Mi van akkor, ha a "C" személy tovább lát a falun és amit lát az radikálisan más, mint gondolta, mit tegyen? (Egy kis segítség, vallás alapú a kérdés)

1. a falu ott van, tehát A igazat mond.

2. B mit mond? nincs ott a falu, vagy ő nem látja? első esetben téved, második esetben igazat mond.

3. mi az, hogy radikálisan más? de attól még a falu még ott van.

kéne egy kis értelem a kérdésbe...

Hát a falu ott van, mert A látja, tehát ő igazat mond.

Ha B azt mondja, hogy nincs ott falu, akkor téved, de ha azt mondja, hogy nem látja, akkor neki is igaza van.

Ó, Butcher, mindig olyan szépen rántod ki a kötözködők alól a széket! :D

Amúgy én is ezzel értek egyet. Miből tudjuk, hogy ott van a a falu? Van rá bizonyíték, vagy csak annyi, hogy "A" látta?

Nyilvánvalóan arra megy ki a kérdés, hogy "B" nem hisz a mittudjaménkiben, tehát szűk látókörű és nem látja a Teremtőt. De "A"! Ő látja Istent, tehát evidens módon "B" a hülye. Na, ide helyettesítsd be kedvenc hentesünk válaszát és megkapod az én véleményemet is.

G.

Ezzel a kis sztorival az a baj, hogy nem húzható rá a vallásra, vagy legalábbis nem úgy ahogy szerintem szeretnéd.

A vallásos emberek nem látják a falut csak hiszik, hogy ott van, mert hinni akarják, mert szerintük nekik attól jobb lesz, hogy van egy falu a távolban, ahova sosem jutnak el és ahonnan soha nem jön senki, de attól még biztosan ott van.

Én ateistaként tudom, hogy nincs ott semmilyen falu hiába tűnik, mert mások más irányba látnak pont ilyen falukat és akármennyire is próbálok oda eljutni nem tudok és nem is beszéltem soha senkivel, aki onnan jött volna, így aztán tudom, hogy csak falunak tűnik, de valójában csak érzéki csalódás.

Először is nevezzük nevén a gyermeket. Tehát a falu valójában Isten, A a hívő, B pedig a nem hívő.

Másodszor is vegyük észre csak mintegy zárójelben a hívek jellemző pökhendi felsőbbrendűség-tudatát: egy percig sem feltételezi, hogy „A” személy képzelődik, hanem nyilván ő a jobban látó.

Aztán vegyük észre az érvelési hibák egyik legalattomosabb formáját (a hívők érvelése általában is hemzseg az érvelési hibáktól). Jelenleg a hamis analógia nevű hibát, amit nagyon nehéz kiszúrni. A hiba ott van, hogy a vallásos és ateista azon vitatkozik, hogy létezik-e egyáltalán Isten, míg a példabeli A és B azon, hogy van-e falu a távolban vagy nincs. B nem vitatja, hogy falvak ÚGY ÁLTALÁBAN léteznek, nyilván ő is látott már falut. Vegyük észre, hogy a falu mint olyan tehát része B személy objektív valóságának is, és ha lenne egy távcsöve, akkor az A által észrevett falu is láthatóvá válna számára.

Az analógia sokkal inkább megállná a helyét, ha így mondanánk el:

Van két ember a pusztában, az egyik kékszemű, a másik barnaszemű. Észrevesznek egy vödröt a távolban. A kékszemű azt állítja, hogy a vödör vízzel van teli, amit csak kékszeműek láthatnak. A barnaszemű szerint a vödör homokkal van tele, és aki megissza, azonnal meghal. Van egy spéci kontaktlencséjük, ami a kék szemet barnává, a barnát kékké teszi. A kékszemű meg van győződve, hogy igaza van, megy inni a vödörből. Kérdés, hogy a barnaszemű vajon betenné-e a kontaktlencsét annak tudatában, hogy akkor esetleg ő is víznek fogja látni és hinni a vödröt, de attól az még továbbra is homok marad.

Az ilyen érveket nem egy további C személy bemesélével kell megdönteni, mert ezzel elfogadjuk a hamis analógiát és a falu ottlétét is, hanem úgy, hogy rámutatunk az analógia hamis és hibás voltára.

jaj...

"egy percig sem feltételezi, hogy „A” személy képzelődik, hanem nyilván ő a jobban látó."

a kérdés eleve úgy hangzik, hogy A jobban lát, mint B. nem azt állítja magáról, hanem így van. lehet, hogy a kérdező nem ezt akarta mondani, de ezt mondta. azért már ne a hívők legyenek felelősek, ha a kedves ateista kérdező a nagy tudománytudatában fogalmazni sem tud.

"Van két ember a pusztában, az egyik kékszemű, a másik barnaszemű. Észrevesznek egy vödröt a távolban. A kékszemű azt állítja, hogy a vödör vízzel van teli, amit csak kékszeműek láthatnak. A barnaszemű szerint a vödör homokkal van tele, és aki megissza, azonnal meghal. Van egy spéci kontaktlencséjük, ami a kék szemet barnává, a barnát kékké teszi. A kékszemű meg van győződve, hogy igaza van, megy inni a vödörből. Kérdés, hogy a barnaszemű vajon betenné-e a kontaktlencsét annak tudatában, hogy akkor esetleg ő is víznek fogja látni és hinni a vödröt, de attól az még továbbra is homok marad."

na, ennek meg már tényleg se füle se farka.

mert mi is van a vödörben? ez nem derül ki, de lehet benne:

1. víz. ebben az esetben a kék szemű életben marad, a barna szemű meg vagy csatlakozik hozzá és életben marad, vagy nem és meghal.

2. homok. ebben az esetben a kék szemű meghal, a barna szemű meghal.

magyarul a kék szemű túlél, ha a vödörben valóban víz van, a barna szemű meg akkor, ha hisz a kék szeműnek.

Köszönjük Emese...

#7 Olvasásból elégtelen.

„a kérdés eleve úgy hangzik, hogy A jobban lát, mint B. nem azt állítja magáról, hanem így van.”

A kérdést (illetve az eredeti analógia-történetet) egy ember írta, személtetésként. Méghozzá egy hívő. Méghozzá úgy, hogy az „A” személy (aki az analógiában a hívő) egy jobban látó ember. A történetben az „A” = hívő, „B” = nem hívő és falu = Isten. Ennek a történetnek az írója nyilván A-val szimpatizál, mivel ő saját magát egy A-szerű személynek tartja (a többieknél jobban látónak), tehát azáltal, hogy a történetben „A személy” tényszerűen jobban lát, mint B, azt mutatja, hogy az író saját magáról (vagyis a hívőkről úgy általában) azt gondolja, hogy jobban látnak. A másik ember, B (vagyis a nem hívő) pedig egy vaksi.

„mert mi is van a vödörben? ez nem derül ki,”

Hát pont ez lenne az én verzióm lényege. Nálam a kékszemű = hívő, barnaszemű = nem hívő és a víz = Isten. Vajon mi van a vödörben? Vajon van-e Isten? Ez a valóságban ugyanúgy eldönthetetlen, ahogy az általam írt történetben is. Szó sincs arról (a valóságban), hogy Isten tutira létezik, és a híveknek tutira igazuk van. A valóságban arról van szó, hogy ugyanazt a dolgot valaki így, más meg úgy látja, csak az egyik meg van róla győződve, hogy az ő verziója magasabb rendű. Láthatólag te is ide tartozol, kedves #7, de annyira butuska vagy, hogy még egy egyszerű történetet se fogsz fel. Viszont az arcod elég nagy ahhoz, hogy nekiállsz köszönjük Emesézni. Hát ez a bajom a hívekkel.

"A valóságban arról van szó, hogy ugyanazt a dolgot valaki így, más meg úgy látja, csak az egyik meg van róla győződve, hogy az ő verziója magasabb rendű."

magasabb rendűnek magasabb rendű. ezen kár is vitatkozni, hogy igaz-e vagy sem, az egy más kérdés. az meg megint más kérdés, hogy minek/kinek hiszel és ennek milyen következményei lesznek.

a homokos vödör pontosan rávilágított a problémára. csak fel sem fogjátok.

a gond ott van, hogy a társadalmat jelenlegi formájában a vallások hozták létre. ezt a társadalmi berendezkedést a tudomány által szállított alapvető elméletekből pl. evolúció, természetes kiválasztódás nem lehet levezetni. de nem csak, hogy levezetni nem lehet, de fenntartani sem. ha te a vallást támadod akkor az egész, téged körbevevő világot támadod, erodálod. aztán meg csodálkozol, hogy mivé lesz a világ.

persze, nem kötelező hinni a kék szeműnek, csak éppen azt felejtitek el, hogy ha nem hisztek, akkor biztosan szomjan haltok. ha hisztek, akkor van esélyetek. (és itt most nem a túlvilágról beszélek, hanem az itteniről)

de persze meggyőzhetsz. miért is ne?

vezesd le légyszíves az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát tudományosan.

csak, hogy ne kelljen keresgélni:

[link]

Te meg vezesd le nekem kérlek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a nőgyűlölő, rasszista, kirekesztő, tömeggyilkos Isten kis mesekönyvéből.

Az, hogy a társadalmat a vallások hozták létre egy egyszerű és aljas hazugság.

A vallás a társadalom szempontjából egy valamire volt jó: gyűlöletkeltésre és értelmetlen háborúk és tömegmészárlások kirobbantására.