A középkorban milyen foglalkozások/munkakörök voltak a tehetősebb rétegek számára?

Szerintem a középkorban nem voltak tehetősebb rétegek, akik dolgoztak volna. Aki dolgozott, az paraszt vagy jobbágy volt, esetleg szolga vagy rabszolga. Aki pedig tehetősebb volt (földesurak, királyok, grófok, stb.), azok meg sohasem dolgoztak (hacsak nem a háremhölgyükön vagy asszonyukon).

Nem száz hogy így van, de ilyesmire emléxem általánosból. Ha rosszul írtam, majd kijavít valaki. Legalább én is tanulok :)

Ez elég összetett, attól függ kit értesz tehetősebb alatt.

A leggazdagabb arisztokrácia foglalkozhatott egyrészt a saját birtokával. Több ezer hold földön a gazdálkodás már egész összetett folyamat. Kaphattak emellett állami tisztségeket, így részt vettek az állam irányításában. Illetve mind katonák is voltak.

A köznemesség familiárisa lehetett egy arisztokratának, dolgozhatott a saját birtokán, illetve katona lehetett nagyobb urak seregében.

A városi polgárság - belőlük nálunk elég kevés volt - városi önkormányzati feladatokat láthattak el.

Minden rétegnek lehetősege nyílhatott továbbá az egyházi pályára. Mehettek külföldre egyetemre, és akkor püspökök, vagy alacsonyabb papi beosztásúak lehettek. Ha pedig elvégezte az egyetemet, akkor taníthatott is.

Röviden ennyi, ettől azért sokkal bonyolultabb a rendszer.

A középkorban a vezető réteg:

A nemesség katonáskodott, a főurak is, ők voltak a hadvezérek. Sokszor még a püspökök is hadba vonultak, Mohácsnál például majdnem a teljes világi és egyházi vezetőréteg elesett.

Emellett még a birtokigazgatás tekinthető munkának, a mai fogalmaink szerint. Bár azt is inkább átengedték szakértők számára, különösen a késő középkorban.

Polgárság:

Itt a leggazdagabbak a zsidó, vagy böszörmény bankárok (vagy a templomosok) voltak, utálták is őket rendesen. De inkább a középkor végére volt a jellemző.

Jobbágyok:

Voltak nagygazdák, az egész telkes jobbágyok már nagyon módosnak számítottak. Voltak, akik még további területeket béreltek, és bérlőket foglalkoztattak. Robotba is bérlőket küldtek.

Mint mondták már az egyházfiak lecsaptak az értelmiségi munkakörökre, a korban kimagasló műveltségük és kvalitásaik miatt, elvégre mégis csak egyházi iskolák voltak és a későbbi tanulmányoknak feltétele volt az egyház szolgálata.

A nemesek a saját birtokukat igazgatták esetleg az udvari és országos intrikákba is befolytak. A város polgárságának gazdagabb része (serfőzők, pékek mészárosok, kereskedők) meg a város ügyeivel foglalkoztak, de a legvagyonosabbak, (már amikor nem mészárolták le, fosztották ki őket mindenféle okokból) szintén masszívan belefolytak az országos és nemzetközi politikába. Amúgy a lokális városi ügyekkel foglalkoztak, mint kereskedelem, vállaklozás és közös érdekek képviselete, illetve különböző bürokratikus és lokális igazságszolgáltatás ellátása (szabad királyi város esetén).