Tényleg nem létezik magyar nyelv?!?!
Ez a beírás olvasható "helyesírás" kategóriában.
"Olyan, hogy magyar nyelv, nincs. Már a honfoglalás óta amilyen népek letámadtak minket, azokkal a nyelvünk is keveredett. Rengeteg szavunk török, tatár, és még ki tudja milyen eredetű, és nagyon kevesen mondanák csak meg, hogy mi az ami színmagyar. Még se csinálunk belőle nagy ügyet, mert az ugye már régen volt, történelem, hagyományai vannak, így tiszteletben tartjuk ezeket a nyelvi behatásokat. Ugyanez történik ma is. A kettő között annyi a különbség, hogy az akkor volt, ez meg most van. Lehet hogy 300 év múlva azt fogják tanítani az iskolákban, hogy na gyerekek, ez török vagy amerikai eredetű szó? :)
válasza:Először is mi a "nyelv" definíciója.
-A gondolkodás eszköze.
Ha ezen túlvagy akkor gondold kicsit tovább.Segítek.
Minden nép gondolkodott valahogy, az ősmagyarok is és mi is.Szükségtelen arról vitatkozni hogy van-e magyar vagy angol nyelv, nyilván nem ez számít hanem az, hogy minnél fejlettebb lett a tudomány a kultúra, annál több új szavat kellett bevezetni egy adott "nyelvbe".
Cáfolat a gondolkodásodra: középkori német se német mert nem értenék azt ha azt mondanám nekik hogy 'Wagen' vagy 'das Auto' mert finguk sincs hogy mi az.
JustFeelGood
válasza:Miért ne létezne? Az, hogy sok jövevény szavunk van, még nem teszi nem létezővé a nyelvet... Az angolba is vannak jövevény szavak, mint ahogy minden más nyelvben is.
tény és való, lehet, hogy 300 év múlva a "lájkolás" szó is hétköznapi lesz, mint ahogy régen sokan fújtak a jövevény német szavakra (pedig abból is rengeteg van).
De attól még az ilyen szlengek nem tetszenek :D De az is esélyes, hogy az ilyenek nem is fognak megragadni. Bár, ki tudja.
válasza:Olvastam valahol,hogy ma egy angol kb. 20% érthetőségi tartalommal tudna beszélgetni Shakespeare-el.
Ez nálunk magyaroknál pl. Árpád vezérrel kb. 63 % !!
válasza:"ma egy angol kb. 20% érthetőségi tartalommal tudna beszélgetni Shakespeare-el."
Hülyeséget olvastál, erős középfokkal szinte folyékonyan lehet olvasni a Jakab-király féle Bibliát (1600 körül), de Shakespeare sem nehezebb mint magyarul az Arany János-féle fordítás.
Ami a kérdést illeti: ezen az alapon egyetlen nyelv sem létezik, mert mindegyik vesz át a szomszédaitól.
válasza: válasza:A nyelvnek "csak" egy szegmense a szókészlete. A nyelvtani szabályozók arányaiban sokkal nagyobb részt képviselnek. A lájkolás angol eredetű szó, de magyarul toldalékolód, illeszted mondatba és alkotsz belőle szöveget.
És akkor még nem beszéltem a nyelvi kultúráról, az árnyalatokról, valamint a szöveg és mondatszituációs szintekről.
Ez egy kicsit olyan, mintha magyar hangokról és nem magyar hangokról beszélnénk.
Más dolog viszont a nyelvi diszkrimináció, ami egy nyelvjárást, vagy a sztenderd nyelvet mindenhatónak és magasabb rendűnek nevezve elnyomja a többit, megalázva, vagy megalázkodásra kényszerítve a másképp beszélőket. Ilyenkor lehet érv a magyarkodók ellen a fent említett szövegrész. Gyakran a nyelvészek egy csoportja - nyelvművelés címén - az egészséges változást, vagy az ezt igénylőket pellengérre állítja, gátolja.
Egy évtizede volt egy "hatalmas" vita a shoppingolni szó körül. Bár jelentése árnyalt, és nem feltétlenül behelyettesíthető egy másik szóval pontosan (Egy meghatározott időt kirakatnézegetéssel tölteni, programként élvezni, melynek központi eleme a vásárlás). Mennyivel szebb a magyar vásárolni, vagy inkább a vásárolgatni szó. És itt hangzott el a válasz első felében a kissé pikírt megjegyzés: Igaz, bár a vacsár/vásár szó perzsa (óiráni?) szó a gazdasági fejlődés kapcsán a vándorlás korában épült be a nyelvünkbe, akárcsak ma a shoppingolás.
Szóval a fent említett idézetnél azt is vizsgálni kellene, milyen vitában és szövegszituációs hatásra írta az írója.
…….. „Szóval a fent említett idézetnél azt is vizsgálni kellene, milyen vitában és szövegszituációs hatásra írta az írója.”
Itt van a „vitaindító” szöveg. (Ld. „Helyesírás” kérdéscsoportot…)
Ez ugye számotokra is zagyva?!?
" Az HBO Rózsa Flores-ről forgat" Ilyen címmel írt cikket a Tipp (A Fiatal Újság).
Előbb azt hittem, az újságíró vagy újság szerkesztője véletlenül eltévesztette, és az "a" helyett ezért írta az "az" évelőt.
Sajnos, nem. Nemcsak a címben írta így, hanem a további szövegrészben is!!
A kérdés kiírásának időpontja: 03-09 12:42
Az erre a kérdésre érkezett válaszok között találtam az idézett szöveget. A benne leírtakra kérdeztem rá.
válasza:Értem és ki is kerestem. :)
Jogos a kérdésed, mindössze csak annyit akartam, hogy általánosságban több szempont is megjelenjen, mert abszolút igazság - hál istennek - ebben az esetben nincs.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!