Amikor Magyarország a Habsburg Birodalom része volt, akkor
minden magyar ember beszélt németül?
Nem. Elsősorban a főnemesség beszélt németül, körükben voltak olyan családok, amik elnémetesedtek.
A köznép és a köznemesség (a nemesség 95 százaléka) azonban magyar vidékeken döntően magyar anyanyelvű volt.
dec. 15. 10:21
Hasznos számodra ez a válasz?
2/15 A kérdező kommentje:
Szóval a hétköznapi osztrák és magyar ember nem is értette meg egymást, ha valahol találkoztak.
azokon a területeken, ahol a magyar mellett jelentős számú más nyelvű (sváb, román, szerb stb.) kisebbség volt, ott gyakori (szinte általános) volt a többnyelvűség. Pl. Pápua-Új-Guinea esetében is megfigyelték, hogy a legtöbb őslakos a saját nyelvén kívül több más nyelven is beszélt, hogy tudjanak kommunikálni a tágabb környezetükben élő falvak lakóival.
dec. 15. 10:29
Hasznos számodra ez a válasz?
#2 A hétköznapi ember, ha a parasztságot értjük alatta, nem.
Annyiban helyesbíteném az első hozzászólásomat, hogy a köznemesek körében is voltak azért német nyelvtudásúak. De ők alapvetően magyar anyanyelvűek voltak.
dec. 15. 10:30
Hasznos számodra ez a válasz?
Magyar és osztrák közemberek főleg vásárokban futhattak össze. De egy vásárban a magyarokon és osztrákokon kívül előfordulhatott még rajtuk kívül Európa jóformán bármely népe az olaszoktól kezdve lengyeleken át a törökökig. A vásárok nyelve a Dunántúlon már inkább a német volt, de egy állatokat hajtó hajdú vagy istállósfiú nem kellett, hogy beszélje azt - elég volt csak magának a kereskedőnek.
dec. 15. 11:03
Hasznos számodra ez a válasz?
A nyelvtudást nem kell túl misztifikálni. Logisztikusként dolgoztam nem egy cégnél, és volt szerencsém semmilyen nyelven nem beszélő sofőrökhöz és raktárosokhoz. Állítom kevesebb mint 20 német szó ismerete elég volt ahhoz, hogy egymást mégis a szükséges szinten megértsék(laden, abladen, warten, parken, fertig...). Egy 17. századi vásárban az alkudozáshoz se kell több.
dec. 15. 11:32
Hasznos számodra ez a válasz?
A köznapi emberek szinte alig beszélték már akik magyarok voltak.
A nemesség beszélt Németül.
De a török kor után nagyon sok Német ( svábok ) települtek be. Illetve korábbról pl Erdélyben Szászföld is volt.
Továbbá a Habsburgok kitoltak a Magyar nemességgel mert akiknek a családja a török kor és felszabadulás után nem zudta felmutatni a "kutyabőrt" az nem kapta vissza birtokait.
A szabad területeket a Habsburgokhoz hű nemesek kapták és sok németajkú család is kapott Magyar területeket.
Ők meg nyilván beszéltek németül.
( Nem véletlenül lett több lázadás is Nemesi körből kiindulva akkoriban. )
dec. 15. 12:15
Hasznos számodra ez a válasz?
Csak azok beszéltek németül, akiknek a közelében német ajkúak éltek. Ha a közelben nem éltek németek, akkor legfeljebb csak a nemesek tanulták meg a nyelvet, de ők sem mindig (köznemes, aki nem tud beleszólni az országos politikába).
dec. 15. 17:55
Hasznos számodra ez a válasz?
Nem, de sokkal természetesebb volt a konyhanyelv szintjén létező többnyelvűség. Kevert népességű területen akár három nyelven is megérttette magát a közember: a szomszéddal, a kereskedővel, vagy a katonával, stb.
dec. 15. 21:38
Hasznos számodra ez a válasz?
A 20. századi kitelepítések, haláltáborba hurcolások, erőszakos/ajánlott magyarosítás előtt Magyarország jóval vegyesebb volt etnikailag, mint ma. A Dunántúl lakosságának 18%-a eleve sváb volt, a városok lakosságának többsége is(főleg a kiegyezés iparosítási és városba költözési hulláma előtt). A velük napi kapcsolatban levőkre ráragadt a a német, de kellett tudnia németül a kereskedőknek, a Ciszlajtániával kapcsolatot tartó hivatalnokoknak, az összes katonaviseltnek. Egy alföldi faluban nem lehetett túl gyakori a némettudás, de Pesten félig-meddig kötelező volt.
dec. 16. 08:18
Hasznos számodra ez a válasz?
Kapcsolódó kérdések:
válasza:
válasza: