Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » A középkorban hogy nevezték...

A középkorban hogy nevezték az ókort, és a régebbi időket?

Figyelt kérdés
2011. febr. 13. 10:45
 1/3 anonim ***** válasza:
73%

Sehogy. Nem nagyon foglalkoztak vele.

Akkor még nem volt történetírás, és ha lett volna is, mi a fenének foglalkoztak volna a pogányok történetével?

Ha pedig mégis utaltak rá, akkor szerintem a Római Birodalomról, "Krisztus urunk születése előtti időkről", a pogányság koráról, vagy valami ilyesmiről beszéltek.

De az se kizárt, hogy létezett már az ókor fogalma, csak utána nem középkor, kora újkor, újkor, jelenkor jött, hanem rögtön a jelenkor, vagy napjaink, vagy valami ilyesmi.

De, mint mondtam, nem igazán foglalkoztak az ókorral, mert akkor pogányok voltak az emberek és "jó kereszténynek" nem illik ilyesmivel foglalkozni. Még "megrontaná" őt.

2011. febr. 13. 11:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 Lézer Anton ***** válasza:
100%

A korszakolás először a reneszánsz idején jelent meg. Az időfelfogás teljesen más volt mint ma: teremtéstől a végítéletig húzódott, a korszakolás logikája nem politikatörténeti volt. (Római történetek, hősök, szentek, legendák + bibliai szereplők adták a támpontot.)

Rómaiakról, görögökről természetesen írtak, főleg Arisztotelész volt az érdeklődés középpontjában. (A reneszánszban kezdődött az ennél nagyobb körben történő kutakodás.)


"De az se kizárt, hogy létezett már az ókor fogalma, csak utána nem középkor, kora újkor, újkor, jelenkor jött, hanem rögtön a jelenkor, vagy napjaink, vagy valami ilyesmi. "


de, kizárt.


"De, mint mondtam, nem igazán foglalkoztak az ókorral, mert akkor pogányok voltak az emberek és "jó kereszténynek" nem illik ilyesmivel foglalkozni. Még "megrontaná" őt."


Ez kicsit sztereotip kijelentés. Tény, hogy előítélettel viseltettek a geszták, krónikák szerzői a pogányokkal szemben, de az egyáltalán nem igaz, hogy nem foglalkoztak vele! Ld. magyar geszták. Az előítélet kimerült abban, hogy milyen ősökre vezették vissza az adott népeket/uralkodókat. (Noé utáni geneaológia: Sém, Kám vagy Jáfet az ős?)

2011. febr. 13. 12:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 anonim válasza:
100%
Annyira azért csak foglalkoztak vele, hogy I. Ottó fölvegye a "Kaiser", vagyis Cézár elnevezést, (restiulált latin ejtés szerint Caesar ejtése "Káiszár" - innen a Kaiser) ami a mindenkori római császár megnevezése volt Augustus óta, birodalmát pedig a sokat sejtető "Német-Római Császárság" névvel illette, ezzel igényt tartva az egykori római birodalom örökségére. Az utolsó próbálkozás a Római Birodalom egyesítésére a 6. sz-ban történt, amikor is I. Justinianus császár, - a ma Bizáncként ismert, Keletrómai Birodalom uralkodója megpróbálta újraegyesíteni a a birodalom egységét, de hadjáratai csak az olasz félszigetre és hispániára (mai spangyolország) korlátozódtak, több kevesebb sikerrel. Az is mond valamit, hogy a középkori nemesség nyelve, és általában az írástudás nyelve a latin maradt. Ami az ókor-középkor sémát illeti: "A mai hármas tagolást (ókor, középkor, újkor) Cristoph Cellarius a 17. sz.-ban használta először, szerinte a medium aevum (középkor) 313-ban a milánói ediktummal, azaz a kereszténység elismerésével kezdődött és 1453-ban, Konstantinápoly bevételével ért véget."
2011. febr. 13. 19:23
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!