Melyik az még élő nyelv, ami ismereteink szerint a legkevesebb változáson ment át?
Kevesebbet adott idő alatt? török hódoltság, szovjet megszállás...
Neked a fejlettség a kifejezésben, nyelvtanban rejlik vagy a változásban? Mert ha változás, akkor az angol és a germán nyelvek többsége hihetetlenül fejlett... Ha a kifejezőkészség, leíró szavak, nyelvtan, akkor meg a magyar talán az egyik legfejlettebb nyelv a világon. :D
Egy részről eleve egy rossz logikából indulsz ki. Azt mondod, hogy ami a múltban sokat fejlődött, az ebből követlezőleg még a jelenben is fejletlenebb, de ez nonszensz. Lehet, hogy a múltban fejletlenebb volt, de mostanra már annyit fejlődött, hogy ugyanolyan, vagy jobb mint a többi. De az is lehet, hogy eleve fejlettebb volt. Tehát egyszerűen a múltbeli fejlődés ténye nem korrelál a jelenbeli fejlettség mértékével. Sőt az is lehet, hogy a múltbéli változások egy része visszafejlődés volt, így ha van a nyelvnek fejlettségi szintje, akkor az hullámzó. Nagyon rossz kiindulási pont az is, hogy az "idő próbája" mutatja a nyelv stabilitását. A nyelvet leginkább az azt beszélő tömegek staibilzálják. Ha a történelem elsodor egy népet és vele együtt a nyelvét, az minden bizonnyal független attól, hogy milyen fejlett nyelvet beszélt a nép. A maja nyelv nem azért tűnt el szinte teljesen, mert fejletlen volt, hanem mert a spanyolok kiirtották a maja nyelvet beszélő maja népet. A maradék maréknyi maja meg nyilván átvett egy halom spanyol szót, így az a kevés maja utód aki ma él, alig ért valamit az ősei nyelvéből.
Más részről honnan tudod, hogy mondjuk az angol mennyit változott/fejlődött például Shaekespeare óta? Ahhoz nagyon pontosan ismerned kell egy nyelv régi és mai állapotát, hogy ezt meg tudd ítélni. Az angolból például kiveszett a magázódás. A magyarból nem vezsett ki, de tele lettünk jövevényszavakkal. És akkor játszd ezt végig azzal a sok száz nyelvvel, ami ma létezik.
Harmadrészről pedig nincs egy egységes mércéd, amivel egy nyelv fejlettségét mérhetnéd. Minden nyelvben vannk nehezen kifejezhető dolgok, amiket valamiért csak körbeírni lehet, vagy amik félreértésre adhatnak okot. (Még szerencse, különben nem lennének vígjátékok.) Az angol hihetetlenül árnyaltan tud igeidőkkel kifejezni dolgokat, amiket a magyar csak körülményes körülírással tud. Viszont a magyar hihetetlenül tud jelentést tömöríteni egyetlen igébe.
Na most ha akarnál egy pontrendszert csinálni, akkor mi alapján adnál valamire éppen annyi pontot, ahányat adsz?
Összességében tehát az egész kérdés egy tévedésen alapul és úgy értelmetlen, ahogy van.
Úgy tudom, a bushman nyelv az, amelyik talán a legkevesebbet változott az ismert nyelvek közül.
Létezik néhány törzs (máshol, őserdők mélyén), amelyeket mostanában (pár éve) fedeztek fel - az ő nyelvük talán még régebbi, de erről nem tudok semmit.
"legkevesebb változáson ment át"
Ezt nehéz mérni. Mondjuk mi nagyobb változás, egy magánhangzó nyíltabbá válása vagy egy igeidő eltűnése?
Általában amikor a "legarchaikusabb nyelv"-ről van szó, akkor az újlatin nyelvek közül a szárd, a germán nyelvek közül az izlandi, az egyéb nyelvek közül a litván, amit emlegetni szokás, valamint a walesi és a grúz is felmerül.
De szerintem nincs sok értelme az olyan összehasonlításoknak, mint hogy "a litván konzervatívabb a hindinél" és hasonlók. Bizonyos esetekben világos a helyzet, pl. a német nyilvánvalóan konzervatívabb a hollandnál, az meg az angolnál, de távoli nyelvek között nem lehet egyértelmű összehasonlításokat tenni.
19:35
"a magyar kevesebbet változott, mint pl. egy germán nyelv."
Közkeletű tévedés, aminek nincs sok alapja. A magyarban pl. 150 éve még volt egy halom igeidő, amiknek ma nyoma sincs. Ez egy elég radikális változás szerintem. A német nyelvtan alig különbözik mondjuk egy 300 éves szövegben a maitól. Egy 350-400 éves angol szöveg is sokkal jobban érthető, mint egy 350-400 éves magyar.
"És mutatja vajon egy nyelv fejlettségét, hogy mennyire változik? "
A nyelvészetben nincs olyan, hogy "fejlettség".
Gyakorlatilag azonban meg lehet különböztetni kultúrnyelveket és primitív nyelveket. Kultúrnyelv az, amit egy modern társadalomban lehet mindenre használni. Pl. lehet tartani egyetemi kurzust magyarul, mert a magyar kultúrnyelv. Lovári vagy xhosza nyelven viszont nem lehet jelek és rendszerek vagy posztmodern irodalomkritika kurzust tartani, mert ezek nem kultúrnyelvek. A középkorban gyakorlatilag a latin és a görög volt kultúrnyelv. A magyar a nyelvújításkor vált kultúrnyelvvé, 1800 előtt nem lehetett magyarul minden tudományos vagy hivatalos kérdésről cikket írni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!