NLP, kognitív terápia vs pszichoanalitikus megközelítés?

Az NLP tudományos nem elfogadott, sarlatánságnak tartják, légből kapott, bizonyítatlan, de azért sokat használt baromságnak.

Amúgy meg nem kell elköteleződni egy módszerhez, próbálj valahogy objektív információkat szerezni a kezelésekről, sikerességi arányukról, stb. Mondjuk kezdetnek valami pszichológus oldalon érdeklődj. De gyanítom, hogy amit akarsz olyat nem csinál semmilyen pszichológus.

Az használ, amit el tudsz fogadni. Nem a betegnek kell alkalmazkodni a kezeléshez, hanem fordítva. Ha találsz pszit, aki neked szimpatikus, attól mindent elfogadsz. Ha nem, állandóan kritizálni fogod.

Úgyhogy te döntsd el, neked milyen módszer a megfelelő, úgy látom éppen ebben sántikálsz és utána keress olyan pszit, aki ez alapján dolgozik.

Régebben elég volt bemenni akármelyikhez, de akkoriban még nem volt szokás jobban tudni a szakembernél. Nem tudom, hogy nyertünk, vagy vesztettünk ezzel, őszintén.

Ennél jóval több van, amik szerintem jobbak is lehetnek adott helyzetben, de ez tőled és a terapeuta személyétől nagyban függ. (Amire gondolok: autogén tréning, KIP, hipnózis, EMDR, Ericksoni hipnózis, meg még megannyi lehetőség...)

Nekem a kognitív terápia segített elég sokat, de olyan végtelenül felszínesnek érzem így utólag. A mélyen bennem élő szorongásokat kognitív úton soha nem tudnám feloldani.

Az NLP nekem tetszik, de nem mint teljes értékű terápia.

A pszichoanalitikus megközelítésben az a jó, hogy lemegy a lelked mélyére és a múltad sötét történéseibe. Nehéz kérdés.

Nekem az autogén tréning is nagyon bejött, mert nem csak relaxálgatás, hanem célzott terápiás eljárás, feltárva a sérelmeket, elfojtott érzéseket, miközben módosult tudatállapottal dolgozik, befolyásolja a tudattalant, és megtanít arra, hogyan boldogulj saját magad.

De ez se csoda, én pedig még benne vagyok a nagy fejlődésben. Akárhogy is döntesz, sok sikert mindenhez!

Ja, és Tony Robbins tényleg tök jó! :)