Melyik nyelv tartalmazza a legkevesebb ill. a legtöbb jövevényszót?

Szia!

Százalékot nem tudok,de a magyar rengeteget az biztos,most ezt tanulom szóbelire.Gondold el a magyarok a vándorlások során összefutottak iráni,szláv,török népekkel,a középkorban aztán gyarapodtunk latin és német szavakkal,szóval rengeteg jövevényszavunk van.Alig van 7-800 eredeti finnugor szavunk.

Eszperantó logikusnak tűnik,végül is mesterséges.

Az eszperantót ne keverjük ide, amikor nyelvekről van szó, mindig a természetes nyelvekről beszélünk. Egy mesterséges nyelv esetén nincs értelme eredeti- és jövevényszavakról beszélni.

Nehéz meghatározni, hogy mely nyelvekben van a legtöbb jövevényszó, konkrét statisztikák szinte sehol sincsenek. Olyan nyelvekben kevesebb a jövevényszó, amit a világtól elzárt helyeken beszélnek, mivel nem volt jelentős külföldi hatás (egészen a 20. századig). Ilyen pl. az izlandi. Minél több másik kultúrával, másik nyelvvel érintkezik az adott nyelvet beszélő népcsoport, annál több lesz logikusan a szókölcsönzés is. Ez ellen mesterségesen is lehet tenni, erre alakultak ki a purista mozgalmak, illetve a nagy nyelvújítások.

A magyar nyelv esetében is csak nagyon tágan lehet meghatározni, hogy milyen eredetű szavaink vannak. Az eredeti finnugor szókincs mintegy 1000 szótövet tesz ki, ami nem tűnik soknak, de mindenképpen meg kell jegyezni, hogy itt a nyelv legősibb szókincséről van szó, a legalapvetőbb dolgokat, cselekvéseket jelöljük velük. Így a mindennapi életben használt szavaink mintegy 80%-a is finnugor eredetű lehet (köszönhetően a nyelvújításnak, mintegy száz évvel a nyelvújítás előtt sokkal kisebb volt ezek aránya). Ismétlem, ez csak óvatos becslés.

Sokkal több idegen szó van a magyar nyelvben, mint "eredeti" magyar, a mindennapi élet során mégis inkább a magyar szavakat használjuk.

Nem lehet megmondani, mert egyértelműen nem lehet definiálni, mi a jövevényszó. A legtöbb nyelv legtöbb szava jövevényszó, mert a legtöbb nyelv más nyelv(ek)ből alakult ki. Jövevényszó-mentes nyelvek legfeljebb elszigetelt primitív népek nyelvei, de azok sem feltétlenül.

A magyarban a közhiedelemmel ellentétben elég KEVÉS az idegen eredetű szó, mert a szavak nagy része képzéssel keletkezett a nyelven belül. Hiába van nagyon kevés ősi finnugor szó, az ezekből képzett szavak és szóösszetételek száma sok ezer, és általában ezeket használjuk, úgyhogy egy átlagos magyar mondatban elvétve akad egy-két idegen eredetű szó. Szemben pl. az angollal, ahol kb. minden második szóról lerí, hogy nem germán, hanem latin/újlatin eredetű.

Vannak nyelvek, amelyek szeretik kiküszöbölni az idegen szavakat, mások viszont nem. Pl. az oroszban sok német és francia, angol stb. eredetű szó van, míg a horvátban, lengyelben stb. ugyanezeket a fogalmakat valamilyen szláv szóval helyettesítetták vagy nevezték el.

A germán nyelvek nagyon alkalmasak a szóképzésre, akárcsak a magyar, így azokban általában kevés idegen szó van. De itt is vannak különbségek, a már említett izlandi pl. puristább, mint a német.

A kínaiak általában nem vesznek át idegen szavakat, hanem lefordítják őket. Pl. a "kapitalizmus" náluk zibenzhui (zi=pénz, ziben= tőke, i=igazság, zhu= fő, legfőbb, zhui= elv, doktrína, azaz "izmus", zibenzhui = kapitalizmus, azaz "Tőkeelvűség"). A magyar is tudja ezt (a taxit magyarul is nevezhetjük bérkocsinak, kínaiul chuzuche, ami ugyanez), de nem mindig él vele. Ezzel szemben pl. a japánban sok angol eredetű szó van.

Szóval kevés idegen szó van a kínaiban és sok az angolban, de hogy melyikben van a legtöbb/legkevesebb, azt nehéz megmondani.