Voltak-e népességcserék Európában?

,,Európa nyelvi térképe meglepően csekély mértékig változott az elmúlt mondjuk 2500 évre visszamenőleg"

Igazából teljesen átalakult nyelvi szempontból Európa. Pl: a szláv még olyan 1500 éve is csak egy vacak kis kelet-európai nyelvecske volt, amit egy 100-150.000 km2-es területen beszélt max. félmillió, de inkább kevesebb ember. A gót nyelv pl. beszélők számában is területi kiterjedésben is felülmúlta, meg sokkal hamarabb volt írásbelisége is. Ehhez képest mára a gót és a többi keleti-germán nyelv kihalt, a szlávok meg Európa egyharmadát teszik ki.

Az iráni nyelvek amiket az orosz és dél-ukrajnai sztyeppéken beszéltek eltűntek a kaukázusi oszét nyelv kivételével.

A balti és uráli nyelvek Európa jóval nagyobb részén voltak elterjedve.

Lappföldön valami ismeretlen paleo-európai vagy paleo-szibériai nyelvek lehettek 2500 évvel ezelőtt, amiket az uráli eredetű lapp nyelvek felváltottak.

A kontinentális kelta nyelvek teljesen eltűntek. Bár közel álltak a latinhoz, de messze nem annyira, hogy kölcsönös érthetőség legyen. Elvégre az indoeurópai nyelvek két különböző ágáról van szó...

A Dél-Európában beszélt nem-indoeurópai nyelvek teljesen kihaltak a baszk nyelvet leszámítva. Ilyenek voltak az etruszk, az ibér, a rhaetiai, pelazg stb.

A latint leszámítva kihalt a többi italikusz nyelv. A latin viszont Európa jórészét beborította.

A trák, dák, illír nyelvek kihaltak az albánt kivéve.

A magyar nyelv pedig még nem érkezett meg Európába, ahogyan a török nyelvek sem.

Ja maradjunk a genetikánál. Az európai népek durván leegyszerűsítve alapvetően 3 komponensből állnak.

- Az egyik az első vadászgyüjtőgetők(western hunter-gatherers: WHG). Legmagasabb arányban a finnekben, észtekben, lappokban, baltiakban, skandinávokban vannak jelen.

- Második a Kis-Ázsiából bevándorolt mezőgazdálkodók(anatólian neolithic farmers-ANF). Leginkább a mediterrán térségben jelentős az arányuk, pl: görögök, dél-olaszok, baszkok, szardíniaiak.

- A harmadik egy szibériai eredetű, de nem mongoloid népesség az ősi észak-eurázsiaiak(ancient north eurasian-ANE). Nemcsak az európaiak, de a szibériaiak és az amerikai őslakosok kialakulásában is szerepet játszottak. Európában mindenütt max. 20% körüli eme komponens aránya, leginkább a finnek, észtek, skandinávok, oroszok, britek, írek, magyarok körében jelentős, de csaknem mindenkiben benne van kisebb százalékban, talán a szardíniaiakat kivéve. Európa nyugati felére csak az indoeurópai népek megjelenésével ért el.

- Vannak egyéb komponensek is, pl: neo-szibériai és távol-keleti(mongoloid) hatások, vagy a déli területeket ért afrikai berber hatás, a cigányokkal megjelent indiai komponens stb. De ezek aránya az előző háromhoz képest elhanyagolható. A szardíniaiak és a lappok kivételesnek számítanak, mert a szardíniaiak csak az első kettő elemből állnak össze, a lappokban pedig nincsen ANF, viszont van sok neo-szibériai.

Ha érdekel valaki itt van egy rövid összefoglaló 15 percben magától Johannes Krausetól.

Vagyis az előbbi térképek még, ha pontosíthatóak és további részletekkel ki is egészíthetőek, azok kb megfelelőek is.

Genetic Differences of Modern Europeans explained by Johannes Krause

A modern európaiak genetikai különbségei Johannes Krause magyarázata

https://www.youtube.com/watch?v=B_p8pzGTXc4

És mivel sokakat érdekel... szóval akik szkíta, hun, stb érdeklődésűek ... röviden (bár már többször is mutogattam linkeket, forrásokat)...

Európában volt egy paleolitból származó őslakosság. Ehhez érkezett ie. 8000 környékén az anatóliai népesség és hozta a mezőgazdaságot és a Balkán népességét túlszaporodták. Majd ie. 5000 körül a sztyeppei bevándorlás volt a harmadik nagy európai ősi összetevő megjelenése. Ez a három Európa genetikai ősi alapja és mindhárom megtalálható egész Európában, de nem egyenletesen. Viszont nem voltak szigorú határok azokban az ősi időkben. A Yamnaya és sztyeppei központ lényegében a mai Magyarország területére esett, de volt keveredés egészen Nyugat-Európáig is. A genetika már a háromszori bevándorlásunkat is megerősítette, vagyis ami általában nevezünk Kárpát-medencei magyar honfoglalásnak az nem az első volt, hanem a harmadik. És kapcsolatosan azok az ősi magyarok a mai Románia területén egységes népességgel kapcsolódtak egészen idáig. Később, ie. 100 környékén érkeztek a dákok, trákok és így szakadt le szigetszerűen egy romániai magyar népesség. Az első Dák királyságot Burebista (Boirebisztasz, ie. 90-44, regn. ie. 82-44) alapította a mai Románia területén és beékelődtek a magyarok lakta területre. Így szigetszerűen elszakadt egy magyar közösség tőlünk.

És pontosan illik bele, amiről Hérodotosz (ie. 484-425) is beszámolt, hogy

Agathyrsi szkíták (Agathyrsi, Agathursoi, Agathürsz) élnek Erdélyben ie. 500 körül.

[link]

Azért hozzáteszem, hogy ettől még nem kell csipkelődni a románokkal és talán nem is méltó a magyar kultúrát ápolókhoz.

Svábok betelepítése

Koszovó

"csak a népesség 99%-nál több pusztult ki"

Erre az állításodra minden bizonnyal van forrásod is.

#11

Lényegében leírtad ugyanazt, amit én is. Egyes nyelvek kiterjedtsége csökkent (balti, uráli), vagy megnőtt (szláv), de ezekre a területek ma is igaz, hogy száz és száz kilométereket lehet megtenni, mire az ember egy néhány lelkes faluba ütközik, majd ismét a kietlen semmi következik, akkoriban pedig még inkább igaz volt ez, tehát ezek a nyelvi expanziók csalókák; illetve leírod, amit szintúgy én is, hogy néhány nyelv eltűnt (mint a trák-drák, avar, vagy az indo-iráni nyelvek), és volt, ami megjelent - mint a mi magyar nyelvünk. (Illetve, ha Törökországot még Európának vesszük - én nem -, akkor a török).

Értelmezés kérdése, hogy ezt ki tartja drasztikus változásnak, és ki meglehetősen konzerválódott állapotnak - én arra utaltam, hogy a jelenleg Európában beszélt nyelvek túlnyomó többségének előképei 2500 éve is megvoltak, és ott, mint ahol ma is - amiben egy-egy kivétel van, mint az angolszász invázió Britanniában, vagy a római betelepítés Dákiában.

A kelta nyelv egészére persze nem húzható rá, de a mai Franciaországban beszélt gall nyelevről elmondható, hogy bizonyos fokú kölcsönös érthetőségben állt a latin nyelvvel, ezt tudjuk.

Vannak feltételezések arra vonatkozóan, miszerint az egyes újlatin nyelvek egyedi jellegzetességei esetleg pont a helyi kelta nyelvtani sajátosságokból fakadhatnak, amit a kreol mivoltuk örökített tovább.

Elmondható tehát, hogy bár például a franciából sem a latin, sem a gall nem érthető ma, de radikális változást nem hozott a római uralom - éppen azért honosodott meg a latin ezeken a részeken (ellentétben a birodalom egyéb más területeivel), mert itt eleve a latinhoz közelálló nyelveken beszélt a helyi populáció, így gyors folyamat volt a nyelvi asszimiláció. Más régiókban a latin nyelv sosem hódított teret, csak ott, ahol egykor kelták éltek.

A keleti germán nyelvek esete pedig nem ilyen drámai, hiszen maga a germán nyelv továbbra is létezik, ez csak egy oldalági leszármazás.