Következtetést, elemzést, összefüggések felfedezését, kapcsolatok észrevételét olvasással, vagy mással lehet fejleszteni? Ha igen, mivel? Meglátni a dolgok mögött azt, amit csupán kevesek látnak meg. Illetve az intelligencia mivel fejleszthető?

Szerintem azért ennyire nem bonyolúlt a dolog... Igazából annyi az egész, hogy az újonnan olvasottakat és tanultakat összekötöd a már meglévő, beépített információkkal. Ha sikerül ilyen kapcsolatokat létrehoznod, lehet, hogy egy újabb információra nem is lesz szükséged, mert a kettőből ki tudod következtetni - ezért nem is kell megtanuld a 3. információt, mert "levezeted" az első kettőből. Aki jó a reál tárgyakban, azoknak általában könnyen megy az "összekapcsolás" szerinti tanulás.

Tehát konkrétan: igen, az olvasás NAGYON sokat segít, viszont emellé az kell, hogy elmerengj az olvasottakon, elgondolkozz, hogy ezelőtt milyen kontextusban hallottál a témáról, és összekapcsold a kettőt.

Alapvetően nyitottsággal, amelyet kisgyermekkorban nevelnek belé a szülei, és felnőtt korban kellő elszántsággal fejleszthető.

A nyitott embert minden érdekli, mindenre keresi a magyarázatot ösztönösen. Ezért ha kell, célzottan olvas, utánanéz dolgoknak és ellenőriz, ezt nem tudatosan, hanem magától értetődő természetességgel teszi. Egy idő után az asszociatív memóriája rendszerré áll össze, ezt az embert látod intelligensnek. Természetesen a megfelelő korban a módszeres tanulás fontos, ez később is lehetséges, csak nehezebb.

A lényege egyszerű, ettől függetlenül számos, egymástól nagyjából eltérő módszer van, melyek mindegyike pozitívan hat a gondolkodásmód fejlődésére.

A lényegéhez tartozik az objektivitásra, azaz tárgyilagosságra való törekedés, valamint az, hogy minél függetlenebb módon gondolkodj, azaz az előítéleteidet, rutinjaidat, szokásaidat és érzelmeidet mellőzd, amikor gondolkozol.

Ezen felül figyelj oda, mikor van szükség elemzésre, és mikor szintézisre.

Sajnos az 1600-as évek óta a bal agyféltekéjét serkentik az embereknek elsősorban, míg az önálló gondolkodást, kreativitást kiölik, bár részben ezer éves hagyománya van ennek az ostoba és káros poroszos iskolarendszernek, amely többségében a gyermekekből korlátolt felnőtteket nevel.

A lényeg ennyi. Viszont támogathatod a gondolkodásmódod fejlesztését egyéb módszerekkel is: mentális és fizikális módszerekkel, pl fizikálisan az agyféltekék közti kapcsolatot javíthatod, ilyen pl a váltott kétoldali mozgások váltott összekapcsolása: pl jobb kezeddel megérinted a bal térded, majd bal kezeddel a jobb térded, és 1-2 percig váltogatod; vagy pl az ellentétes irányú karkörzés, azaz miközben a ballal hátrafelé körözöl, a jobbal előre, másodpercek, vagy egy perc múlva pedig megfordítod a folyamatot.

Mentális módszerek: pl keress direkt olyan témákat időnként, melyekben meggyőződéses vagy, majd pedig gondold végig, mi volna, ha téves volna a vélekedésed, tárgyilagosan próbálj a meglátásoddal ellentétes nézet melletti érveket keresni; avagy PRO és KONTRA is vizsgálj adott kérdést.

A bal agyfélteke mellett támogasd a jobb agyféltekés funkciók közül a pozitívakat: spontaneitás, humor, játékosság, érzelmes

Viszont a két agyfélteke összekapcsolandó, azonban ne téveszd össze a dolgokat, mindennek helye és ideje van. Az érzelmeket nem megfelelő racionalizálni, kivéve átmeneti esetekben pl kegyes hazugság, indkolt önbecsapás, RITKÁN, általában azonban hagyd megélni érzelmeidet, mint a job tudósok pl Einstein zongorázott, két agyalás között, de nem alatt!

Amikor viszont gondolkodunk, azt nem érzelmekkel végezzük mint eszközökkel. Ez fontos, ugyanis a legtöbb felnőtt és gyermek sajnos nem így jár el. Érzelem vele járhat, de ne az érzelmeket alkalmazd a gondolkodási folyamathoz. Ellenben jó, ha meg tudod figyelni, hogyan hatnak az érzelmeid a gondolataidra, és megfordítva, és hogy milyen fajta reláció van közöttük.

Többszempontúság, decentrálás. Óvodás korban mindenki elkezdi, bár a többség hamar megreked e folyamatban, és felnőttként is sajnos egyszerre csak 1-2 szempontot vesz figyelembe, adott kérdés kapcsán.