A filozófia a logika segítségével keresi istent. Érdekes elmélet. Meg lehet vele? Az érzelmeknek nem több közük van hozá?
válasza:"az intelligens teremtő"
A tudomány nem dolgozik olyan elgondolásokkal, amelyek nem bizonyíthatóak - viszont cserébe sokkal nagyobb problémákat okoznak, mint amelyeket megoldanak - és ráadásul nem tudnak jósolni semmit.
Idáig 3:0 arra, hogy miért a tudományt fogadd el.
A hitnek tulajdonképpen egyetlen "érve" van: mi van akkor, ha - minden valószínűség és józan ész ellenére - mégiscsak neki van igaza?
De tudod, hogy ennek micsoda elképesztően kicsi esélye van? Már csak a sok százmillió elképzelt istenre gondolva... és mi van akkor, ha még el sem tudjuk képzelni, a közelében sem vagyunk?
válasza:Kezdésnek egy kérdés:
Mit értünk a logika alatt?
"A filozófia a logika segítségével keresi istent. "
"A" filozófia nem keres semmit, legfeljebb egyes filozófusok.
" Szerintem meg lehet találni, mivel a világunk rendkívül logikusan épül fel. "
A logikai rendszerek ember alkotta konstrukciók, a világ felépítésében látott szabályok pedig azért tűnnek "logikusnak", mivel egyszerűen ezt látjuk, ezt szokjuk meg, ilyen ingerek érnek egész életünkben.
"Szerintem éppen a logikus felépítés bizonyítja az intelligens tervezettséget. "
De ez egy szintetikus kérdés, azt meg empirikusan kell eldönteni. Jelenleg nem eldönteni, érdemben vizsgálni se lehet.
"Ettől függetlenül annak is meg kell, hogy legyen a maga logikája, még ha számunkra mégoly misztikusnak tűnik is. "
A rejtett változók elmélete igen-igen rosszul áll. (Bell munkájára hivatkozok itt pl.)
"Az agyműködés az egyetlen közös pont, de az agyműködés végeredménye a kéz felemelése is, amit szintén megelőz gondolat, szándék."
És ez amit "te" szándékként érzékelsz bizonyos neuronok tüzelése, ill neurotranszmitter molekulák ide-oda vándorlása.
"Azon is el lehet gondolkozni, milyen folyamatok, milyen energiák alakították ki azokat a törvényszerűségeket, amelyek áthatják az egész univerzumunkat."
Szerintem egyszerűbb magyarázat úgy látni ezt az egészet, hogy van az Univerzum, azon belül mindennek van tulajdonsága, jellemzői. Mi ezeket meglátjuk, de ez a jellemző nem úgy keletkezik, hogy van az adott folyamat, anyag, stb. és egy szellemi ágens, törvény beállítja azt valami értékre. Hanem egyszerűen csak azokban a formákban létezhet, amikben létezik. Lehet persze visszavezetni egy ősokra az egészet, de ez az ősok nem kell, hogy személy legyen. Nem is látom be miért kéne a személynek logikusabb magyarázatnak lennie valami másnál.
"A kényes egyensúly nagyon sok helyen fellelhető, pl. a bioszféra, világegyetem sem tudna létezni nélküle."
Az, hogy valami alacsony valószínűségű önmagában nem feltételezi, hogy szándékosság van a dolog mögött.
"Így az intelligens teremtőnek (de nevezzük létrehozónak vagy programozónak, ha így kevésbé vallásosnak tűnik a megközelítés) ugyanannyira van létjogosultsága, mint amennyire nincs - jelen ismereteink alapján."
De jól használható pozitivista elv, hogy ami nem kell, azt ne használjuk. Meg lehet magyarázni a világot a produktívabb, kevesebb kérdést felvető Tervező nélküli modellekkel. A Tervező-modell nem szükséges, de jóval kevésbé produktívabb. Persze lehet, hogy az a valós megközelítés, de erre irányulva nincsenek adataink.
mielőtt bárki meg kérdőlyelezné a kérdésemet leírom a filozófia meghatározását a wikipédia alapján.
A filozófia a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
na szal nem feltételezem hanem így van. a filozófia a világ meg ismerésére törekszik és eben ha létezik isten ő is bele tartozik.
másik dolog amire ki térnék a világ logikus felépítetsége agyon lett cáfolva mióta van qvantum fizika. a létezés is meg lett már kérdőlyelezve miatta mivel igy törekszünk a paradoxonok megértésére. Discoverin is be mutattak egy elméletet mely szerint a halál nem létezik ahogy az élet sem.ott akkor azt álították h a kető egyszere van. van egy időutazós kisérlet is amit be mutatnak ott az ok már a gyakorlatban nem csak elméletben meg cserélik az okozatot. elég csak a fényből ki indulni és rályövünk nem logikus. észre vetük h a fotonok egyszere egy időben több helyen képesek lenni. inkább hajlanak a modern fizikusk a véletlenszerűség irányába.
Ki térnék még az anyag élet kérdésre. ez az élet szó úgy vélem csalókás. én azt h élünk úgy fogalmaznám hogy működünk méghozá természeti szabályok szerint. kis gubanc pl le szakad a kezünk még nem teszi lehetetlené a működésünket. nagy gubanc pl a fejünk szakad le már ki zárja a működésünk lehetőségét.
A véletlenszerűségre szeretnék még visza térni pár szó erejéig. én úgy látom h a véletlen szó valamiféle bizonytalanságot jelent. jelenti azt h lehet azaz lehetőséget. és jelenti azt h nem biztos h be következik. a bizonytalanságban pedig ott a nem tudom gondolata. tehát ki fejezi valaminek a hiányát. ez a hiány dolog érdekes nekem mert a hiányok szülik a céllokat és a feszültséget ami hajt h el érd a célt. szóval hatalmas energia fejeződik ki benne. egy kaotikus dolog mint egy egyensúly zavar. Nagy képzelőerővel és alkotó szemekel odáig is el lehet kalkulálgatni h isten akár lehetne is ez az energia ami ebből a nagy semiből keletkezik paradox módon mint egy qvantumfizikai gondolat menet. vagy egy olyan elem ami ki használva a lehetőségeket szabályokat alkot eben az esetben jól hangzik rá a teremtő ki fejezés.
Az agyunkról jut még eszembe amiket EDWARD DE BONO könyveiben lehet olvasni de a kognitív pszihológia is foglalkozik vele és a qvantum fizika is oda figyel rá mivel az agy neuronjai qvantum szerüen működnek azok az önszerveződő rendszerek. ez agyunk természetes működési mehanizmusa melyek bonyolult hiearhikus mintákban szervezik az informálciót így egy adott fogalom nagyonsok féle formában képes mutatkozni benük. A természet minden biológiai teremtménye ilyen önszervező folyamatok szerint jön létre. A kognitívsémákra leg jobb példa egy sakk gyalog:ijenkor a sakkban mindig az a kérdés h erős e a gyalog? néha a gyalog csak egy terv része néha egy egész megnyitás gondolatvilága van h egy veszélyes előrenyomuló szabad gyalog máskor csak éppen meg marad végjátékban a középjáték nagy csetetpatéi után és ez elég a győzelemhez. tehát nem csak szimplán a gyalog lépéslehetségei funkciói a lényeg hanem az öszes olyan motívum ahol előbukan a sakkban. így kell el képzelni a kognitív sémák fogalmát. az önszerveződő rendszerek működése asszimetrikus. vagyis nem a logikai gondolat menet szerint működik lineárisan hanem párhuzamosan aszociatív ugrásszerű mozgásokal.Ez a kreatív lateriális gondolkodás működési elve a humor is így működik.célszerűtlen logikátlan véletlenszerű viszont viszatekintve minden lépés logikus határozott uj szerű célokat eredményeket értékeket teremt mintha meg lene tervezve.
Olyan ez mint az esőcseppek véletlenszerüen hullanak de fel veszik a talaj egyenetlen mintáit és kissebb tavakat vagy pocsolyákat hoznak létre tehát egy ujj értéket formálnak a különáló elemekből. Az tehát nem kérdés h a véletlenek képeseklehetnek e az év miliárdok során logikusnak látszó dolgokat alkotni még ha nem is lehet egy könyen meg mondani egy felrobanó csillag vagy egy felfúvódó univerzum vagy egymásnak ütköző égitetek vagy akár a semmi az energia és a szabályok alapján hogy mi is lesz ennek a zűrzavarnak a ki menetele de akár hogy is nézük idáig ez a folyamat értékes eredményekre vezetett hisz itt vagyunk működik a világ és azon gondolkozunk mi a franc tette ezt lehetvé hogy a fenébe is működik ez az alkotás? úgy gondolom a qvantum fizika 50 év alatt átütő erejő felfedezéseket fog tenni és biztos vagyok aban is hogy az önszerveződő rendszerek megértése sokat fog segíteni ezeknek a dolgoknak a megértésében.
válasza:"mielőtt" - Mielőtt
"meg kérdőlyelezné" - megkérdőjelezné (egy szóban két hiba!!! :)
"kérdésemet leírom" - kérdésemet, leírom
"na szal" - kilóg a kapanyél
"feltételezem hanem" - feltételezem, hanem
"a filozófia" - A filozófia
"eben" - ebben
"isten ő is" - isten, ő is
"bele tartozik" - beletartozik
"másik" - Másik
"ki térnék a világ" - kitérnék, a világ (két hiba!!)
"felépítetsége" - felépítettsége
"cáfolva mióta" - cáfolva, mióta
"qvantum fizika" - kvantumfizika (egy szó, két hiba!!)
Na, itt meg is untam. Amit ide leírtál, azt egy szóval lehet jellemezni: ürülék. Egy méretes, gőzölgő, friss kupac szar a járda közepén, amit mindenki undorodva kikerül. Te akarsz istenről, filozófiáról értekezni? 3 mondatban 15 hiba? Undorító.
válasza:Utolsó: ne a formát nézd, a tartalmat!
Az önszerveződő rendszerekről valóban elég keveset tudunk, holott felfedezhető némi tudatosság abban, ahogyan a természet képes szabályozni a folyamatait annak érdekében, hogy az egyensúly fennmaradjon.
Egy példa: háború után férfihiány alakul ki, a mérleg azonban egy-két évtized alatt a helyére billen, mert több fiú születik. Honnan "tudja" a természet a nemek arányát, és hogyan képes pótolni a hiányt, ha teljesen véletlenszerű, hogy az adott embrióból milyen nemű ember lesz? Stb.
válasza:jókat szoktam röhögni az ilyen generalizálókon akik azal a felfogásal élnek h minden ember úgy gondolkodik ahogy ők.szerintem rakj ki magad elé egy papírlapot és strigulázd hányan foglyák ilyenstílusban minősíteni azt amibe a másik a lelkét is bele rakta.Ilyen magas hibafelismerőképeségel valószínűleg észre fogod veni önmagad és mások közt a különbséget.
marha nagy tudományról árulkodik az aki nem is a lényegel foglalkozik! és még a tudást is a hejesírásal hoza öszefügésbe. egyépként ha már ekkora lelkesedésel bele fogtál mért nem fejezted be? nagyon kíváncsi letem volna mit érsz el vele? a témaköről mért is nem oszoztod meg velünk amiket tudsz? talán még valami érdekeset is mondanál nekünk amit nagyon meg köszönénk!:D
válasza:"talán mert nem teljesen véletlenszerű, hogy melyik embrióból milyen nemű egyed lesz? :)"
Nem bizony. De miért nem? Honnan veszi az információt a "természet", amely hatására eldől ez a kérdés? (Ráadásul olyan formában, hogy állandóan fenntartsa és/vagy helyreállítsa az egyensúlyt?) Az anyától nyilván nem, mert ő egyrészt nem feltétlenül ismeri a populáció összetételét, másrészt a személyes kérdések sokkal jobban érdeklik, például milyen nemű gyereket szeretne.
válasza:" Honnan veszi az információt a "természet", amely hatására eldől ez a kérdés? (Ráadásul olyan formában, hogy állandóan fenntartsa és/vagy helyreállítsa az egyensúlyt?"
Matematikailag be van bizonyítva, hogy ha két lehetőség egyenlő eséllyel jöhet létre, akkor az előfordulási arány hosszú távon és nagy számú kísérletnél megközelíti a 50-50 % arányt. Próbáld ki a fej, vagy írás játékot!
Sajnos azonban a nemeknél ez ritkán jön létre.
Igaz, a befolyásolás is jelentős. A régi korokra a háborúk dacára nagyfokú nőhiány volt jellemző. mert igaz ugyan, hogy a csatákban a férfiak estek el, de a gyermekszülések alkalmával a gyermekágyi láz erőteljesen tizedelte a nőket, egyáltalán nem volt ritkaság az olyan férfi, akinek három, négy felesége is volt az élete során, mert gyakran megözvegyült, ezért aztán vénlányból sokkal, de sokkal kevesebb volt, mint nőtlen agglegényből. Ez még a társadalmi megítélésből is látszik, hiszen a vénlány zöngéje erősen negatív manapság is, amíg fordítva ez nem jellemző, hiszen rengeteg férfi élt magányosan, mindig is.
A születések szempontjából a gyermek neme a férfitől függ, hiszen a nőknek XX kromoszómájuk van, így hát csak azt tudja adni, de a férfi XY kromoszómáiból X esetén lány, Y esetén fiú lesz a neme a gyermeknek. Manapság Kínában elég riasztó az a tendencia, hogy a születéskorlátozási intézkedések hatására, amikor is törekszenek az egy utódra, sokan fiút szeretnének és ez rengeteg nőnemű zigóta pusztulásához vezet. Manapság műszerekkel biztosan meg tudják állapítani a gyermek nemét egy idő múlva, régen is próbálkoztak ezzel, különféle népi praktikákkal, olyasmikkel, hogy a kerek has lány utódot jelez, a csücskös, szögletesebb az fiút. A táplálékkal is próbálták befolyásolni az utód nemét, akárcsak a SIMS3-ban, ahol az alma evése tutira fiút, a dinnyéé pedig lányt eredményez.
Sokan a szeretkezési pózokat is befolyásoló tényezőnek tartják, a spermium megtett útjának a hossza miatt, mert mint az köztudott, a sperma savas, amíg a hüvely kissé lúgos kémhatású és állítólag a hím ivarú spermiumok gyorsabbak ugyan, de kevésbé kitartóak. Erre alapul a hüvely enyhén ecetes, vagy szappanos, lúgos vízzel való kiöblítése, amely sokak szerint befolyásolhatja az utód nemét.
Természetesen ezeken kívül is számtalan praktika, gyógymód, babona, hiedelem létezett, létezik még ma is, amik közül lehetséges, hogy valóban van olyan, aminek hatása is lehet, akár a hormonadagolás, akár más, ma még nem teljesen tisztázott eljárás.
Szóval egyáltalán ne gondold komolyan ezt a kiegyenlítődést, a németeknél még a 70-es években is túlsúlyban voltak a nők, de persze amikor a háborús korosztály már kihalt, akkor egyensúlyba kerültek a dolgok, de előbb nem. Az első világháború után náluk 1,2 és 1,3 szorosa volt a nők létszáma, a második után 1,5 és 1,6 szoros és még a 70 -es években is 1,2 - 1,3, amely a mérési hibák miatt van így megadva, mert nem ugyanazokon a területeken végezték a népszámlálásokat.
Magyarán a kiegyenlítődés elvileg magától is létrejöhet, de a számos befolyásoló tényező hatására néha egyáltalán nem ez a helyzet, hanem ellenkezőleg, a nemek arányában, különösen egyes korosztályok tekintetében nagyfokú eltolódás érezhető, mégpedig nagyon is gyakran.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!