Miért hagyták magukra a szerbeket anno?

A technológiai fejlődés még lassú volt és a török birodalom akkoriban már ugyan le volt maradva de azért annyira nem sokkal. Ezért is írja #1 hogy 15 évbe tellett innen kiverni őket és összeurópai összefogás kellett hozzá.

A török birodalom lemaradása csak az ipari forradalom után vált olyan jeletőssé hogy már senkinek nem tudtak volna ellenállni. Akkor nyílt lehetőség a Balkán felszabadítására is. Illetve a sikeres forradalmakra is pl a Görögöknél.

Nem véletlenül említem a Görögöket sokkal fontosabbak mint a Szerbek történelmileg is, területileg is és mégis:

"A négy évszázados elnyomás után a görög szabadságharcban kilenc év alatt (1821–1830) sikerült elérni az ország függetlenségét."

[link]

Ugyanez visszafelé is igaz ha megnézzük a történelmet.

A török biroalom felemelkedése egészen kicsi de jelentős technológiai előnyökön múlt.

Például a szétcsavarható csövű nagy méretű ostromágyúk.

A nagy méretű ágyúkat csak így lehetett mozgatni hogy szét tudták szedni és a csövet is félbe.

Ez tette lehetővé pl Konstantinápoly sikeres ostromát.

De a Nándorfehérvári várat is így sikerült rommálőniük.

Az első két megmenekülése nem a várfalakon múlott! ( Csak a harmadik ostroma lett sikeres. )

Illetve például a puskák tömeges használata és egész egységek álltali használata itt jelent meg először a Janicsároknál.

Csak ugye a puskák Európában később gyorsabban fejlődtek és a taktika is.

Európai seregekben jelent meg a sortűz, tehát a katonák már nem összevissza saját ütemükben lőttek. Később a több sorfalból álló sortüzelések. A Napóleoni háborúkban pedig már a 3 soros váltott sortüzelés volt az újdonság. És nem sokkal később már nem csak a térdreereszkedett lövéssel hanem a fekve lövéssel és hátultöltős puskákkal is elkezdett kombinálódni a dolog ( Angol és USA hadsereg az 1850 -es évek közepétől.).

"Viszont Európának elege lett a törökökből, és szép lassan összefogtak, és kikergették őket Magyarországról. De Szerbia még ca. 200 évig török uralom alatt maradt. Miért nem kergették ki őket onnan is..."

A válasz egyszerű: nemzetközi politika. A franciáknak nem állt érdekében, hogy a Habsburg birodalom túlságosan megerősödjön. Ha a Balkán egy jelentősebb rész a kezükre került volna, vagy akár csak függetlenedik a törököktől és nincs a török nyomás a Habsburg birodalmon, akkor a franciák két tűz közt találták volna magukat a spanyol és az ausztriai Habsburg birodalom közt. Nem véletlenül támogatták a franciák a Rákóczi szabadságharcot is.

Amit eddig írtak, az nagyjából mind igaz, kiegészíteném néhány szóval.

A Habsburgok és a magyar főurak szervezésében folyt le a török Magyarország területéről való kiűzése, amely rengeteg pénzbe és vérbe került és ezért torkig lettek vele a hadjáratokat addig támogató európai államok, az 1684-ben megalakult Szent Liga országai. Ekkortól franciák inkább a törököket támogatták, akik ellensúlyt képeztek a Habsburg hegemónia ellen.

Az oszmánok felemelkedése és megerősödése korábban annak a jelentős tényezőnek köszönhetők, hogy a Római Birodalom széthullása után a keresztény világ dogmatikussá vált, az ókori világ tudományai elfelejtődtek, ám ezzel szemben az Iszlám világ akkor kialakuló vallása még rugalmas volt, ott számos területen megőrződtek a görög-római tudományok, amelyeknek volt lehetősége tovább fejlődni. Az orvostudomány, a matematika, a csillagászat, meg számos korabeli technológiai tudomány, mint például a kémia kifejlődése dinamikus volt, amire épült a korabeli metallurgia, a fémöntészet lehetővé tette az Iszlám országoknak, hogy egy olyan technikai előnyt, amely a hadászatban is megmutatkozott. Számos dolog tartozott ebbe, a jobb ágyúfémek, a jobb puskapor, a fekete lőpor feltalálásától kezdve a korai röppálya számításig, mert a ballisztika kifejlődésének kezdetei ekkorra tehetők.

Azonban a középkor középső részében már az Iszlám kezdett alaposan megmerevedni, Kialakultak a Hadiszok, a hagyományok követése, amelyek mindent egy szorító béklyóba zártak, kialakultak a tiltások és előírások, amelyek még az öltözködést is mereven szabályozták és ez negatívan kihatott a tudományok további fejlődésére is.

Ezzel szemben a keresztény világ egyre szabadabbá vált. A reneszánsz sodró lendülete meglódította a tudományok fejlődését is. Az antik ismereteket arabból lefordítottuk, a csillagászattól kezdve minden ismeret birtokába jutottunk, amik korábban a mohamedánok előnye volt és a keresztény világban fejlődött tovább és a középkor végére a keresztény világ megelőzte a tudományokban az Iszlám országait.

Ekkorra már mi is arab számokkal írtunk régen, az arab forrású al chímia kezdett kémiává alakulni és minden robbanásszerű fejlődésen esett át, az Iszlám világa évtizedről évtizedre egyre jobban lemaradt, bár egy darabig próbálták még követni időnként egy-egy reformmal a fejlődést, de az idő múlásával ez egyre kevésbé sikerült.

Végezetül lássuk a korabeli politikai helyzetet és eseményeket:

1688-ban a keresztény seregek Miksa Emánuel vezetésével elfoglalták Nándorfehérvárt (Belgrádot) és Észak-Szerbiát.

1688-ban XIV. Lajos király – megriadva a Habsburgok túlzott térnyerésétől – felrúgta az 1684-ben 20 évre megkötött fegyverszüneti egyezményt, és offenzívát indított a Rajnánál. Kitört a pfalzi örökösödési háború (1688–1697). A kétfrontos háborúra kényszerített Habsburg császári haderő keleten meggyengült, az oszmánok kerültek fölénybe. Ezután török sikerek következtek, majd szász segítséggel megint a Habsburgok kerekedtek felül és 1699-ben megkötötték a karlócai békét, amely egy időre fixálta a helyzetet, bár az ellenségeskedés tovább folytatódott.