Régen, pl. a középkorban mit csináltak a szívbetegekkel?

Teák, főzetek,magvak , ásványi porok ilyesmikkel gyógyítottak főleg.

Sehogy, akinek volt pénze, az városokban tudatlan orvost hívott, annak a mindenféle egérpor és hasonlók rendelése után úgyis meghalt a beteg. Falun a faluszéli füvesasszony kuruzsolta, ha meghalt a beteg, akkor boszorkánynak kiáltották ki és elégették. Vagy egyből mérgezésre gyanakodtak. Érdemes időnként elővenni Bocacciót és elolvasni, miket írt a tudatlan, buta orvosokról.

Capet IV. (Szép) Fülöp francia király (aki máglyára ítélte a templomos vezetőit és szétverte a rendet) 1314-ben szélütésben halt meg. Mindenki mérgezésre gyanakodott, kezelni persze nem tudták.

Magas vérnyomás: eret vágtak. A szívbetegséget csak különféle gyógynövényekből, és más elérhető anyagokból készített füzettel próbálhatták kezelni.

A legtöbb szívbetegséget az 1800-as évekig fel sem ismerték. Ennek megfelelően igazán hatásos kezelés nem is volt rá. Még az okok sem voltak ismertek (lásd A kőszivű ember fiai, gondolom nem csak nekem volt kötelező olvasmány).

Jó,de ne ragadjunk le csak az európai kultúráknál.

és ha pl. az ország első embere a király volt beteg? hozzá nem hiszem hogy mindenféle tudatlan orvost kuruzslót hívtak hanem próbálták a kor legmodernebb, hatásosabb gyógymódjával kezelni

A középkor legjobb orvosai arabok és zsidók voltak, ezeket kiátkozták, eretnekként megégették. A középkori egyetemek kevés kivétellel (ahol titokban mégis boncoltak, pl. Montpellier), ókori ismerteket tanítottak. Magyarul tudatlan és nagyon kevés orvos volt. Ha a király lett beteg, ő sem kapott jobb ápolást. Oroszlánszívű Richárd angol királyt nyillal lőtték le, a seb elfertőzödött és belehalt, hiszen fogalmuk sem volt a higiéniáról. Ahogyan több tucat királyné és más főúri hölgy is ugyanúgy belehalt a szülésbe, mint a parasztasszonyok. (A Tudorok filmből ismert Jean Seymour angol királyné is belehalt). Az egyház mindenen uralkodott, mit hírdettek? Ha Isten úgy akarja, meg fog gyógyulni, ha nem, eltemetik. A reneszánsz korban is tilos volt boncolni (akit elfogtak, kivégezték), bár titokban azért megtették, Michelangelo például. Az első modern egyetemi orvosi karok a 18-ik században jelennek meg, Van Swieten professzor és udvari orvos, Mária Terézia tanácsosa alapozza meg a modern orvosképzést Ausztriában, majd Magyarországon is. Ő hozza létre a tisztiorvosi hálózatot és egészíti ki orvosi karral a nagyszombati, budai, majd pesti egyetemet.