Mennyit kéne visszamennünk az időben ahhoz, hogy már nagyon nehezen vagy egyáltalán ne is értsük az akkor élő magyarok beszédét?

Én azt hallottam, hogy a halotti beszédet annak idején egy német írta le!

Ezek után én is úgy gondolom, hogy az akkori beszélt szöveget elég jól megértenénk ma is.

Talán meglepő, de pont a magyar nyelv az, amelyik a legkevésbé változott az elmúlt századokban. De mondhatok akár évezredet is.

Egyes elméletek szerint a magyar az ősnyelv, vagy legalábbis az ősnyelvből legközvetlenebbül leszármazott nyelv. A finnugor elméletet már rég megcáfolták, egyedül csak a "Magyar Tudományos Akadémia" ragaszkodik görcsösen ehhez a tarthatatlan állásponthoz, mint ahogy ahhoz is, hogy az úgynevezett "honfoglaláskor" őseinknek alig volt pár értelmes szavuk, a környezetükben élő népek szavait vették át, lopták el, ezért a magyar nyelv szinte kizárólag jövevényszavakból áll. Nos ez súlyos hazugság. Kétségtelen, hogy nagyon sok azonos szavunk van a körülöttünk élő más népcsoportokkal, de hogy ki vette át kinek a szavait azt nehéz eldönteni. Pontosabban nem volna olyan nehéz, csak akkor szembe kellene helyezkedni az akadémia dogmáival, mint amilyen pl. a finnugor elmélet.

A magyar egy rendkívül logikusan és könnyen visszafejthető módon felépített nyelv, olyan meglepő, mégis magától értetődő szabályok, összefüggések vannak benne, amire a hétköznapi nyelvhasználat során nem is gondolnál. Más nyelvekből hiányzik ez a fajta redszerezettség. A vágta, vágtatás szavunkban benne van az is, ahogy a lovas belevágja a ló oldalába a sarkantyúját, de az is, ahogy a ló patája kivágja a füvet, vagy földdarabot a talajból a vágta közben.

Más nyelvekben a lovagol szóban nincs benne a ló, pl. az angol ride semmivel sem utal vissza a cselekmény eszközére, vagyis a lóra. Ugyanígy a lovas - rider sem.

Hosszú ideig ismeretlen volt a nyelvészek számára a hun nyelv, mert mindössze 3 ital nevét ismertük.

Az Iránban nemzeti kincsként őrzött Iszfaháni kódex és a Krétai kódex azonban most feltárja a hun nyelv rejtelmeit.

A kódexek i.sz. 500 körül, illetve 700 táján készültek.

Ha mondjuk 1500 évet mennél vissza az időben, akkor már nem is magyarokkal, hanem hunokkal találkoznál, a szavaiknak legalább a felét mégis megértenéd. Például:

nap = napi

víz = vezi

tenger = tengir

rengeteg, tengernyi = tegngirdi

só = sava (v.ö. sava borsa)

tó = tava

hó = hava, havas

szél = szele

száraz = sziki (v.ö. "Ég a napmelegtől a kopár szik sarja")

lejtő = lüthü

völgy = vüldi

folyómeder = tur (v.ö. "hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére")

erdős hegyvidék = kert

hegyalja = soprun

ország, uralom: urruság

lakatlan határsáv = gyepű (v.ö. honfoglalás utáni gyepű rendszer)

kapu = kapu

vár = vara

szó = szava

had = hada

kard = szurr (v.ö. "szúr is dőf is" :-)

nyíl = neil

tegez = thegisz

balta = balta

sisak = sisak

sarló = sarlagh

harcos = vitesi

kincs = küncse

kéz = kézi

szem = szöm, szüm

száj = szá(h)

kopasz, tar = tar

felmenők = elüd (v.ö. előd)

úrnő = aszuni

(halotti) tor = tor

bor = bor

sör = ser

vásár = vásár

por = poura

göröngy = bog

sár = sár

szar = sara

út = utu

kút = kutu

lyuk = liku

Nem sorolom tovább, ha kíváncsi vagy a többire is látogasd meg ezt az oldalt: [link]

Az időben? Ugyanmár. Sétálj el a cigánysorra.

Tanulmányanyag: http://www.youtube.com/watch?v=aq627ZjmyXg