Miért háborúzik állandóan az emberiség? Miért nem lehet békében egymás mellett élni?

Szerintem kicsit sem volt buta kérdés, de a válasz elég összetett. Azt sem értem, miért álszent, ha a dolog gyökerét vizsgáljuk. Ezzel nem a felelősséget tolom át a génekre, hanem a tényeket vizsgálom.

Például vegyünk téged, kedves Vree. Eltérő a véleményed, és ez felbosszant, agresszívvé tesz. Ez is tipikus esete, amikor egy személy a saját nézetét (vagy akaratát) másokra akarja erőltetni. Ez egy nagyon mélyről jövő dolog, zsigeri emberi reakció. Álszent az lenne, ha ennek ürügyén ezt elfogadnánk és követendő példának tekintenénk.

És ez már egy másik témakörbe vezet minket, méghozzá oda, hogy mit jelent embernek lenni, miben vagyunk mások, mint az evolúciós elődeink, többek vagyunk-e, milyen mértékben és milyen értelemben emelkedtünk ki az állatok közül. Ezen lehet vitázni, de talán már maga a vita módja is egyfajta válasz a kérdésekre. :)

A háborúzás hátterében tényleg a csoportfolyamatokat kell keresni, ami humánetológiai terület. Amerikai pszichológusok készítettek egy kísérletet még a 60-as évekbe, amit most leírok. A kísérletet ma már nem lehetne elvégezni, etikai okok miatt.

Szóval a 60-as években amerikai pszichológusok nyári tábort szervező embereknek adták ki magukat, és várták a gyerekeket mindenféle programokkal egy táborba. A jelentkezőknek mindenféle teszteket kellett kitölteniük, amivel titokban a kognitív képességeiket mérték fel a pszichológusok. Illetve előzetesen megnézték sorba az összes gyereket. Az a lényeg, hogy csak azokat a gyerekeket válogatták ki a táborba, akik hasonló kognitív és testi képességekkel rendelkeztek (pl. ez már önmagában etikátlan lenne ma).

Ezután elkezdődött a tábor stb., a gyerekek nem tudták, hogy pszichológiai kísérlet részei. Ahogy lenni szokott, az első nap elkezdtek egymással barátkozni a gyerekek, kis társaságok alakultak ki. Ezt a szervezők megfigyelték. Másnap úgy osztották két részre a tábort, hogy direkt szétválasztották azokat a gyerekeket, akik elkezdtek egymással haverkodni.

Tehát két nagy csoportra osztották a tábort. Mindkét csoportnak zászlót kellett magának készítenie, jelszavakat kellett kitalálnia (vagyis identitást alakítottak ki maguknak). Ezután mindenféle játékokat kellett egymás ellen játszaniuk a csapatoknak.

A pszichológusok időközben vizsgálták, hogy az egyik csoport tagjai mit gondolnak a másik csoport tagjairól. Azt tapasztalták, hogy egyre negatívabb a benyomásuk a csoport tagjainak egymásról (egyébként direkt olyan versenyjátékokat kellett egymás ellen játszaniuk, amikben agresszió is volt valamilyen szinten, és ezért sem lehetne ezt a kísérletet ma már megcsinálni). A gyerekek beszámolói az idő előre haladtával egyre durvábbak lettek a másik csoportról. Lenézték, lehülyézték, gonosznak tartották az ellenfél csoportjának tagjait, a saját csoportjuk tagjait pedig pozitív színben tüntették fel.

A vége az lett, hogy itt-ott verekedések törtek ki a táborban, ezért be kellett zárni a tábort.

Ebből is látszik, hogy az ember csoportos lény, és a saját csoportját hajlamos pozitívan feltüntetni, az ellenséges csoportot (de elég csak "más" csoportnak lenni!) pedig sztereotípiák alapján megítélni. Pl. ott van Nagykőrös és Kecskemét ellentéte. Fradi és Újpest ellentéte és még sorolhatnám. A 19. században Nagykőrös és Kecskemét között szinte már vicces ellenségeskedés folyt, kölcsönösen lenézték és gúnyolták egymást. Holott miben különbözött egy kecskeméti ember egy nagykőrösitől?

De ugyanígy mondhatnám a vallások, országok, népek közötti ellentéteket. A Közel-Keleten, Afrikában stb. hány olyan vallási (pl. siíta-szunnita vagy iszlám-zsidó) vagy etnikai (néger törzsek) ellentét van, aminek a hátterében ez a csoportösztön van?

Persze az igaz, hogy a legtöbb háborúnak társadalmi, gazdasági okai vannak, és és ezeket szeretik mindenféle köntösbe öltöztetni. Pl. Európában a kora-újkori vallásháborúknak a fő okai a mélyben gazdasági természetűek voltak. CSak a felszín, az indok volt vallási a háborúra. De mondhatnám a trójai háborút is, ami valószínűleg a valóságban gazdasági természetű háború volt a görög poliszok és Trója között, a mítoszok mégis egy szerelmi történet mögé bújtatták.