Voltak-e népességcserék Európában?

Ez a kettő nagy népességcsere volt igen. Bár a kettő közül egyik sem járt teljeskörű cserével, mert a régebbi lakosság mindig beolvadt az újonnan érkezőkbe. Először kis-ázsiai mezőgazdálkodó csoportok érkeztek, akik hamar leszaporodták és beolvasztották a korábbi vadász-gyüjtögetőket. Aztán jöttek az indoeurópai nyelvű, többnyire pásztorkodó népcsoportok akik leginkább a zsinegdíszes kultúrából származtak. Genetikai adatok alapján a Brit-szigeteken pl: 90%-ban felváltották a korábbi népességet, de máshol kevésbé. Pl: az Ibériai-félszigeten csak 40%-ban cserélték le a népességet, Szardíniában pedig a mai napig jelentéktelenül alacsony a hatásuk.

Egyébként a nyugat-centrikus történelem szemlélet miatt, mindig úgy emlegetik ezeket az indoeurópaiakat mint egy Európába kívülről beérkezett csoport, pedig erről szó sincsen mert ők is Európában alakultak ki, csak éppen annak keleti részén.

Az indoeurópai csoportok terjeszkedése után már nagyjából kialakult Európa ma ismert genetikai képe, bár itt-ott helyenként voltak jelentős, akár teljes körű népességcserék. Pl: a Kárpát-medence lakossága többször is lecserélődött a római kor és a honfoglalás között. Illetve ázsiai, afrikai eredetű csoportok is megjelentek akik színesítették a genetikai képet néhol, bár nem a teljes kontinensen. Pl: a Kárpát-medencét ért ázsiai hatás nem hatott az ibériai-félszigetre, ahogy az ottani berber keveredés sem a magyarokra. Az íreket meg pl: egyik sem érintette.

"a Kárpát-medence lakossága többször is lecserélődött a római kor és a honfoglalás között."

Kérdés, hogy mennyire volt az csere. Például a gepidák mint politikai entitás a Kárpát-medencében szűntek meg, de nem tudjuk, hogy ténylegesen mi történt velük. Valószínűleg az avarok szolgái lettek, a szerencsésebbek elavarosodtak, a történetírók nem írnak róluk többet, de génjeik ettől még benne maradtak a nagy fazékban. Ugyanez történt aztán az avarokkal a frank-bolgár támadás után. Az új bevándorlások soha nem cserét eredményeztek, hanem csak egy új színfoltot az addig is alaposan megkevert katyvaszban.

A törökök gyakorlatilag nem sok vizet zavartak, jelentős betelepülés nem történt (ha arra gondolsz hogy végigerőszakolták a nőket, abból nem születik a statisztikát nagyon megmozgató gyerek, az asszonyok amúgy is rendszeresen házaséletet éltek a férjükkel). A százéves háborúban is 10-20 ezres seregek mozogtak (pláne egy nem elhanyagolható részük éppen Normandiából települt Angliába), az semmi volt a több milliós francia lakossághoz képest.

A török uralom alatt Törökországból és a Balkánról érkeztek emberek Magyarországra. Ez jelentős kulturális, etnikai és genetikai keveredést hozott, bár ezek a változások gyakran a helyi lakosság cseréje helyett inkább kiegészítették a meglévő népességet.

A százéves háború Franciaországban: Bár a háború elsősorban politikai és katonai konfliktus volt, járványok, mint a fekete halál, és a katonai mozgások jelentősen befolyásolták a helyi demográfiai viszonyokat.

Vilmos 1066-os normann hódítása jelentős hatással volt az angol társadalomra, a nemesség, a birtokviszonyok és az elit cseréjére, ami közvetetten hatással volt a helyi népességre is.

Jelentős népességcserék nem történtek.

Európa nyelvi térképe meglepően csekély mértékig változott az elmúlt mondjuk 2500 évre visszamenőleg. Majdnem minden európai ország nyelvi előképe helyben alakult ki, ott, ahol azokat ma is beszélik, nem "beköltöztek" máshonnan.

[link]

[link]

Ne tévesszennek meg itt az újlatin nyelvű országok, egyes tudományos kutatások rokonságot vonnak a kelta és a latin nyelv között, tisztázatlan, hogy milyen fokig lehet erről beszélni, ha egyáltalán, a gall nyelv kapcsán nagyon valószínűnek tűnik, hogy még a kölcsönös érthetőség is fennállhatott bizonyos mértékben - azonban nyilván, attól függően, hogy melyik kelta nyelvjárásról beszélünk, ez nagyban eltérhetett. A latin nyelvi területhez közelebb beszélt nyelvjárások jobban, míg a távolabbiak már sokkal kevésbé. Hiszen az ír szigeten beszélt kelta nyelv is nagyon különbözött a Galliában beszélttől már az ókorban is. Vélhetőleg tehát ezért is terjedt el ezen, rómaiak által meghódított kelta területeken a vulgáris latin - Franciaország, Spanyolország -, míg máshol nem honosodott meg. (Kivételt képez a román nyelvterület, ahol a vulgáris latin azért terjedt el, mert a helyi dákokat kiirtották, elűzték, és a helyükre romanizált balkáni népességet telepítettek.)

A mai újlatin nyelvű országok nyelve - Romániát és Moldáviát kivéve - tehát egyszerre gyökerezik nem csupán a latin, hanem a kelta örökségből is ilyen értelemben.

Az előbb említett dák eset mellett tényleges értelemben népességcsere volt még az angolszász (germán) hódítás az eredetileg kelta nyelvű Britanniában, illetve a fentebb már említett Kárpát-medence is ilyen terület volt Európában, ahol a különböző etnikai hátterű népcsoportok sűrűn válogatták egymást.

Vannak nyelvek, amik utód nélkül eltűntek, mint a dák-trák nyelv, vagy a szkíta, szarmata, az avar, illetve vannak nyelvek, amelyek - részben éppen ezeknek rovására - teret nyertek, ilyen a szláv. Hozzáteszem, amikor nyelvek elterjedéséről beszélünk az akkori viszonyok között, érteni kell, hogy például a keleti sztyeppék ma is szinte lakatlanok, akkoriban pedig még ekkora népsűrűségről sem beszélhetünk, tehát könnyen terjedt el egyik nyelv a másik rovására adott területen gyorsan lezajló folyamatban is akár.

Illetve vannak olyan nyelvek is a fentiek mellett, amiknek eltűnése kérdéses, például máig nem sikerült sem igazolni, sem pedig cáfolni, hogy az albán nyelv vajon az illír nyelv leszármazottja-e.

"100 éves háború Franciaországában, Hódító Vilmos Angliájában elég jelentős változások zajlottak."

A százéves háborúban inkább fogyott, mintsem cserélődött a népesség, az aktív háborús terület nem kimondottan vonzó a bevándorlásra.

Az 1066-os normann invázió politikai változást hozott Angliában, nem népességbelit. Valójában csak az angolszász elitet - ha nem is váltotta, de dúsította - a beérkező normann nemesség. Érdemes hozzátenni, hogy bár a nyelvük francia lett néhány generáció alatt, de a normannok ugyanúgy germánok voltak, mint ahogyan a Dániából származó angolszászok is, 150 évvel korábban Norvégiából érkezve alapították meg Normandia hercegségét.

"Tényleg nem, csak a népesség 99%-nál több pusztult ki, és akik ma élnek jelentős részben ennek az 1%-nak a leszármazottai."

Dehogy. Honnan veszed ezt?

Itt van hozzá néhány térkép és voltak vándorlások és keveredések különféle időszakokban is. Ezeken rajta van amire kérdeztél és vannak továbbiak, későbbiek is.

Ie. 10000-ig paleolit vándorlások:

[link]

Ie. 9600-3800 között a nagyterületi mezőgazdaság terjedése:

[link]

Ie. 6500-5000 népvándorlások:

[link]

Ie. 5000-4000 közötti terjeszkedések:

[link]

Ie. 4000-1000 közötti indoeurópai vándorlások:

[link]

Kicsit jobb térképen:

[link]

Ie. 3000-2250 yamnaya és Bell Beaker kultúra terjeszkedése Közép- és Nyugat-Európába:

[link]

[link]

Ie. 3300 - ie. 1500 között a yamnaya (szkíták, stb) sztyeppei pásztorok terjeszkedései:

[link]

[link]

Ie. 2600 - ie. 1800 Bell Beaker kultúra mozgásai Európában:

[link]

Ie. 1750-1250 között a Tumulus kultúra terjeszkedése (Magyarországra):

[link]

Ie. 1250-750 közötti migrációk Európában:

[link]

[link]

Ie. 750-250 közötti migrációk Európában:

[link]

Ie. 250 - isz. 250 közötti európai migrációk:

[link]

100-500 között az anglok, frankok, gótok, vizigótok, osztrogótok, hunok, vandálok, gaelek áttelepedései:

[link]

[link]

250-750 közötti európai migrációk:

[link]

500-700 bolgárok népvándorlásai:

[link]

400-1000 között a szlávok népvándorlásai:

[link]

750-1300 közötti európai migrációk:

[link]

,,népesség 99%-nál több pusztult ki"

Sehol nem pusztult ki 99%. Sokkal inkább elvándorolt északabbra, nyugatabbra a lakosság, és szerbek, románok váltották fel őket(pl: Bácska és Temesköz esetén). Plusz voltak magyarok lakta területek ahol jelentős népsűrűségben maradtak magyarok, pl: Csallóköz, Nyugat-Dunántúl, Jászság, Székelyföld, Hont, Nógrád stb. és innen újra betudták népesíteni a ritkán lakott Alföldet.

Maguk a kis-ázsiai törökök amúgy nemigazán gyakorolták hatást az itteni népességre.

Most komolyan ki csinál hobbit abból, hogy a magyarok 99%-ban kihaltak a török időkben vagyis kb mégsem származunk sehonnan? Vagy mi? :)

Alig hogy tisztázódott a finn-magyar nyelvi és nem származási kapcsolat, most keverik a "török"-öt ("Turkish") ami jelenkori Törökország, a "türk"-kel ("Turkic") ami ősi és Ázsia sztyeppei népe.

( [link] )

Amúgy meglepően könnyen beveszik a szóhasonlóságokat az emberek. Sajnos.