A pénzérmék bevezetése anno akkora újítás volt, mint a manapság egyre elterjedtebb digitális fizetés?

Nem világos, mit értesz "digitális fizetés" alatt. Például a banki átutalásokat vagy a kártyahasználatot? Esetleg a kriptovalutákat?

- Tranzakciók:

A pénzügyi tranzakciók számítógépesítése előtt is lehetett pl. fizetni készpénz nélkül, régóta létezik pl. csekktömb. Bankok közötti átutalások is voltak már a XIX. században is. A digitális csak egy technikai kifejezés, nem annyira pénzügyi.

- Kriptovaluták:

Hasonló jellegű a készpénz bevezetésével, legalábbis amikor elkezdtek vas és réz érméket verni. Korábban főleg valamilyen fizikálisan, anyagában értékkel bíró dologgal fizettek, például szárított hús, só, arany, ezüst. Ez még közel állt a cserekereskedelmhez. Utána jött az a fajta pénz, ami csak azért volt értékes, mert az uralkodó azt mondta, hogy az. A mai készpénz is hasonló, bár már régóta lézetik pl. csekk, hitelpénz és a pénz egyéb formái, amik gyakran csak számok egy papíron.

A mai pénznek jellemzően van fedezete, például arany, vagy az országban megtermelt javak összessége. A kriptovalutáknak nincs ilyen fedezete, csak az emberek közötti megegyezés és bizalom kérdése. A bizalom például arra vonatkozik, hogy megőrzi a névértékét (tehát a nevemen lévő x BC az számszerűleg később is x BC), nehéz hamisítani, ellopni. (Nem lehetetlen, csak nehéz.) Szerintem ez egy hasonló jellegű ugrás. Az más kérdés, hogy gazdaságilag hosszútávon mennyire életképes.

A pénzérmében semmi "találmány" nem volt, mivel eredetileg nem névleges értékű volt, hanem konkrétan a nemesfémmel fizettél (arany, ezüst, váltópénznek réz), aminek lényegében csak a méretét és formáját rendezték hatóságilag.

Az igazi "találmány", amire te gondolsz, az a bankjegy volt, az önmagában értéktelen pénz, ami mögött fedezet van, és a bankjegyek után készültek először értéktelen pénzérmék is. (Bár jelenleg az 5 Ft-os fémtartalma értékesebb 5 Ft-nál ;)