Az ember milyen események valószínűségét becsüli irracionális módon túl ill. alul?

1. A Föld lakosságának nagy része irracionálisan túlbecsüli a túlvilági élet valószínűségét - ezért elbaxák a földi életüket - és emellett még duplán igyekeznek az embertársaikét is maximálisan elbaxni.

2. A gyakorikérdések látogatói irracionális módon alulbecsülik az U. Xorter nevű entitás kombinációs készségeit.

Nagy általánosságban hajlamosak vagyunk valamilyen jól látható folyamat rövidtávú hatásait túlbecsülni, a hosszútávú változásokat meg alulbecsülni.

Pl. a 70-es években készült sci-fiknél 2000-re már lakott holdbázisok vannak. Az űrversenyt övező jól látható fejlődésének a jövőbeli folytatását erősen túlbecsülték. Viszont az internet, vezetékmentes kommunikáció koncepció szintjén sincs jelen – vagy csak nyomokban –, mert ugyan már megvoltak a mai internet csírái, meg a vezetékmentes kommunikáció fizikai hátterei, de ez még nem egy jól látható folyamat volt, nem láttak jönni egy paradigmaváltó fordulatot ezen a téren. Így aztán pl. az Alfa holdbázisban már a holdon élünk, de a még mindig szekrény méretű számítógép továbbra is papírfecnin köpi ki a korrigált pályaadatokat. A Star Trek is sajátos példa, már a galaxist fedezzük fel, és van is egy beszélő, intelligens számítógép, de még mindig azt látod, hogy emberek gyalog mennek végig a fél űrhajón, hogy valami csilli-villi adathordozón ugyan, de egy fizikai adathordozón vigyenek át adatokat mondjuk a gépháztól a hídig.

Légikatasztrófák (túl-), mások általi elutasítás (túl-), idegen csoportok rosszindulata (túl-), bűnözés gyakorisága (túl-), szerhasználat illetve rossz táplálkozás egészségügyi kockázata (alul-), ritka betegségek kockázata (túl-), projektek várható befejezési ideje (alul-), szerencsejátékban nyerési esély (túlbecslés).

Hirtelen ezek jutottak eszembe.

2*Sü te túlbecsülöd az említett filmek készítőinek képességeit, sőt, a valósághoz való igényét. E filmeknek nem is ez a céljuk.

Egyébként az alá- és túlbecsülés az agy természetes tulajdonsága. Az agy asszociatív, és ezért ha talál korábbi hasonló tapasztalást, elfogadja az új gondolatot. Csak kevesek képessége az elemzés igénye, mert ehhez megfelelő ismeret is kell. Erre építeni lehet a filmeknél és a politikában is. Előbbinél hatalmas profitot, utóbbinál elképzelhetetlen hatalmat. Kérdést ismeret megszerzéséért tesznek fel. Ha mégsem, nem érdemes foglalkozni vele.

Hogy a kérdező mércéjével mi intelligens, az egy dolog, hogy mire érdemes válaszolni, az egy másik.