Miért van inkább valami, mint semmi?

A „van” és „létezik” a filozófiában bizonyos esetekben egészen mást jelenthet. Ez alapvetően metafizikai kérdés. A létezést általában kicsivel tágabb értelemben használjuk, mint a „van” igét. Létezhet valami úgy is, hogy nincs megnyilvánult formája, de maga az idea élő. Azt, hogy valami van, általában azokra a dolgokra értjük, amelyek konkrét fizikai megnyilvánulással rendelkeznek.

A „semmi” szót, is sokféleképpen lehet értelmezni. A semmi a legszűkebb értelemben pont a dolgok megnyilvánulással nem rendelkező állapotát fejezi ki. Így a semmi nem „van”, mert a semmi azon dolgok összessége, amelyen nem „vannak”. Ilyen módon a „van” és a „semmi” egymást kizáró tényezők, állapotok. Bővebben: http://www.youtube.com/watch?v=1fdZmmdKpSY

Tök egyszerű!

Ha nem lenne semmi, akkor olyan se lenne, aki megkérdezze, hogy miért inkább van valami, mint hogy semmi se legyen.

Van, aki szerint azoknak az "eseteknek" a száma, amikor nincs semmi sokkal nagyobb, mint azoké amikor van valami, de ez akár lehet pont fordítva is. Szóval nem eldönthető, hogy mi lehet többféleképpen, a lét, vagy a nemlét.

De ez nem is lényeges, mert a kérdés csak akkor merül fel, ha van, aki feltegye.

Tehát egyáltalán nem igaz, hogy inkább van valami, mint semmi, de amikor nincs semmi, akkor a kérdés sincs. (egyébként az "inkábblevés" fogalma sem egyértelmü)