A szabad akarat és a jövő ismerete, az előre elrendeltetés nem mond ellent egymásnak?

Szerintem nincs szabad akarat.Ezt könnyen be is tudom bizonyítani.

Például vegyünk két teljesen egyforma embert teljesen egyforma környezetben, és mindkettejükre teljesen egyforma ingerek hatnak.Ebben az esetben mi venné rá az egyiket, hogy bármit is másképpen csináljon, mint a másik?Semmi.Mert az inger az ugyanaz.Így tehát nincs szabad akarat(szerintem legalábbis).)

Az előre elrendeltetést nem ismerem, arról nem tudok nyilatkozni.

Érdekes gondolat.

Válasz az 1.-re: Nem értelmezed rosszul, valóban van egy kis ellentét. Ebben a megközelítésben még én sem gondolkodtam rajta.

V 2.-re: Erre nem tudok válaszolni mert nem olvastam.

Szerintem a következőképpen kell értelmezni a dolgot:

Rengeteg "forgatókönyvet" írtak meg előre. Nevezzük őket párhuzamos valóságnak. A szabad akaratod abban nyilvánul meg, hogy a döntéseiddel kiválasztod az egyiket.

Ezzel egybecseng a mai modern fizikusok és részecskekutatók egyik bizonyításra váró tudományos (tehát megalapozott) elmélete, miszerint ha hozol egy döntést (pl balra fordulsz a sarkon), annak ellenkezője is megtörténik egy épp emiatt és épp akkor létrejövő párhuzamos világban. És persze az új világ is így "osztódik" tovább és tovább... Így tulajdonképpen rengeteg ilyen világ van, mert minden esemény és döntés létrehoz egyet! És minden megtörténik ami egyáltalán megtörténhet, csak kérdés hogy te épp ott vagy -e hogy lásd.

Egy másik elmélet is(lehet hogy logikailag bizonyították is) alátámasztja ezt ami kicsit össze is függ az előzővel. Miszerint a világ amit látunk az csak a beérkező információk alapján létrejövő virtuális leképezése a valóságnak, így tulajdonképpen mindenki másképp éli meg a világot.

(És mást-mást érzékel belőle, és lehet hogy "baromira" nem is ilyen a világ, csak mi ezt látjuk belőle amit látunk. Gondolj bele mondjuk mennyit nem látunk az elektromágneses spektrumból, UV, INFRA stb..., milyen lenne a világ ha látnád, milyen lenne ha infra vagy ultrahangot is hallanál?... ).

Tulajdonképpen így mindenki a saját kis (párhuzamos) univerzumában él(i) le az életét.

És ebből következik hogy megváltoztathatod -e a sorsod: Igen, MEG

Hisz a saját leképezésedet a világról te alakítod. (Szabadon dönthetsz, ám egy "másik éned" úgyis megcsinálja azt amit te nem.)

"Például vegyünk két teljesen egyforma embert teljesen egyforma környezetben, és mindkettejükre teljesen egyforma ingerek hatnak.Ebben az esetben mi venné rá az egyiket, hogy bármit is másképpen csináljon, mint a másik?"

Az, hogy még elméletben sem lehetséges két teljesen egyforma embert találni, sem azokat tökéletesen azonos körülmények közé helyezni. Mivel a példádban az előfeltételek sem teljesül(het)nek (még elvben sem), azért maga a példa sem releváns.

Kérdező, valóban ellentmond egymásnak a kettő, tehát csak az egyik lehetséges. Hogy melyik? Ez bizony igen hosszú és komoly (akár vérre menő) vitákat váltott ki már évezredekkel ezelőtt is a korabeli nagy nevű gondolkodók, filozófusok körében, és mind a mai napig komoly vitákat szül bizonyos körökben. Szerintem azonban ez is azon dolgok közé tartozik, amelyet elméletben sem lehet feloldani, tisztába tenni. Mindkét fél érvei logikusak, ámde bizonyíthatatlanok. Én a szabad akarat mellett teszem le a voksom, de ez inkább csak hit kérdése számomra. Ez kézenfekvőbb, és talán a kvantummechanikai eredmények is inkább ezt látszanak alátámasztani.

A példa helytálló, csak nem lehet lemodellezni.

Másképpen pedig nem is lehet érvelni a szabad akarat ellen vagy mellett, mert ha a két alany eltérő, vagy az őket érő ingerek eltérőek, akkor már nem igazolható, hogy a viselkedésükben mutatkozó hasonlóság, vagy eltérés a szabad akarat jelenlétének, vagy hiányának a következménye.

Tehát nem lehet más kísértetet elvégezni, annak ellenére, hogy nem lehet a valóságban elvégezni, csak elméleti síkon.

"Mivel azonban szar érzés azt elfogadni, hogy halálunk után nem marad meg semmi a tudatunkból, ezért azt hisszük, hogy ok. van az agyműködés, de a neuronok között ott lebeg valami nem anyagi entitás, ami valójában az ember lényege, lelke, ami halhatatlan, és anyagi világunktól nem függ, sőt még szabad akarata is van."

Én nem mosnám össze a misztikumot és a szabad akaratot. Én például nem tartom túl valószínűnek, hogy létezne ilyen nem anyagi jellegű entitás a neuronjaim között, mégis gyanítom, hogy a szabad akarat az ember (és sok más élőlény) sajátja, amivel szabadon rendelkezik ha akar.

Szerintem nincs éles határ a szabad akarat megléte és nemléte között, csupán az embernél jóval nagyobb mértékben érvényesül, mint a többi állatnál. De pl. még akár egy gilisztának is lehet bizonyos szintű szabad akarata, pedig nem igazán tartozik a magasabb rendű élőlények közé.

Van aki össze tudták egyeztetni, kérdezd őket:

[link]

5-ös válaszoló vagyok

Kedves 6-os! Szerintem nem értetted meg, mit akarok mondani.Nem keverem ide a misztikumot, hanem csak a többség által vallott karteziánus dualizmust, mert az ide tartozik. Azt állítom, hogy monista materialista megközelítés esetén a szabad akarat nevű filozófiai probléma nem létezik. Létezik erkölcsi, jogi szempontból, ebből a szempontból fel is tételezzük az akarat szabadságát, mint hasznos " munkahipotézist", de metafizikai kontextusban nincs szabad akarat.

A 6-os válaszát erősíteném az 5-össel szemben:

Ha már ennyire leszűkítjük a szabad akarat kérdését az értelmes(ebb) lények körére kontra világegyetem törvényeire, akkor abba gondoljuk bele hogy elvileg minden élőlénynek alap célja az életben maradás. Viszont az emberek és néhány fejlettebb állat

(csimpánz, medve stb...) tekintetében "szabad akarat" bizonyosan létezik. Mivel az előbbi tézissel (életben maradás) ellentétes döntést is tudnak hozni. Pl embernél csimpánznál öngyilkosság, de talán a gyilkosság is ide sorolható. De jó példa lenne hogy a legtöbb állat fél az embertől, de ha pl a kicsinyét védi tőle akkor szabad akaratából dönthet úgy is hogy eliszkol, meg dönthet úgyis hogy támad, akár ugyanazon faj két külön egyede között is létrejöhet ilyen eltérés, vagy akár ugyanazon egyed is dönthet másképp egy későbbi időpontban. Pl Medve.

Tehát az értelmi szinttel megjelenő szabad akarat igenis létezik, akár a természeti törvényekkel szembemenő döntés is születhet így.