Csak én fogom fel így, hogy a 2 világháború az Németország és ellene fél világ harca volt?

# 29

Kína nem engedte volna Japánt a szárazföldre függetlenül az USA-tól. Ennyi.

Hitler meg ott cseszte el, hogy megtámadta a SZU-t, pedig a Molotov - Ribbentrop paktum bevédte, Sztálin sose merte volna megtörni, pláne nem úgy, hogyha Hitler nyer Európában és felszabadul a nyugati front.

"Sztálin 1937-ben nyírta ki a haderő teljes felsővezetését, szakértő tapasztalt tábornokok még náluk se az uborkafáról szedhetők. Még a 6 év is elég kevés volt. És akkor még meg sem említettem az iparfejlesztést, a hadiiparuk 1940 körül majdnem nulla volt. "

Ez egy baromság! A SZU-nak 1941-ben több tankja volt, mint Németo.+Anglia+USA+Japán együttvéve.

Forrás: [link]

A haderő összehasonlítást nézzétek meg. A parancsnokok tekintetében egyébként részben igazad van.

A kérdező észrevételére: Japánt nem igazán érdekelte Szibéria, mivel az elsődleges célterület és értékes terület számára az angol, amerikai, francia távol-keleti gyarmatok voltak, valamint nem folytatott hadműveleti egyeztetéseket a németekkel. A háború során csupán haditechnikai téren volt némi együttműködés. (A Me-262 hajtóművét adták nekik oda a háború végén egy tengeralattjáró közreműködésével.)

Egyébként a németeknek a a Perzsa-Öböl volt inkább lényegesebb terület, mint Szibéria, mivel az amerikai-segélyszállítmányok 80%-a azon keresztül haladt a SZU-ba. Ezt a célt és az olajkutak elvágását képezte a sztálingrádi offenzíva is. Japán azonban a flottáját ennyire nem távolíthatta el országától és számára az elsődleges szempont nem a németek "kisegítése" volt a háború alatt. Bár kétségtelen, hogy ezáltal saját magukon is segítettek volna. Szibéria ebben az időben szinte értéktelen terület volt Japán számára mivel az ott lévő hatalmas kőolaj és földgázlelőhelyeket csak az 1970-es években fedezték fel és ők elsősorban ebből szenvedtek hiányt. Az USA 1940-ben, tehát még a hadba lépés előtt olajembargót vezetett be Japán ellen, így alaposnak látszik azon feltevés, hogy az USA szinte kikényszerítette Japán hadba lépését. Olaj Japán számára csupán kizárólag a szövetségesek távol-keleti gyarmatain volt, így értelemszerűen ott támadott és nem Szibériában.

Kérdező: Ez a szövetség nem jöhetett volna létre, mivel a nagy hadihajók, tankok és a repülőgépek olajjal működnek, így a 2. vh idején nélküle nem lehet harcolni. Japánnak több ezer kilométer távolságot kellett volna megtennie, míg értékes iparterületeket tud elfoglalni Szibériában. Moszkváig a németek 1000 kilométert tettek meg, míg az utánpótlási vonalak végére értek. Nem beszélve arról, hogy Szibériában az időjárás és az úthálózat össze nem hasonlítható a SZU európai részéhez viszonyítva. Ha Japán komoly erőket vet be SZU ellen, akkor nem hiszem, hogy az USA karba tett kézzel nézte volna végig, hanem azonnal támadást indít Japán ellen, amelynek hadereje több ezer kilométerre van Szibériában. Még egy érdekesség 1939-ben Japán és SZU összecsaptak Mongóliában (Halhin gol-i csata), ahol Japán katasztrofális vereséget szenvedett az SZU-tól. A japán kudarc oka az volt, hogy szigetország révén elsősorban a haditengerészetét fejlesztette és nem a szárazföldi haderőjét.

Forrás itt: [link]

Szerintem nem sok kárt tudott volna tenni Japán a SZU-ban, de magában igen.

Azt kell megértened, hogy az USA nem volt semleges, így ne abból indulj ki, hogy végignézte volna SZU és Anglia német megszállását. A kezdeti semlegessége csak azért volt, mert az I. vh után az angoloknak és franciáknak adott óriási mennyiségű hozzájárulás összegét nem fizették neki szövetségesei vissza, így a lakosság a gazdasági világválságért az USA 1. vh-ba való belépését tette felelőssé. Roosevelt így nem üzenhetett közvetlenül hadat, mert félt, hogy elveszíti politikai támogatottságát. Ezért csinálták azon kiskapukat, hogy kölcsönbérleti szerződés, páneurópai semlegességi zóna kitolása, angol hajók amerikai kikötőkben megjavítása, 50 romboló odaadása Angliának, stb.

Csak, hogy fogalmad legyen, hogy mit jelent a semlegesség a háborúban: 1939 La Plata-i csta után a sérült német hajó Montevideoba (Uruguay)menekült, mivel ezen állam szimpatizált a németekkel. A hatóságok 2 napot adtak a hajónak, hogy elhagyja a kikötőt, így a sérüléseit nem tudván kijavítani kifutott a kikötőből, ahol a brit hajók közreműködése révén megsemmisült.

Ha fordítva lett volna a helyzet és a sérült angol hajó amerikai kikötőbe menekül a németek elől, akkor az USA haditengerészete kijavítja a hajót és teljes erejével védelmezi a németekkel szemben, annak befejezéséig.

Bocsánat, de rosszul írtam az előbb. A La Plata-i csata előtt menekült Montevideoba és a csatában semmisült meg.

Forrás itt: [link]

Te kérdező, mégis miként képzeled el azt a hadműveletet, ahogy egy teszem azt 100.000 főből álló (ami még mindig vicc a vörös hadsereg létszáma ellen) japán csapat átkel Szibérián ahol nyár végétől tavasz közepéig MINUSZ NEGYVEN fok van, 5 méter hó és egy árva út sem vezet rajta keresztül?!

Már az átkelés is lehetetlen lett volna, nemhogy a csapatmozgások. Értelme meg nuku.