Az ember alkothat magánál bonyolultabbat?

> Szerintem azért mert nincsen rendszer ami tudja szimulálni önmagát

Attól függ…

Az igaz, hogy egy rendszert teljes komplexitásában, részletességében és pontosságában csak egy nálánál nagyobb méretű rendszer képes szimulálni. Már csak a rendszert egyértelműen leíró paraméterek száma miatt is. Ha a Napot akarjuk szimulálni úgy, hogy minden atomra nézve pontos szimulációt kapjunk, akkor ahhoz egy Napnál nagyobb tömegű – vagy pontosabban a Nap részecskéinél nagyobb darabszámú elemi egységből álló – szimulátor kell.

De egy szimulációnak célja van, így figyelmen kívül lehet hagyni a vizsgálódás szempontjából lényegtelen részleteket. Egy pár kg-os laptopon lehet szimulálni egy milliárd tonnányi Balaton áramlásait is, persze nyilván ilyenkor nem foglalkozunk különösebben az ebihalakkal, a víz törésmutatójával, a pontyok elektromos töltésével és rengeteg más dologgal, ami része a Balatonnak, de nem része a szimulációnak.

Pl. az emberi agy működtet egy nagyon bonyolult hormonrendszert. Egy mesterséges értelemmel szemben nincs ilyen elvárás, ez nem egy megvalósítandó funkció, hanem valami, amit szerencsére ki lehet hagyni, meg lehet spórolni. Vagy egy sakkozni tudó MI nem kell, hogy tudjon rántottát sütni, semmi szükségünk erre.

Ráadásul nincs méretkorlát. Egy MI-nek nem kell beleférnie egy emberi test térfogatába vagy tömegébe. Nyugodtan lehet az az MI hardvere egy hatalmas teremnyi méretű szerverpark.

Tehát az, hogy nincs olyan rendszer, ami szimulálni tudja önmagát az ugyan igaz, de rögtön két ok miatt is irreleváns a kérdés szempontjából.

> Szerintem aki tanul azt tanítják is.

Ez nyilvánvalóan nem állja meg a helyét. Rubik Ernő valamikor megalkotta a Rubik-kockát. Először egy hónapjába telt, mire sikerült kiraknia. Azóta kirakási, forgatási algoritmusok, módszerek ezrei „születtek”, amit használva egy nagyon ügyetlen kezű ember is képes pár perc alatt kirakni a kockát. Itt emberek olyan dolgot tanultak meg a kockáról – pusztán a kocka tanulmányozásával –, amit nem tudott előttük senki, így tanítani sem tudta senki őket erre.

> Az hogy nincsen rendszer ami tudja önmagát szimulálni ez Gödel II. nem teljességi tételéből jön

(Nem, ennek az égvilágon semmi köze a dologhoz.)

> az ember egyedül nem sokra képes ebből gondolom hogy esetleg fejlesztik egymást a társadalmak is akár már avval is hogy táplálékláncban rendeződnek

Tehát egy egyszerűbb rendszer létrehoz egy nálánál bonyolultabb rendszert…

> A számítógépes nyelveknél már szerintem jól lehet látni hogy mi számít konkrétnak és mi bonyolultnak.

Nem. Képzelj el 1000 egymást hajtó fogaskerekeket. Mondjuk valami ilyesmit: [link] , csak éppen némileg eltérő méretű fogaskerekekkel. Ez most bonyolult vagy egyszerű? Bonyolult – áttekintetetlen – lehet attól, hogy túl sok fogaskerék van, nem látod át, hogy melyik milyen gyorsan fog forogni. De egyszerű abból a szempontból, hogy a működése érthető és ez az egész helyettesíthető egy vagy két megfelelő méretű fogaskerék áttételével.

A Rubik-kocka bonyolult? Háromféle elemből áll (sarok, él, lapközép), abból is eléggé kevés van (27, ha a középső összekötő elemet is ide vesszük), a mozgásuk összefüggései is egészen egyszerűek, de mégis eléggé nagy kihívás kirakni a Rubik-kockát mindenféle tudás nélkül. Akkor ez most egy egyszerű vagy bonyolult játék?

> Az emberi nyelv az elég absztrakt

Amit eléggé konkrét módon leírható. Mi, magyarok, 44 betűvel – ami tulajdonképpen 35 karakter – meg egy tucat írásjellel eléggé konkrét módon írjuk le a nyelvet írásban.

Vegyük az alapkérdést. Válasz: NEM! Azonban, ha akarom, válasz: IGEN! Miről is beszélek? Mindössze arról, hogy a világ relatív, nincs benne fix pont, amihez minden viszonyítható. Ezért ugyanaz a dolog különféle nézőpontból nagyon más lehet. Emiatt szokás feladatmegoldásoknál úgynevezett célt, célfüggvényt kitűzni, amihez aztán viszonyítunk, akár optimalizálunk. De ha más lesz a cél, az optimum is más lesz.

#5 a „nem hiszek” attól van, hogy nem ismered. Rengeteg ember jutott autodidakta módon nagyon komplex tudás birtokába. A tudás megszerzését hatékonyabbá teheti egy okosabb személy (lásd iskola), de ettől még vannak, akiknek erre nincs szükségük (nem mindenki, de ennek is megvan az oka).

#7 Gödelre ne hivatkozzunk, az másról szól. A további feltételezés hamis, a tudományos kutatás éppen azt teszi. És véletlenül éppen idén osztogattak Nobel díjat az agy meglehetősen jó szimulációjáért. (valamit tudni egy dolog, megcsinálni attól más, hogy gyakran sok pénzbe kerül, és nincs aki adja – ezer mai ilyen példa van).

#9-#13. Jól el lehet bonyolódni a bonyolult problematikájában. Pedig ennek megvitatásához nem szükséges az emberiség konszenzusa a fogalomról, elég, ha a vitázók szavak alatt ugyanazt értik. Mert ha nem, bárhonnan bárhová eljuthatunk.

Nem jó gondolat, hogy „semmiféle törvény nem teszi lehetetlenné…”, mert semmiféle törvény nem teszi lehetővé se. A jó gondolat, ha mondunk egy konkrét példát, azzal a létezés bizonyítva van. A bonyolultság. hatékonyság és társai megint azért jöhetnek be, mert nincs előre definiált cél. A svájci bicskát azért csinálták, mert utazásnál, túrázásnál jól jön egy apró tárgy, ami sok dologra képes. De otthon azért a körmömet körömvágó ollóval vágom, pedig van svájci bicskám. Ugyanakkor az ember társas lény. ezért szerveződik csoportokba, országokba stb. A nyelv viszont, az emberi és számítógépes is, a kommunikáció eszköze. Egyszerűbbhöz egyszerűbb, bonyolulthoz bonyolultabb dukál.

2*Sü minden tiszteletem mellett a laptopomon a Balatonnál nagyobb objektumot szimuláltam. Lehet. Meg volt határozva a cél, a paraméterek, azokhoz képest. A többi a megbízót nem érdekelte. De érdekelhette volna, akkor azt kapja.

Nekem az jött itt le, hogy „bonyolult az, amit nem ismerünk”. És igen, valóban így van. Csak itt a „bonyolultság” nem az objektum tulajdonsága, hanem a(z ebben) keveset tudó emberé. Pedig az objektumról beszélünk.

#13 Nincs okosabb faj. Az ember egy faj, nem több. Viszont ahány ember, annyi ismeret. Sőt, tévismeret is. A háborúk pedig azért lesznek, mert akad egy ország, amely adott pillanatban úgy érzi, neki több „jár”, mint amije van. Úgy gondolja, hogy erősebb is, és támad. Néha jól gondolja néha nem.

Az MI-ről pedig nem érdemes így gondolkodni. Amit ma MI-nek neveznek, az pillanatnyilag még nem az, mert az intelligencia ennél komplexebb. Ez egy kiváló célgép. ami sok mindenre képes, és mivel az emberek nagy része (döntő része) nem ért hozzá, egyszerre tekinti félelmetesnek és csodálni valónak. És ezt sokan megfelelő rosszindulattal ki is használják.

Fontos: ez egy eszköz, amit az ember készített. Akik készítették, céljuk volt vele. És ez az igazi nagy kérdés. Mi a céljuk? Erre két válasz van. 1. Az emberiség használatába állítani és tovább fejleszteni. Ez kiváló, talán mégis az emberiség megdicsőülése, de mindenképpen a jó élete felé tartunk. Érdemes megérni. 2. Az emberiség pár példányának (lásd befektetők) a használatába állítani és tovább fejleszteni. Mivel lehet tudni, hogy hová lehet fejleszteni (nem holnapra, kell hozzá néhány évtized), az is tudható, milyen világ lesz az. Az a zombik világa lesz, néhány (tucat) ember azt tesz amit akar az emberiséggel, és ehhez még csak kényszerítő eszköz (fegyver) se kell. Aki többet szeretne tudni, olvassa Huxley Szép új világát. A szerző optimista, én nem, én realista vagyok. És örülök, hogy akkor már nem fogok élni.