Az USA gazdasági, kulturális és szellemi termékei manapság olyanok a világnak, mint amilyen a Római birodalom kulturális és civilizációs vívmányai voltak anno Európának?

Semmi esetre sem.

Amúgy megjegyzem, az USA szellemi termékeinek zöme nem az USA érdeme, hanem a világ mindazon embereié, akik úgy érezték, hogy többre képesek, mint hazájuk lehetővé teszi, ezért az USA-ba mentek képességeik kifejtésére. Kétségtelen, hogy erre ott lettek képesek, csakhogy ez lényegében teljes kizsigerelésük mellett történt, azok az "érdemek" nem az övék, hanem az USA-é. Ezt röviden agyelszívásnak hívják, ami a világ legkárosabb tevékenysége.

A római birodalom egy későbbi fázisában ugyanez történt, de amit ma Róma örökségének tartunk, azt nem a meghódított területek emberei alkották, hanem rómaiak.

Egyébként, ha ennyire párhuzamot akarunk vonni, akkor várható, hogy az USA szét fog esni és megsemmisül. Ez azonban nem igaz, ahogy a párhuzam is hamis.

"Az USA gazdasági, kulturális és szellemi termékei manapság olyanok a világnak, mint amilyen a Római birodalom kulturális és civilizációs vívmányai voltak anno Európának?"

Na megint egy kijelentő mondat a végén kérdőjellel, így egy állítást formálva kérdéssé.

Egyrészt az előttem válaszolók már válaszoltak is rá, egyet is értek vele. Hozzátennék azonban.

Jelenleg még globálisabbak a társadalmak és szinte bármi globálisan terjed. Ilyenkor nem feltétlenül jelent pozitívumot az ami elterjed, hanem csak elterjed. A terjedés sok, több vonalon fut és nem csak egy oka van. És ezt irányítják is és irányítható is. Mindenesetre a lényeg belőle, hogy a globális terjedés, vagy nagymértékű terjedés az még nem azonos kimagasló kulturális és szellemi produktumokkal.

Hogy az USA kulturális és szellemi produktumai mennyire tekinthetőek emberi oldalról magasnak és nemesnek és az emberekre jó hatással lévőnek, értéknek, na az megint teljesen más kérdés, mint maga az elterjedtség ténye. Merthogy az elterjedtség az egy sima tény, az emberi minősége pedig minőségi kérdés, nem ugyanaz és inkább ne keverjük a kettőt, ne mossuk össze.

Érdemes lenne tisztázni, hogy mit is értünk pontosan az USA

1. gazdasági termékein,

2. kultúrális termékein,

3. szellemi termékein?

Valamint megvizsgálni ezek hatásait, következményeit egyenként. Utána lenne érdemes megállapításokat tenni.

További szempont, hogy a történelemben már korán meglepően nagy globalizáltság volt, igen nagy távolságokra terjedtek áruk, értve itt dísztárgyak, növények, és gyakorlatilag minden és bármi. De ugyanígy eszmék és kultúrális elemek is terjedtek nagy távolságokra. Ezek az összetevők régen sem voltak egy kapal alá vehetőek, és most is külön lehet vizsgálni ezeket.

Ott van benne az is, amit nem szoktak kiemelni a témában, hogy az úgynevezett amerikanizálódás nem az emberek saját választása volt! Mert nem volt mindenféle ország dolgaiból való választási lehetőség, és nem volt ugyanannyira képviselve minden ország. Tehát nem volt más és az emberek befogadták. De nem egy önálló döntés eredménye volt.

Ott van az is, hogy az amerikanizálódás valószínűleg sehol sem lenne még ma sem, a filmipar és zeneipar nagymértékű befektetései nélkül.

És a teljesebb történelmi képhez hozzá tarozik, hogy nem csak Római Birodalom volt, hanem számos nagy kiterjedésű globalizáció történt már. ...

#4, megemlíteném a "római jog" fogalmát. A jog, mint az emberi viszonyok sokrétű szabályozása, korábban nem létezett, a római birodalom alkotása volt akkor is, ha (mint ma is) számos forrásból merített. De ez az összetett elméleti és gyakorlati alkotás korábban nem létezett és a rómaiak vezették be, annyira jól, hogy 2000 éve is a jog alapjának tartjuk.

Örülök, hogy #5 rámutatott a probléma sokrétűségére. Ennek kapcsán tudom ajánlani a Netflix alkotásását, Jennifer Lopez életéről. Ebből megtudhatjuk például azt, hogy hány nép tartja magát amerikainak (USA polgárnak), miközben saját etnikuma elismeréséért küzd.

Egy másik példa: számos magyar, indiai, arab és más nemzetiségű tudós már elismert kutatóként ment az USA-ba, részint mert hívták, részint mert a tudományos életben ez a szokás, részint mert ott jobbak a lehetőségek. Ezen az emberek közül sokan maradandót alkottak, a tudást nem onnan merítették, de ott teljesítették ki. Akkor most ez az érték az USA produktuma, vagy pedig azé az országé, ahonnan az adott tudós származott (és amelyet hazájának tartott és eszerint is élt).

Aztán például rabszolgaságot nem az USA találta fel, de ott élt a legtovább, és többek között Afrika mai állapota igen nagy mértékben köszönhető ennek. Ugyanakkor az USA-ban egyfelől az afroamerikaiak megkülönböztetése sok területen igen kemény büntetést von maga után (példaértékű), másfelől a köznapi életben annyi implicit és durva hátrányos megkülönböztetés van, hogy a flzárkózás emiatt lehetetlen.

#5 "A jog, mint az emberi viszonyok sokrétű szabályozása, korábban nem létezett, a római birodalom alkotása volt..."

Már ne haragudj, de ez baromság.