk ha te egy tervezőirodát vezetsz, akkor természetesen a kommunikáció szakos diplomát úgy ignorálod – gondolom –, mint a pinty. A kérdés, hogy építész diplomával rendelkezik-e az illető. Ha igen, jöhet. Ha nem, akkor is akár jöhet, ha érti a szakmát, csak erről így nehezebb meggyőződni. Illetve pl. informatikusként azt látom, hogy nálunk nem annyira számít a diploma, ha megvan a megfelelő szaktudás. Mégis különbség van aközött, aki járt egyetemre, és aközött, aki otthon autodidakta módon tanulta meg a programozást. Mert ez utóbbi lehet, hogy ugyanúgy megcsinálja ugyanazt a feladatot, csak éppen a szakszavakat nem ismeri, félreérti, stb… De ennek ellenére mi előbb vennénk fel egy hozzáértő programozót, mint azt, akinek diplomája ugyan van, csak éppen egy épkézláb programot nem tud összeütni. Már pedig ilyenre azért van példa.

Oké, neki van egy kommunikáció diplomája. Miért baj ez? Egy adott munkakörben úgyis eldől, hogy ez most releváns, vagy sem.

Viszont mondjuk a te képzeletbeli építészirodád mondjuk külföldön akar piacot szerezni. Akkor azért jól jön, ha valaki ért ahhoz, hogy hogyan kommunikáljon, ért ahhoz, hogy nemzetközi színtéren hogy igazodik ki. Alkalmasint neki nem kell építésznek lennie, az nem az ő feladata. Persze nem árt, ha tisztában van bizonyos folyamatok működésével, de neki nem támfalat kell méreteznie, hanem kuncsaftokat, piacot kell szereznie. Ilyenkor sem árt, ha az illető nem csak állítja magáról, hogy megvan az ehhez szükséges affinitása, tudása, tapasztalata, hanem erről valahol már számot adott, szerzett egy diplomát, vizsgázott különböző tárgyakból, stb…

> Sok éve volt a nagy bölcsész romantika, hogy őket majd bármilyen pozícióra könnyen át lehet képezni, és a legrugalmasabb munkaerő.

Hát nem tudom, de én ilyenről nem hallottam, és nem is igazán életszerű. Úgy igen, hogy mondjuk valaki lediplomázik építészként, gépészként, villamosmérnökként, és akkor ha mellette még van egy bölcsész diplomája is, az valóban jelent valami pluszt. Hogy valakiben van-e ehhez kellő affinitás, az meg majd kiderül, hogy valóban el tudja-e végezni az adott szakot, vagy sem.

> Aztán a valóság az, hogy ugyan olyan hisztis nyűgös átlagalkalmazottak, akik pluszba még nem is értenek semmihez, a diploma nem garancia semmire.

Lehet ez a helyzet is, de evidens, hogy nem fogsz felvenni egy bölcsészt építésznek. Ha hisztis, nyűgös, az lehet akármilyen diplomával is. Hogy azért ment bölcsésznek, mert nem volt kellő képessége mondjuk mérnöknek menni, az lehet. De akkor nem fog egy mérnöki diplomát szerezni, és nem fogja senki – bölcsész diploma ide vagy oda – alkalmazni egy mérnöki pozícióban. De az is lehet, hogy mondjuk időközben megtalálta a saját erejét, és a bölcsész diploma mellé még szerez egy jogász diplomát is. Ha megvan hozzá a megfelelő ereje, akkor miért ne?

> Valaki elvégez egy mérnökit akkor a munkáltatók tudják, hogy legalább hallott már az ISO szabványról meg, hogy mit lehet mit nem aztán majdcsak belejön a folyamatmérnökúr.

Ha az adott munkakörben kell ez a fajta tudás, akkor ezt a tudást fogják az illetőn számon kérni, az ennek megfelelő diplomát. Fordítva is lehetne példát hozni. Attól, hogy valaki hallott az ISO szabványokról, meg úgy remek tervező, attól még lehet egy csapnivaló vezető, önző, érzéketlen, aki képtelen normálisan kijönni a többi emberrel. Vagy lehet egy kulturálatlan ember, aki mit sem hallott mondjuk protokollról, illemről. Egy ISO szabvány körülbelüli mibenlétét még mindig könnyebb megtanulni, mint mondjuk személyiségjegyeket, kultúrát kialakítani. Van, ahol az ISO fontos, van ahol meg mondjuk a protokoll. Mindkettőre szükség lehet, a munkaadó meg eldönti, hogy egy leendő munkavállalótól mit vár, és ehhez milyen diplomát tekint garanciának.

> Volt gimnáziumban egy évfolyamtársam akinek az apja politikus, és külföldre küldte a gyerekét politológiára.

Nekem meg van olyan ismerősöm, aki elvégzett egy informatika szakot, le is diplomázott, de egy 10 soros egyszerű algoritmust nem képes önállóan összerakni, mert mások írták a diplomamunkáját, ő úgy ahogy átcsúszott a vizsgákon, a védésen, és most diplomás informatikus. Miközben annyira ért az informatikához, mint egy átlagos nyugdíjas irodalomtanár.