Az visszakövethető, hogy melyik marketinges találta ki anno az >üdítő< kifejezést? (és kezdett el ilyen formán üvegbe palackozott ízes és szénsavas italt forgalmazni?)

Igazán nem tudom, már az én gyerekkoromban is ez volt a megnevezése, pedig az 50-es években születtem, nem mostanában.

A reklámszöveg meg az volt, hogy az "Üdítő üdít!"

"Egy ízesített lötty nem fogja az embert üdíteni"

üdít

ige

1. tárgyas. <Elfáradt, ellankadt személyt> testileg frissít.

Tehát:

- A folyadék frissít és hidratál még cukros egészségtelen formában is.

- Főleg akkor, ha nyáron hideget iszol.

- A cukor az színtiszta energia.

Mi is a kérdés?

Kérdező - látszik, hogy te se hajtottad még jól meg magadat nyári kánikulában!

Majd ha egyszer bepróbálod, akkor ráébredsz, hogy milyen orgazmikus érzés egy fél literes kóla lassú elszürcsölése - és hogy utána újra képes leszel megmozdulni és folytatni a munkát, biciklitúrát, stb. - tehát felüdülsz!

A "refreshment", "Erfrischung" mint könnyű, "üdítő" étel-ital (bizonyos kontextusokban konkrétan ital) legalább úgy 400 éve létező fogalom. Hogy a hűvös italok üdítenek, a szénsavasak meg különösen, azt nem marketingesek találták ki, hanem felhevült, izzadó emberek általános élménye (igen, akkor is, ha neked nem az).

A szó, amit valójában keresel, az "üdítőital", azt pedig németül az 1850-es évektől használják (Erfrischungsgetränk.)

[link]

Az uesz.nytud szerint a 16. században már használatban volt az üdül szó felfrissül, felélénkül, erőre kap, meggyógyul értelemben.

Az üdítő szó 1838-ban felfrissítő, 1949-ben pedig már frissítő ital értelemben használatos volt, szóval nem a közelmúlt kifejezése.

Egy gyorsan felvehető energiában dús folyadék az eltikkadt és kimerült ember számára valóban frissítő hatású, a fentiek szerint tehát üdítő, úgyhogy szerintem rendben van a szó.

Az, hogy valakinek ízlik-e, azt embere és helyzete válogatja.