1956-ban felmerült a nyugati hatalmaknál, hogy közvetlen katonai segítséget nyújtsanak?

Még véletlenül sem.

A Rákosi-korszakban az Amerikai Rádió ( bár nagyon nehezen lehetett hallani,mert zavarták az adást),állandóan arról dumált,hogy ha lerázzátok az igát,akkor segítünk.

Amikor a forradalom kitört,hittünk abban,hogy jönnek segíteni. Ehelyett csak üdvözölték a forradalmat,biztatták a forradalmárokat,küldtek be fegyvereket, de eszükbe sem jutott katonai segítséget is nyújtani. Igaz,hogy a Jaltai Szerződés miatt ezt nem is tehették volna meg,és nem is akartak a SZU-val fegyveres konfliktusba keveredni. Erről a szerződésről viszont nem is hallottunk semmit.

Amikor elbukott a forradalom,akkor az Amerikai Rádió és a Szabad Európa Rádió biztatta a magyarokat,hogy menjenek a szabad világba. Sokan,főleg fiatalok disszidáltak,és vagy megcsinálták a szerencséjüket a nagyvilágban,vagy nem.

Sajnos elég sokat hitegették a mieinket, aztán cserbenhagyták őket. Értem én, hogy ez egy katonai stratégia, csak éppen hús-vér emberek mennek rá.

Fogadni mernék, hogy a tavalyi, iráni forradalomban is benne volt a kezük.

Tudtommal igen. El is kezdték a csapatok felkészítését az indításukra, csak időközben kiéleződött a válság a Szuezi csatorna körül, ezért a már felkészített csapatokat nem hozzánk, hanem oda küldték.

"1936-os brit–egyiptomi szerződésben Nagy-Britannia ragaszkodott a csatorna feletti ellenőrzés megtartásához. 1951-ben Egyiptom felbontotta a szerződést, majd 1954-re a britek beleegyeznek a csapatok kivonásába.

Miután az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok visszavonta a felajánlott támogatást az épülő Asszuáni-gáthoz, – mert Egyiptom a Szovjetunió segítségével fegyverkezett, – 1956. július 26-án[!] Gamal Abden-Nasszer elnök államosította a csatornát. Ez vezetett 1956 novemberében (!) a brit, francia és izraeli invázióhoz, a néhány héten át tartó Szuezi válsághoz. Az ekkor keletkezett károk és az elsüllyedt hajók miatt a csatorna zárva volt 1957 áprilisáig, amikor ENSZ-csapatok segítségével megtisztították. Ezután az ENSZ-csapatok biztosították és tartották fenn a csatorna övezet és a Sínai-félsziget semlegességét." (Wikipédia)

Erről egyébként kb. egy éve az egyik (NGS) Tv is sugárzott filmet, és az is így mondta-mutatta.

Valóban akkor volt a Szuezi-válság!

De Amerikát sok vád érte amiatt,hogy nem segített nekünk. Ezért utólag ezzel magyarázzák a dolgot.

A forradalom alatt mindkét rádiónak állandó magyar adása volt.

Állandóan azt hallottuk,hogy harcoljatok,tartsatok ki,együtt érzünk veletek és hasonlók. Soha,egyetlen szóval nem mondták,hogy megyünk segíteni. Nem is akartak.

Lehet, hogy valójában nem is akartak segíteni. De a biztatásaikból, és a csapatok felkészítésének tényéből azt hiszem mindenki joggal várta azt, hogy azok a csapatok ide jönnek. Csak az utolsó napokban derült ki, hogy tévedtünk.

Egyébként édesanyám mesélte (én még nagyon kicsi voltam), hogy 56-ban orosz katonák jelentek meg városunkban, járták a házakat, keresték a felkelőket. (Még az ágy alá is benéztek).

Városunk közepén egy kis folyócska (mely a Tiszába ömlik) megy keresztül, arra pedig azt mondogatták: Szuez, Szuez. Tehát ők viszont azt hitték, hogy a Szuezi-csatornához vezényelték őket!!!!

Nem.

Nem kockáztattak volna emiatt egy világháborút.

Viszont a diplomáciai beavatkozásra volt lehetőség és tervbe is volt véve, de Szuezt fontosabbnak ítélték, ezért minket Moszkvára hagytak.

Illetve megeshetett volna még, hogy ellátnak fegyverekkel, hogy mi érjük el magunknak, de ez meg már fel sem merült.

"Tudtommal igen. El is kezdték a csapatok felkészítését az indításukra, csak időközben kiéleződött a válság a Szuezi csatorna körül, ezért a már felkészített csapatokat nem hozzánk, hanem oda küldték. "

Csak egy nagy probléma van.

Szuezben sem avatkoztak be katonailag.

Oda is csak fegyvereket küldtek és diplomáciai téren támogatták.

Ezt tették volna meg max. nálunk is, bár, elnézve, hogy a bizonytalanság hatására a szovjetek először kivonultak, ez is hatásos lett volna.

Amikor odamentek ők is fegyveresen, biztosítani a csatornát, akkor a magyar ügy már rég ki volt utalva szovjet rendezésre.

"Egyébként édesanyám mesélte (én még nagyon kicsi voltam), hogy 56-ban orosz katonák jelentek meg városunkban, járták a házakat, keresték a felkelőket. (Még az ágy alá is benéztek).

Városunk közepén egy kis folyócska (mely a Tiszába ömlik) megy keresztül, arra pedig azt mondogatták: Szuez, Szuez. Tehát ők viszont azt hitték, hogy a Szuezi-csatornához vezényelték őket!!!!"

Ez tény. A Dunára is azt hitték.

De ettől függetlenül az amerikaiaknak eszük ágában sem volt sem ide, sem Szuezbe harcoló alakulatokat küldeni.

Kedves 9:32-es!

Ha mindenki háborút akar, akkor igazad van.

De akkor Moszkva sem akart háborút.

Amikor eleinte még nem lehetett tudni, hogy Washington mit lép és az volt a valószínűbb, hogy a forradalom mellé állnak (ha csak diplomáciai téren is), Moszkva rögtön kivonta a csapatait. Csak akkor jöttek vissza, amikor már biztos volt, hogy Szuezért cserébe Washington feladja Magyarországot.

És van egy hatalmas különbség ilyen szempontból Szuez és Magyarország között.

Szueznél az amerikaiaknak a Moszkva által támogatott egyiptomiakkal kellett szembe néznie, Magyarországon viszont magával a Vörös Hadsereggel.

Arra pedig egy példát sem tudsz mondani, hogy az amerikai hadsereg és a szovjet Vörös Hadsereg vállalta volna a konfrontációt egymás ellenében.

Koreában és Vietnámban az amerikaiak beavatkoztak, Moszkva viszont csak pénzt és fegyvert küldött.

Berlinben és Afganisztánban a szovjetek léptek fel fegyveresen, az USA viszont csak pénzt és fegyvert küldött.

Miért?

Mert ha ők is beavatkoznak fegyveresen, akkor az egyenes út a világháború felé. Ezt pedig senki nem vállalta.

Vagyis ha az amerikaiak ragaszkodnak is hozzá, hogy a szovjetek kitakarodjanak innen, alapvetően fegyvert és pénzt küldenek. Ha nagyon elszánják magukat, akkor elkezdik szidni a szovjeteket az antidemokratizmusuk miatt, ha pedig már nagyon elszántak, akkor beavatkozással fenyegetőznek.

De ez csak fenyegetőzés. Ez a, "ha nem mégy ki, akkor bemegyek. Háromig számolok... Egy... Kettő... Kettő és fél... Kettő és háromnegyed... Kettő és négyötöd..."

A végén meg már lehet, hogy kénytelen beavatkozni, de ezt a másik úgysem várja meg.

Hruscsov akart talán a legkevésbé III. világháborút. Amint megtudta, hogy az USA rosszallja a beavatkozását és a fellépést fontolgatja, azonnal kivonult és csak akkor jött vissza, amikor már az USA biztosította, hogy semmilyen téren nem támogatják a forradalmat.

Vagyis a legmesszebb a fenyegetőzésig mentek volna, mivel már az is elég kellett, hogy legyen. De Szuez miatt addig sem mentek el.

Szuezben viszont formailag Egyiptommal álltak szemben, tehát abból csak nagyon kacifántos módon lehetett volna világháború.