A digitális kultúra milyen pozitív hatásokat hordozhat az olvasóvá nevelésben?

Én úgy látom, a digitális kultúra csak negatív hastásokkal járt az "olvasóvá nevelésben".

Erre pontosan tökéletes példa a GyK.

Napi szinten találkozni olyan kérdésekkel, hogy ugyanmár, írjátok le nekem pár mondatban, miről szól ez vagy az a regény/novella, mert dolgozat/házifeladat kérdés, a jegyem múlik rajta, stb. és nem olvastam el/nem is áll szándékomban elolvasni...

Nem beszélve azokről a kérdésekről, amiben a kérdező felhívja a válaszolók figyelmét, hogy ne linket adjanak, úgysem olvassa el...

Meg ugye az itt feltett kérdések nagy részére a gugli pár másodperc alatt választ adna, ha oda írnák be...

Úgy tűnik, inkább a ctrl+c/ctrv+v használata nyert teret a digitalizációval.

(az egész napos facebook, instagram, stb. pörgetését nem tartom "olvasásnak")

Persze vannak kivételek - elenyésző százalékban - akik "okosan" fel tudják használni a nyakukba szakadt digitális szabadságot, legyen akár tanulás, fejlődés vagy szórakozás a motiváció.

elektronikus könyvtár, nem kell könyvekkel szerencsétlenkedni.

készségek terén is akad néhány, ami pozitív lehet, például nagy mennyiségű információ gyorsabb feldolgozása, hamarabb megítéled, valóban megfelelő-e számodra az olvasmány, vagy valami mást keresel.

egyébként régen sem volt olyan hatalmas divat az olvasás, az "olvasóvá nevelés" örök harctér az oktatás számára, csak más tevékenységek jelentették a konkurenciát, mint manapság (illetve az olvasók jelentős része egész életében beérte színvonalasnak nem nevezhető olvasmányokkal).

valamivel még régebben meg az emberek jó részének nem is volt mit olvasnia.

valamivel még régebben meg az emberek jó része nem is tudott olvasni.

Nem gondolom hogy a tartalom fogysztásának formája a kérdés szempontjából releváns. Itt a köznevelésnek van hatalmas szerepe, és annak, hogy ne utáltassák meg a gyerekekkel az olvasást a sok borzadály kötelező olvasmánnyal. Aki szeret olvasni, az bárhogyan szívesen olvas.

Nem véletlen az az összefüggés sem, hogy egy olvasott ember egész egyszerűen okosabb, na nem azért, mert sok könyv tartalmát effektíve megismerte, hanem azért, mert bővült a szókincse tehát a saját gondolatait sokkal pontosabban tudja kifejezni, a saját érzéseit sokkal pontosabban tudja megfogalmazni. Egy stabil köznevelési rendszerrel rendelkező ország polgárai már csak abból a szempontból is előnyösebb helyzetben vannak, hogy olyan készségeket sajátítanak el és szoknak meg mindennaposnak, amelyek közvetetten az intelligenciájukra is pozitív hatással vannak. Magyarul egy olyan országban, ahol nem szeretnek olvasni, sokkal több a hülye, mint egy olyanban, ahol meg igen.

"Magyarul egy olyan országban, ahol nem szeretnek olvasni, sokkal több a hülye, mint egy olyanban, ahol meg igen."

feltéve, hogy az adott országban szellemileg nem túl épületes tevékenységek jellemzőek olvasás helyett, a sokat olvasó országokban pedig igényes módon történik az olvasás.

pl. örmények bármikor nagyon szívesen leülnek egy kis sakkozásra.

ma 13:10

Jogos, de ebben a kontextusban inkább a verbális/nyelvi, valamint inter- és intraperszonális intelligenciára gondoltam, nem a logikai/matematikaira.