Szerintetek érteni fogják 500 év múlva a mai magyar nyelvet?

Az 500 év nem nagy idő, a szövegek olvashatók, legfeljebb egyes képzők, ragok kissé idegenszerűek (de ma is használhatók). Ezért nem aggódnék az 500 év múlva élőkért, ha akarnak, fognak tudni olvasni (és érteni bennünket).

Sokkal sokkal jobban aggódom egyes mai emberek miatt, akiknek a mai szövegei a mai ember számára sem érthetők. A szavak még csak csak, a jelentésük azonban nem, tekintve, hogy nincs nekik. Azon pedig végképp nincs mit csodálkozni, ha ők olvasni sem tudnak (mai szöveget se).

Ne feledjük, hogy ma a funkcionális fél-analfabéták (a betűt úgy ahogy ismerők, de azt összeolvasni, a szavakat megérteni nem tudók) aránya lassan 40% lesz. Ez az igazán elborzasztó.

Kezdjük talán ott, hogy a Halotti beszéd és könyörgés egy olyan ember tollából származik aki feltehetően nem volt született magyar és feltehetően egy olyan korban amikor a magyar hangok jelölésére nem volt elfogadott módszer a latin betűket használva. Tehát az, hogy mi ezekkel a betűkkel írjuk le a mondandónkat egy hosszú és keserves folyamat eredménye. Eredetileg a rovásírás szolgálhatott még valamikor a magyar nyelv rögzítésére, de szerintem a legújabb változatoknak kevés a köze a régihez, csak betűket rendeltek a jelekhez úgy, ahogy jónak látták (a régi rovott nyelvemlékek fordításai elég érdekesek).

Pl. vegyünk valakit aki fene tudja honnan emigrált magyarországra, és már pár éve itt él, de nem tud még teljesen jól magyarul, írni legalábbis nem. A saját nyelvének betűivel akarja leírni amit hall, de mivel még előtte senki nem próbálta, vagy egyszerűen ő nem tudja, hogy kell leírni a magyar szavakat, ezért saját értelmezése szerint felelteti meg nyelve karaktereit a magyar hangoknak. Erre bizonyíték, hogy a Könyörgés szövegében sok azonos szót más betűkkel írnak. Sok "modern" átírás van a szövegére, amiből számomra az derült ki, hogy a keletkezés idején természetesen sok mindent máshogy mondtak, de a lényeg nem változott. "Látjátok feleim szümtüchel mik vogymuk" = "Látjátok feleim szemetekkel mik vagyunk". Kicsit olyan az eredeti mint valami nagyon durva tájszólás, de nagyjából érthető. Egyébként fogják érteni 500 év múlva is, mert bár változik az aktuális argó meg a beszélt nyelv, de az irodalmi nyelv az mindig ugyanaz, Petőfi verseit nem fogják átírni modern szlengre (bár vannak próbálkozások Józsefvárosi argóra fordítással, de nem jelentősek). Másrészt a filmek is megmaradnak a szinkronjaikkal, hangjaikkal, tehát a kiejtést is mindig lesz mihez viszonyítani. Nézz meg néhány száz év körüli magyar filmet, ott is érted mit mondanak, pedig a 20-as évekre tehetőek, csak más tájszólással beszélnek. Pl. "Áméríká, nágyságos ásszony, áutomobíl" bár ez szerintem csak a kor egy rétegének beszédstílusát tükrözi, nem általános. (Bizonyíték: pl. az eredeti "Meseautó" c. film)