A tudomány miért hiszi azt, hogy az intelligencia nincs összefüggésben azzal, hogy valaki 12 éven keresztül ült az iskolapadban és minimális lexikális tudást se sikerült elsajátítania?

“A tudomány miért hiszi, hogy egy kérdés felfogásának képessége nem áll összefüggésben az intelligenciával?“

A tudomany(os) statisztikak szerint minden bizonnyal van osszefugges, nem hinnem, hogy azt allitja barki is, hogy nincs.

“ Szerintem aki nem tud minimum két évszámot a honfoglalás, az Aranybulla, az első világháború és a második világháború közül, az pontlevonást kellene, hogy érjen az IQ teszteken.”

A lexikalis tudas nincs kozvetlen osszefuggesben az IQval.

Marmint erted, ha megkerdezel egy kulfoldit, hogy mikor volt a honfoglalas, nem fogja tudni, de aztol meg lehet intelligens. Persze a tanulasi kepesseg osszefuggesben all az IQval, mint ahogy peldaul a szem egeszsege is osszefuggesben van azzal, hogy kepernyos munkakorben dolgozol e vagy sem, de azert az orvos ha megmeri a szemed elesseget, nem fog 2 sioptriat rarakni a szemuvegedre, pusztan azert mert kepernyo elott dolgozol.

Az intelligencia alatt egy képességet értünk. A lexikális tudás nem képesség, hanem tudás. Nem tudom mikor adták ki az Aranybullát, aztán megtanulom és onnantól tudom. A képességeim nem változtak, csak a tudásom nőtt. Aztán eltelik egy idő, és elfelejtem, hogy mikor adták ki az Aranybullát. Megint nem a képességem, hanem a tudásom változott.

Másfelől az intelligencia egy általános emberi képesség. Független a történelmi kortól, kultúrától. Egy 18. századi perui pásztor nem tudta, hogy mikor volt a magyar honfoglalás, sem azt, mikor adta ki II. András magyar király az Aranybullát, a világháborúk idejét meg időgép hiányában nem is tudhatta előre. Tőle vonjunk le pontot? Egy törzsi életmódot folytató afrikai bennszülöttől milyen lexikális tudást követlejünk meg, ami hiányában pontlevonás jár egy IQ-teszten?

Oké, hogy hétköznapi értelemben az intelligencia fogalma némileg összemosódik a tudás, a műveltség fogalmával, sőt néha még a személy erkölcsi megítélésével is, kicsit képlékeny fogalom, amit sokan sokféleképpen értelmezünk, ezért érdemes a tudománynak egy kissé egzaktabb, tisztább módon definiálni a fogalmat, még ha az nem is minden esetben fedi le azt, amit a szó a hétköznapokban jelent. Pl. a kocka a matematikában egy térbeli test. A hétköznapokban meg kockás abroszról beszélünk, ami hétköznapi szóhasználatnak jó, a matematikai definíciónak viszont nem felel meg.

De en nagyon szeretnek neked segiteni, megprobalkozom meg egyszer:

A tudomány miért hiszi, hogy egy kérdés felfogásának képessége nem áll összefüggésben az intelligenciával?“

Nem hiszi.

“ Szerintem aki nem tud minimum két évszámot a honfoglalás, az Aranybulla, az első világháború és a második világháború közül, az pontlevonást kellene, hogy érjen az IQ teszteken.”

Ez ugye a te velemenyed, nem egy kerdes. Az en velemenyem, hogy nem kell ezert pontot levonni.

“ A tudomány miért hiszi azt, hogy az intelligencia nincs összefüggésben azzal, hogy valaki 12 éven keresztül ült az iskolapadban és minimális lexikális tudást se sikerült elsajátítania?”

Nem hiszi.

Kérező!

Te most mit szeretnél megtudni?

Még egy megjegyzés:

Olyan dolog, hogy Tudomány, áltanánosságban, közelebbi meghatározás nélkül, nem is létezik.

Mert nem azt akarja mérni. Leírták már, hogy az IQ teszt a problémamegoldó képességre szeretne fókuszálni, mert így definiálják az intelligenciát. Természetesen ez korrelál azzal, hogy mennyire könnyen jegyez meg valaki évszámokat, van összefüggés köztük.

Hogyha arra lennél kíváncsi, hogy két autó közül melyik megy körbe gyorsabban egy versenypályán, és ehhez megmérhetnéd, hogy egy autóversenyző, ha mindent belead, akkor mennyi idő alatt vezeti őket körbe, akkor ez után adnál-e plusz pontot annak az autónak, amelyiknek nagyobb a motorja? Csak mert vitathatatlan, hogy a lökettérfogat összefügg a sebességgel és gyorsulással, az pedig az elérhető köridővel.

Például az egyik autó egy 2,0 L-es motorral megy 1:34,746-os időt, a másik meg 5,5 L-es motorral 1:34,934-os időt. Mivel a lökettérfogat összefügg a sebességgel, ezért – legalábbis a te logikát alapján – a nagyobb lökettérfogatért bónusz pont jár a köridő teszten, tehát az 5,5 L-es (több, mint kétszer akkora lökettérfogatú) autó idejéből le kell vonni valamennyit, mondjuk legalább 0,2 s-ot (még egyszer, legalább ennyit, mert mégiscsak több, mint KÉTSZER akkora a lökettérfogata), és ezért valójában a lassabb autó a gyorsabb.

(Mielőtt megkérdeznéd, hogy hogyan jönnek ide az autók és a köridők: ezt csak példának hoztam, a gondolatmenetre tessék fókuszálni. Miért ne lehetne az előző egy-két bekezdésben lecserélni a köridőt az IQ-ra, a lökettérfogatot a lexikális tudásra? Ha ezt megtesszük, akkor nem kaphatunk ugyanilyen értelmetlenséget, hogy az intelligensebb lesz az unintelligensebb az új pontozás alapján? Persze értem én, hogy ezt nehéz látni, mert az intelligencia sokkal megfoghatatlanabb dolog, mint a lökettérfogat vagy az elérhető legjobb köridő, és nekem is vannak fenntartásaim, hogy mennyire kell komolyan venni egy IQ tesztet, de remélem, ez megvilágítja, hogy mit szeretnének elérni a teszt kitalálói. Hogy ez mennyire sikerül nekik, az természetesen egy külön kérdést érdemelhet.

Még egy kérdés, nem lehet, hogy a lexikális tudásért inkább le kéne vonni a pontot az IQ teszten? Mondjuk ha valaki bemagolta az összes tesztkérdésre a jó választ, és ír egy 150-es IQ tesztet, akkor neki akkor 150 az IQ-ja a – szerinted rossz – teszt alapján, de még kapjon plusz pontokat, mert mind a négy évszámot is bemagolta valamikor és tudja?)