Az ember alkothat magánál bonyolultabbat?

"nincsen rendszer ami tudja szimulálni önmagát"

. Ez se nem igaz (ld. számítógépeken futó virtuális számítógépek), se nem releváns. Vagy akkor fejts ki, mi köze ennek ehhez, mert valami hiányzik a szillogizmusból.

"De én mégse hiszek az autodidakta tanulásban"

. Nem igazán értem, miért fontos, Te miben hiszel. Ez megint csak nem igaz (ld. [link] másrészt pl. én nem egy dolgot tanultam meg oktató nélkül.

De hangsúlyozom: megint kimaradt, hogy ez egyáltalán hogy jön ide.

Emellett megjegyezném, az evolúciónak nincs egy iránya.

#7: nem, nem következik belőle, mert az teljesen másról szól, mint amiről beszélünk.

És még mindig nem írtad le egy szóval sem, hogy ez miért releváns.

Ragaszkodsz az előfeltételeidhez, mert a konklúzió már készen van. Szóval én ezennel feladom, mert semmi értelme.

> bonyolultabbat?

Mit jelent az, hogy bonyolult? Több elemi – még értelmezhető funkciójú – alkatrészből áll? Sokféle alkatrészből áll? Melyik a bonyolultabb játék, a sakk, ahol hatféle figura van, vagy a gó, ahol csak egyféle? Nem véletlenül nincs tudományos igényű definíciója a „bonyolult” szónak, mert eléggé nehezen ragadható meg konkrétumokban, hogy mi számít bonyolultabbnak és kevésbé bonyolultnak.

> Úgy tudom jelenleg az emberi agy a legbonyolultabb ismert szerkezet a világon

Ez nyilván nem igaz, hiszen az emberi test tartalmazza az agyat is, meg sokféle más dolgot is, így az ember bonyolultabb, mint az emberi agy. Egy társadalom meg emberekből áll, így nyilván bonyolultabb kell, hogy legyen, mint egyetlen ember.

> Elképzelhető -e hogy egyszer bonyolultabbat fog alkotni az ember saját magánál […] ?

Egysejtűekből jöttünk létre, tehát azok az egysejtűek – amiknek még agyuk sem volt – tulajdonképpen egy jóval bonyolultabb dolgot – az embert – sikerült megalkotniuk, még ha nem is volt ez szándékuk.

Semmiféle fizikai törvény nem teszi lehetetlenné, hogy valami – vagy valaki – egy nálánál bonyolultabb dolgot hozzon létre.

> …és az kezdi el fejleszteni őt

A kettő között meg nincs összefüggés. A baktériumokból kifejlődött az ember, de az ember nem nagyon fejlesztgette – leszámítva az utóbbi egy századot esetleg – a baktériumokat.

> Meg annak mi az oka hogy egyszerűbb gépek, élőlények hatékonyabbak mint az ember?

A hatékonyság itt megítélés kérdése. A svájci bicskával lehet vágni, lehet vele csavarozni, lehet vele fűrészelni, lehet vele körmöt vágni. De pont azért, mert sokféle funkciót képes ellátni, minden funkciót kevésbé hatékonyan, mert ami a másik funkció megvalósításáért felelős, az az első funkciónál akadályt, kényelmetlenséget, kevésbé hatékony használatot okoz.

Egy kétéltű járműnél van jobb autó. Egy kétéltű járműnél van jobb hajó is. Viszont bár egy kétéltű jármű mindkét funkciójában kevésbé hatékony, mégis képes olyan dolgokra, amire egy hajó illetve egy autó önmagában nem. Akkor most melyik a leghatékonyabb a három közül és melyik az, amelyik a legkevésbé?