Köztudott, hogy például a mérnök hallgatók, műszaki beállítottságú emberek sokszor lenézik a bölcsészeket, történészeket. Ezt mégis mire alapozzák?

Javítás:

"De viccet félre téve, egy mérnök sem feltétlenül műveletlen humán téren, és egy bölcsész sem feltétlenül olyan buta, hogy ne tudja kiszámolni, mennyi 2x2."

Remélem, így már érthető.

Az ember olyan lény, hogy lélekkel él. A testi szükségletek mellett vannak bizonyos lelki szükségletei is, persze kinek kisebbek, kinek nagyobbak. Szerintem az ember és a társadalom, amelyben él, szegényebb lenne a műszaki tudományok és a humán tudományok nélkül is.

Személy szerint én azt gondolom, hogy aki egy tudományban (akármelyikben) elmélyül és komolyan veszi, az onnantól kezdve nem nézi le a másik tudományt. Elég dilettáns dolog szinteket létrehozni, hogy "ez könnyebb, ez nehezebb" vagy "ez értelmes, de az értelmetlen". Soha nem tudtam az ilyen embereket komolyan venni.

Minden tudománynak megvan a maga "haszna" (ez annak szól, aki haszonelvűségben gondolkodik"). Viszont magáról állít ki szegénységi bizonyítványt az, aki ezt a hasznot csak kézzel foghatónak, anyagiasnak tudja elképzelni. Igaz az, hogy egy mérnök kézzelfogható értéket teremt. Egy filozófus vagy történész pedig nem. De mégis megvan az értelme az ő munkájuknak is! Most nem fogom ezt taglalni, mert aki nem vevő erre, annak úgyis felesleges. Inkább máshogy közelítem meg a problémát.

Einstein elméleti fizikus volt. Lényegében csak gondolkodott és könyveket írt. Nem csinált semmilyen anyagi dolgot, nem tervezett épületeket stb. Tehát egy lakatlan szigeten nem sok hasznát vennétek Einsteinnek! Ő is csak gondolkodna és firkálgatna, mint egy bölcsész...

De álljon elő valaki, és mondja azt, hogy teljesen haszontalan és értelmetlen volt, amit csinált!

Valahogy így van ez a bölcsészekkel is. A 15-16. században Shakespeare drámákat írt. Ezek a drámák ma is az emberiség közkincsét képezik. Rómeó és Júlia ma is szól az emberi lélekhez, mondanivalója van. És még sok ilyen irodalmi művet tudnék mondani. Ezek örökéletű kincsek. És most képzeljünk el egy fahidat, amin Shakespeare átment. Megvan még az a híd a 21. században? A fahíd nincs meg, mert elkorhadt stb., de a Rómeó és Júlia igen. Le van fordítva sok nyelvre, azt is bölcsészek csinálták. Jó, persze a kölni dóm még megvan, az pedig a mérnökök munkáját dicséri. Szóval végső soron mindennek van haszna...

Erre persze lehet azt írni, hogy egy lakatlan szigeten mit csinálok a Rómeó és Júliával, ha nem tudom enni és ázok az esőben. De könyörgöm.. hogy lehet ilyen szánalmasan gondolkodni? Én az embert intelligens lénynek fogom fel, aki mindig többre vágyik. Mi ez a minimalizmus, hogy lemondunk a bölcsészetről csak azért, hogy tudjunk enni? Az állatok vannak ezen a szinten.

És amúgy sincs sok valószínűsége, hogy a napokban lakatlan szigeten kötök ki, úgyhogy ezzel hagyjatok is békén engem.

Egy szó mint száz.....A mérnökök azért " nézik le" a bölcsészeket, mert egy mérnöki szakot valljuk be sokkal nehezebb elvégezni, mint egy bölcsészt. Pont.

A mérnökin a tanárok szeretnek szivatni, rengeteg hallgató kibukik.

Egy bölcsészt pedig gyengébb képességű emberek is lazán elvégzik.

De ezt természetesen a munkaerőpiac is igazolja.Egy végzett mérnök rögtön talál munkát, egy bölcsész nem.

És itt most nem arra gondolok ,hogy egy frissen végzett mérnök okosabb lenne egy frissen végzett bölcsésznél!!!! Ez nem igaz, de a mérnöki szakokat ( gépész, villamos, mechatro) sokkal verejtékesebben lehet elvégezni mint a gazdasági vagy bölcsész szakokat.

U.I :Én gépészmérnök BSc-t végzek és gazdász MSc -re megyek tovább, szoval tőlem távol áll,hogy bármelyiket is leszoljam.