A tudomány miért hiszi azt, hogy az intelligencia nincs összefüggésben azzal, hogy valaki 12 éven keresztül ült az iskolapadban és minimális lexikális tudást se sikerült elsajátítania?

Ez két teljesen különálló dolog!

Az inteligencia egyenlő a figyelmi egységek számával.

Ha sok mindent tudsz megfigyelni, akkor inteligens vagy, mert képes vagy az élet bármelyik területén használnia megfigyelő képességedet.

A lexikális tudás pedig képesség arra, hogy megjegyezz leírt adatokat és visszaböfögd, amikor megkérnek rá.

…és belinkeled lényegében ugyanazt, amit a 02:16-os is írt a második bekezdésében:

„Az intelligenciát sokféleképpen határozták meg, a komplex fogalom a logika, a megértés, a tudatosság, a tanulás, az érzelmi tudás, az érvelés, a tervezés, a kreativitás és a problémamegoldás kapacitásaira vonatkozik.” (A hu.wikipedia.org/wiki/Intelligencia linkedről.)

Na, az IQ teszt az nem az érzelmi tudást és kreativitást próbálja mérni, hanem a logikai, megértési és problémamegoldási kapacitásokat.

> „mert szinte biztos vagyok benne, hogy abból a hibás feltételezésből indulsz ki, hogy a lexikális tudást mérném.”

Szuper! Tényleg abból indultam ki, mert az előző KÉT oldalon összesen két mondatod szólt arról, hogy mit szeretnél (igen, a 6-7 kommentedben összesen), az a kérdésben és az alatta levő kifejtésben szerepel, és elég könnyű úgy félreérteni, mintha a lexikális tudást szeretnéd mérni.

Annyit emelnék ki abból hozzászólásomból, hogy „nekem is vannak fenntartásaim, hogy mennyire kell komolyan venni egy IQ tesztet”, szóval még az is lehet, hogy egy oldalon állunk; de a kérdéshez visszatérve akkor tényleg csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy nem hiszi azt, szerintem is „csak a hülye gondolja, hogy jól meg lehet mérni az intelligenciát Raven-mátrixokkal”, de egyrészt vannak más mérések is, másrészt a tudósok is látják, hogy egyik se tökéletes (sőt…).

> „Szerintem aki nem tud minimum két évszámot a honfoglalás, az Aranybulla, az első világháború és a második világháború közül, az pontlevonást kellene, hogy érjen az IQ teszteken.”

Ez továbbra is baromság, ilyenekért ne vonjunk le pontot az IQ teszten.

Tényleg azt érdemes látni, hogy az intelligenciára valamiféle készségként, képességként gondolunk. Valami olyan tulajdonságra, ami a mentális képességeink egy részét tükrözi. Ahogy az, hogy *képes* vagyok-e lefutni 2 km-t 10 perc alatt – ha kell –, és az, hogy szeretek-e, akarok-e futni, szoktam-e futva megtenni 2 km-es távokat, az teljesen más tészta.

Azt, hogy az Aranybullát 1222-ben adták ki, azt egy 70-es IQ-jú ember is képes bemagolni. Aki egy IQ-teszten 120-as eredményt ér el, és nem tudja, hogy mikor adták ki az Aranybullát, az nem azért nem tudja, mert nem képes megtanulni, hanem mert nem érdekli, úgy döntött, nem jegyzi meg. Pont ezért az, hogy tudja-e valaki az Aranybulla kiadásának évszámát, az nincs igazán összefüggésben azzal, hogy valaki az intelligencia képességében erősebb vagy gyengébb. (Annyi gyenge korreláció persze van, hogy az intelligens ember kíváncsibb szokott lenni, így nagyobb eséllyel érdekli többek között a történelem is, így valószínű jobban megmarad benne. De ez tényleg egy nem túl erős korreláció.)

~ ~ ~

Félofftopic gondolatmenet jön…

– Mikor adták ki az Aranybullát?

– Nem tudom.

– Nem tudod!? De hát ez az alapműveltség része!!

– Na jó, tudom, 1222-ben. Akkor te jössz. Mit tartalmazott az Aranybulla? Milyen politikai viszonyok között született meg? Mik voltak ennek az előzményei? Milyen következményei lettek a későbbi korok történéseire? Vagy szimplán csak mondj három mondatot az Aranybullával kapcsolatban, azon túl, hogy 1222-ben adták ki.

– (Cirip-cirip…)

Azért jön mindig elő az Aranybulla, mert bár a kiadása szerintem nincs benne a magyar történelem 10 legfontosabb fordulópontja, legjelentősebb eseménye között, de könnyen megjegyezhető, így akinek a történelemórából csak 10 évszám maradt meg a fejében, abban valószínűleg ez is benne lesz. Így aztán döngeti is a mellét, hogy mennyire tanult és művelt, és valódi tudás híján ezt az Aranybullát ráncigálja elő.

Én az IQ-tesztek alapján intelligens vagyok. Viszont a történelem nem különösképpen érdekelt sem a középiskolában, sem a főiskolás koromban, maximum 2–3 téma volt, ami jobban felkeltette az érdeklődésemet. Jóval később kezdett el jobban érdekelni a történelem, főleg az aktuális viszonyaink tükrében, és autodidakta módon sallangok nélkül azt tanulhattam meg, ami a valódi lényege a történelemben. Mert mi a lényege a történelemnek? A történések maguk, hogy mi milyen okból történt, minek mi lett a következménye. A lényege a miértek és a hogyanok kérdéseiben rejtőzik, és csak másodlagosan a mikor kérdésében. Persze az is lehet fontos, hogy mi mikor történt, mert kijelöli, mi történt előbb, mi történt később, a kettő között kb. mennyi idő telt el. De valójában a kronológiai viszonyok a fontosak, nem a pontos évszámok. Alakulhatott volna úgy is, hogy az Aranybullát 1220-ban adják ki. De alakulhatott volna úgy is, hogy 1225-ben. Sőt alakulhatott volna úgy, hogy a helyzet előbb vagy később jut el oda, hogy erre sor kerül, hogy nem II. András, hanem az elődje vagy az utóda adja ki. A történelem valószínűleg – maximum néhány közeli esemény néhány évvel való elcsúszásával – ettől még hasonló módon zajlott volna tovább.

Márpedig aki komolyabb megértés nélkül tud valamit az általános vagy középiskolás iskolai tanulmányaiból, azok rendszerint a nyers, önmagukban semmitmondó évszámok, és nem a folyamatok, az ok-okozati viszonyok, az előzmények és következmények. Márpedig egy intelligens embert szerintem inkább ez az, ami érdekli. Hogy pontosan mi is volt a dátum? Ahhoz nem kell ész, csak egy könyv, amiből ki lehet keresni azt az évszámot, ha annyira fontos lenne. Vagy hát kövezz meg, de számomra sokkal fontosabb, hogy miért született meg a német-szovjet megnemtámadási szerződés, a Molotov–Ribbentrop–paktum, mint az, hogy pontosan melyik hónap melyik napján is írták azt alá.

És igen, az Aranybulla kiadásának a dátumát megjegyeztem, ahogy a világháborúk kezdetének, végének az évszámát is. De hogy mikor volt a Mohácsi csata? Na azzal időről-időre hadilábon állok. 1538? 1526? 1536? 1528? A fene vigye az egészet, valamikor a 16. század harmadán. Az évszámnál számomra fontosabb, hogy több cikket olvastam, sőt komplett előadást is meghallgattam a témával kapcsolatban, tudok beszélni 5 percig a Mohácsi csata ilyen-olyan aspektusairól. Ha nagyon kell, talán 10 percig is. De Gipsz Jakab villanyszerelővel szemben mindig alul fogok maradni, mert ő tudja, hogy 1526-ban volt, én meg nem. Az már *neki* nem fontos, hogy azon túl, hogy a csatát elvesztettük a törökök ellen, azon túl egy árva mondatot nem fog tudni elmondani róla. Mert mi az a tudás ahhoz képest, hogy 1 és 5 és 2 és 6 szerepel az évszámban.

"De nem is akarom megérteni, már elengedtem, hogy valódi választ kapjak a kérdésemre."

Remek. Szerintem mindenkinek a legjobb, ha ennyiben is maradunk. 👌