Hogyan érdemes meghatározni a progresszív szja kulcsait?

A progresszív szja esetén a legnagyobb adót a középső ötöd fizetné be, mert aki ennél gazdagabb, az mielőbb kivinné a pénzét az országból, akár számlára, akár off-shore cégbe.

Ha valaki sávot lép, akkor elméletben nőne a jövedelme, gyakorlatilag viszont csökken. Az én édesanyám dupla munkáért másfélszeres bért kapott anno. Miért? Mert sávot lépett.

Előfordulhatna az is, hogy az adórendszered nerm progresszív, hanem regresszív lenne. Tetszene?

Elsősorban elvi alapon ellenzem a progresszív adót. Ennek ellenére nekiálltam elolvasni a javaslatodat, de nem értem. Mit értesz "korábbi adóváltozások" alatt? Mert ilyenek minden héten vannak. Ha az szja legutóbbi szembetűnő változását érted alatta, akkor azzal pont nem a "legalsó kétötöd" járt jól a közvetlenül megelőző rendszerhez viszonyítva.

De az elvi ellenszenvem az én saram, az csak azért van, mert kapitalista vagyok, ha szocialista lennék, tuti támogatnám. Egy másik nyomós érv a progresszív jövedelemadó ellen a bonyolultsága. A tisztán egykulcsos személyi jövedelemadónál már csak az egyszerűbb, amit Ron Paul ígért az amerikaiaknak: a 0%-os jövedelemadó. A tisztán egykulcsos szja-nál már az is bonyolultabb, ha két kulcs van, meg az is, ha elméletileg egy kulcs van, de van szuperbruttósítás meg családi kedvezmény. Amit te javasolsz, az meg aztán végképp. Nem csupán az öt kulcs miatt (bár az sem egyszerűsíti), hanem azért is, mert valakinek folyton figyelnie kéne a statisztikákat, és folyton változna az adózás. Az állandó változás pedig a hosszú távú tervezés gyilkosa. Márpedig hosszú távú tervezés nélkül nincs vállalkozás, anélkül pedig nincs gazdaság. Úgy pedig adóbevétel sincs.

A progresszív áfa meg a másik kedvencem. Két eredménye lehet: ha alapvető élelmiszernek tekintjük, és emiatt kedvezményes áfát adunk rá, mondjuk en bloc a pékárukat, a tejtermékeket és a húsféléket, akkor az lesz, hogy a tenger gyümölcseire is kedvezményes áfa van, mert hús. Ha meg tételesen szabályozzuk, hogy a kenyér (de csakis a fehér és a félbarna kenyér, az ilyen-olyan tetszetős nevűek nem!), a párizsi, a tej, a sajtok közül csak a trappista, de a Karaván meg a camembert nem és így tovább, akkor pedig annyira bonyolult lesz a rendszer, hogy az elképzelhetetlen.

A luxusadónak meg semmi értelme. Akit sújtana, annak pont nem esik nehezére külföldről beszerezni a cuccot, hacsak nem eleve onnan szerzi. Ha meg extra vámot vetnénk ki a külföldről behozott luxuscikkekre, akkor ezek vásárlóinak nem lenne túlzottan megerőltető valami számukra békésebb országba költözni.

Egyformán. Miért kell azt büntetni, aki többet dolgozik, többet tanult, tehetségesebb? Amúgy is többet fizet, mint egy minimálbéres akárki, pedig ez sem lenne indokolt, hiszen a közszolgáltatásokból nem vesz igénybe többet.

Legyen már vége a paraziták uralmának!

Kérdező: A rendszered nem túl egyszerű. A kategóriaátlépés a #1-nél leírt anomáliákhoz vezetne. Egyrészt. Másrészt azt mondod, hogy akiknek egy adóváltozásra nő a vásárlási kedvük, azoknak jobban kedveznél. Tehát aki jól járt eleve, annak kedveznél. Aki rosszul járt, emiatt kevesebb pénz maradt nála, így nem nőt a fogyasztása, azt még jobban megadóztatnád, hogy még kevesebb pénze maradjon, így még kevesebbet fogyasszon, így még nagyobb adót tehess rá. Határozottan igazságtalan a rendszer. Pozitív visszacsatolást tartalmaz, ami miatt nem áll be stabil helyzetre. A te elképzelésed szerint akinek sok pénze van, annak legyen még több, akinek kevés pénze van, az meg kb. dögöljön meg, mért nem fogyaszt többet…

#1: Ha sávosan számolják az adókulcsot, akkor valóban gondot okoz a sávváltás. De lehet lineáris is a dolog. Pl. ahányszor 100E forintot kerestél egy évben, annyi az adókulcs, de maximum x%. Ha 1 023 000-et kerestél egy évben, akkor 10.23% az adó. Ha 3 682 547 az adóalap, akkor 36.82547% az adód. Ilyen jellegű megoldással nem lépne fel a sávváltásnál az az anomália, hogy ha egy forinttal keresel többet, akkor jópár ezer forinttal fizetsz több adót. (Meg persze lehet ezt szofisztikálni, hogy az adóalap/100E-8 az adókulcs, így 800 000 alatt 0%, 900E esetén 1%, 2.3M esetén 15%…

Persze általában azért nem szoktak ilyen adórendszert kreálni, mert a rosszabb matekosok belekeverednének. Bár nem tudom, mert sokaknak a munkahely, a könyvelő, vagy a NAV számolja ki az adóját, ott meg vannak kellően kvalifikált emberek erre. Illetve akik szoftvert használnak az adóbevalláshoz, ott sem kell kézzel kiszámolni, vagy érteni az egészet. A másik ok, ami miatt nem szerencsés, hogy nehezebb előre számolni a várható adóbevételt, illetve sokkal jobban eltérhet a számított érték a ténylegestől.

#2 és #6: Érdemes megnézni, hogy miből is fakad elsősorban a jövedelemkülönbség. Aki jól keres, az nagy általánosságban azért keres jól, mert jó állása van, amihez olyan tudás kell, ami ritka, nehezen megszerezhető. Aki rosszul keres, az olyan szakmában dolgozik, amit kevésbé tart a társadalom értékesnek. Pl. ha valaki 80-as IQ-val van megáldva, az evidens, hogy nem fog jogász lenni, nem lesz felsővezető egy cégnél. Pedig nem küzd kevesebbet, mint az a 130-as IQ-val megáldott ember, akiből aztán cégvezető lesz, vagy osztályvezető. Tehát a jövedelem nem tükrözi alapvetően azt, hogy ki mennyire küzd. A társadalom szempontjából persze a 80-as IQ-val rendelkező ember kevesebb hasznot ad objektíven nézve, mint a 130-as IQ-val rendelkező. (Nem mindig, de általánosságban hosszútávon efelé tolódik természetes módon a rendszer, a jövedelmi viszonyok.) Viszont nézzük meg, hogy az adó fizetése mit jelent az egyiknek és mit a másiknak. A 80-as, minimálbérrel jó, ha rendelkező ember számára a kérdés, hogy éhezik-e vagy sem. A 130-as IQ-val rendelkező mondjuk havi 300E-t kereső ember számára meg azt, hogy hányszor megy moziba, vagy hogy otthon eszik vagy étteremben. Számszerűleg ugyanúgy x % a befizetett adó, sőt számszerűen a magasabb jövedelmű ember többet is fizet be, de az életkörülményeit tekintve sokkal kisebb dolgot áldoz fel. Pont ezért én nem tartom az egyforma adókulcsot igazságosnak, pont annyira nem az, mintha ugyanannyi adózott jövedelme lenne mindenkinek, függetlenül az IQ-jától, az elvégzett munkájától. Az igazság valahol a kettő között van. Szerintem. #3 hozzászólása is pont az egyforma százalékkulcs visszásságaira világít rá, #5 meg arra, hogy miért nincs sajnos ennél jobb.

Azt is hozzá kell venni, hogy akinek nagyobb a jövedelme, az azért többet is használ az állam „ingyenes” szolgáltatásaiból, ami pont az adóforintokból jön össze. Jó, tandíj ide vagy oda, az nem fog egy egyetemet eltartani rezsivel, tanárokkal, titkárokkal együtt. Tehát az egyetem például az adóforintokból kap pénzt. Az említett 80-as IQ-val rendelkező ember nem fogja az egyemet közvetlenül igénybe venni, míg a 130-as IQ-val rendelkező illető igen. Sőt a gyerekeire is áll ez, hiszen aki szegény, annak nem feltétlenül lesz pénze a gyerek iskolázására. Vagy akinek nagyobb a jövedelme, az pl. zeneiskolába íratja a gyerekét, ami ugyanúgy állami normatív támogatásból szerzi a bevétele jelentős részét, még ha van is tandíj. Aki meg szegény, annak a gyereke nem fog zeneiskolába járni, mert miből venne már hegedűt, vagy zongorát.

> Miért kell azt büntetni, aki többet dolgozik, többet tanult, tehetségesebb?

Ez nem büntetés. Attól, hogy valaki több bevételre tesz szert és egy progresszív adórendszerben több adót fizet, attól még több is marad nála. Ha Józsi bácsi a minimálbére után 0% adót fizet, akkor pont a minimálbér lesz az adózott jövedelme. Ha Károly úr évi 6 millát keres, és ezért 25% adót fizet, akkor pontosan 4,5 milla marad nála, ami azért kicsivel több, mint a minimálbér.

De tegyük fel, van egy erős, megtermett férfi ember. Nem dolgoztt meg jobban érte, ez a férfi nem veleszületett „tehetsége”, hogy általában erősebb, magasabb, mint egy nő. Van egy párja, egy alacsony, vékony lány, aki ugyanúgy fut, edz, sőt még lehet, hogy többet is, mégis gyengébb mint a férfi. Ha látod, hogy cipekednek ketten és mindkettőnél ugyanakkora csomag van, akkor nem tudom, de nálam nem az a gondolat jut eszembe, hogy ez így igazságos. Az igazságos nem az lenne-e, hogy a férfi vigyen egy kicsit többet, a nő meg kicsit kevesebbet?

Az, hogy kinek mennyi a jövedelme, az sok dologtól függ. Van, aminek ő maga az oka. Mondjuk lusta. De van egy csomó olyan oka is, ami nem rajta múlik. Aki tehetségesebb, mondjuk példánkban nagyobb az IQ-ja, az amúgy is kap pont elég jutalmat az élettől. Miért lenne azzal gond, ha ezt a dolgot, ami nem az ő érdeme, nem magának köszönheti, valamilyen módon kicsit kompenzáljuk? Nem pont az lenne egy állam feladata, hogy bizonyos folyamatokat kompenzáljon, hogy egy jobb, igazságosabb világot teremtsen? A kommunizmus teljesen el akarta mosni ezeket a különbségeket. Az sem jó, de itt nem is erről van szó. Aki többet dolgozik, többet tanul, tehetségesebb, az több jövedelemre tesz szert egy progresszív adózásnál is, kényelmesebb, gazdagabb életet él.

> Legyen már vége a paraziták uralmának!

Értem mire gondolsz. De a parazitákkal együtt kisöpröd azt is, aki nem az. Ezért nem lehet kizárólag csak adóval hatni a társadalom egészére. Az értelmi fogyatékos, a vak, a szorgalmas, de együgyű Józsi bácsi nem parazita. Igen, vannak paraziták is, őket úgy kell elintézni, hogy az adott intézkedés csak rájuk legyen hatással. Nem könnyű, de nem nem lehetetlen, még ha esetleg néhány szokatlan, vagy tabunak számító intézkedés is az ára, hogy a parazitákból végül dolgozók legyenek.

#8: Igen, én értettem félre. Így látszólag negatív visszacsatolás van a rendszerben, de mielőtt nekilátnánk belemélyedni a témába, hadd kérdezzek pár dolgot:

Mi számítana fogyasztásnak? A bankba betett pénz fogyasztásnak számít? Az ingatlan vásárlás fogyasztásnak számít? Az albérlet fogyasztásnak számít? Mert ilyen fogyasztást végtelen számban tud generálni az, aki gazdag. Ha viszont nem számít fogyasztásnak, akkor a szegény ember rákényszerül, hogy ne takarítson meg pénzt, és ne vegyen lakást. Mert ha elkezd gyűjteni rá, akkor nő az adója, így idővel nem lesz mit megtakarítani.

Aztán a másik problémám, hogy hogyan akarod mérni azt, hogy ki mennyit fogyaszt? Gondolom nem úgy, hogy mindenki gyűjtögetné a számlákat. Akkor hogy? Honnan lehet tudni, hogy valaki 1000 Ft-ból vett egy üveg bort, vagy betette a párnába, azaz hogy fogyasztott-e, vagy megtakarított?