Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Az első világháború után jó...

Az első világháború után jó ötlet lett volna egy független, többnemzetiségű, Svájchoz hasonló Erdély és Bánát/ egész Délvidék, vagy egy kantonális Magyarország ?

Figyelt kérdés
Erdélyben 50% volt a románok aránya 30% fölötti a magyaroké és 15% a németeké. Délvidéken egyik nemzetiség aránya sem haladta meg az egyharmadot. Svájcban a lakosok 63%-a német, 22%-a francia, 8%-a olasz. Szóval ennél sokkal kevésbé heterogén államoknál is megoldás volt egyfajta kantonális-többnemzetiségű állam. Kossuth Lajos is egyfajta Kárpát-Duna konföderációt, vagy Dunai államkonföderációt tartott célnak, és Jászi Oszkár akkori miniszter is konföderatív elképzeléseket támogatott. Ezzel el lehetett volna kerülni hogy a többnemzetiségű területeken hierarchia alakuljon ki az államnemzet és a kisebbségek között, és meg lehetett volna akadályozni a kitelepítéseket, az olyan tragédiákat mint a délvidéki vérengzés, valamint az államok azóta is tartól váltakozó mértékű ellenségeskedését.

febr. 16. 15:08
1 2
 11/17 A kérdező kommentje:
* Mielőtt konteósnak titulálnának, a világháború utáni kitelepítésekrő, vérengzésekről írtam.
febr. 16. 17:00
 12/17 anonim ***** válasza:
32%

#12

meg kellet volna nyerni a világháborút és akkor nem lett volna ez a következménye.

az élet megy tovább.

febr. 16. 17:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/17 anonim ***** válasza:
100%

Kérdező, ne élj kitalált állomvilágban. Nem, a kisebbségek nem akartak Magyarország részei maradni, főleg melyeknek volt már eleve egy anyaországuk.

Ha valaki ráerőszakolta volna őket, hogy egy elképzeléseid szerint megreformált Magyarország része maradjanak, az nagyon rövid életű lett volna. Vagy polgárháború tör ki, vagy a környező országok támadnak a saját nemzetük védelmére hivatkozva háborús ürügyként.

febr. 16. 17:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/17 A kérdező kommentje:
És ha Magyarországtól független, többnemzetiségű államok alakultak volna?
febr. 16. 17:55
 15/17 anonim ***** válasza:
100%

A svájci kantonok olyan vármegye nagyságú, történelmileg kialakult politikai egységek.


Ha minden vármegye kap egy parlamentet és egy öttagú, kollegiális kormánytanácsot, akkor az ország nem lesz kormányozható. Enélkül is akadályozták a vármegyék a központi politikát.


Nagyobb politikai egységek esetén pedig a konföderáció széthullik.


A királyság működtetéséhez kellett az a hierarchikus döntéshozatal, ami akkor a világháború előtt létezett.

febr. 16. 18:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/17 A kérdező kommentje:
Mondjuk a Délvidéken csak 4 vármegye volt (Torontál, Temes, Krassó-Szörény, Bács-Bodrog), a történelmi Erdélynek 15, míg a tágabb értelemben vettnek 20. Svájcnak meg 26 kantonja van. Országos szinten lehet hogy nem működött volna, de Erdélyben, vagy a Délvidéken igen.
febr. 16. 18:22
 17/17 anonim ***** válasza:
A kisebbségek léte, a világháborús magyar vereség csupán ürügy volt a nagyhatalmaknak, hogy baltával nekiessenek ennek a térségnek. Nyugat-Európa is tele van kisebbségekkel, ott mégsem jutott eszükbe „rendezni” a problémát. A magyarok pedig pont ugyanannyira voltak felelősek a háború kirobbantásáért, mint a csehek, akik szintén Bécs fennhatósága alá tartoztak 1914-ben, a háború után mégis kaptak több tízezer négyzetkilométert.
febr. 17. 08:00
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!