Hogyan lett Brazília olyan nagy, ha a Tordesillasi szerződés szerint meghúzott választóvonaltól csak egy kis földrész volt keletre?

Az Amazonas-Medence teljességgel felfedezetlen terület volt. Ők voltak az elsők (mármint modern civilizáció) szóval az övék lett.

Ahogy az oroszok is meghódították Szibériát és az ott élő apró törzseket.

A tordesillasi szerződés vonala eredetileg a mai Brazília területének egy kis részét fedte le. Azonban a vonal pontos helye és a felfedezések során tapasztalt eltérések, valamint a földrajzi ismeretek pontatlansága miatt a portugálok sokkal több területet foglaltak el, mint amit a szerződés előírt.

A 18. század során a portugálok és a spanyolok újabb szerződéseket kötöttek, amelyek meghatározták a két birodalom közötti határokat. Az 1750-es Madridi szerződés volt az egyik legfontosabb, amely elismerte a portugálok által meghódított területeket, cserébe Spanyolország más területeket kapott.

Egy kicsit hosszabb lett, de nem nehéz tartalom és alulra inkább csak "a rend kedvéért" teszek linkeket hátha belenznél.

Elsőként talán, mivel gyakran kimarad a kiejtése - a "Tordesillas" az egy spanyol város. Kiejtés spanyolul: ~"Tordeszijjász". (Mellékesen szokták, de fölösleges hozzá angol (stb) kiejtést közölni, mivel egy nagyjából helyes spanyol kiejtést mindenki ki tud mondani és tényleg nem nehéz.)

A téma tárgyalásakor többnyire a lényeg elvész a részletekben és szokásos sztereotípiák tartalmaiban és úgy nem érthető a számos lényeges esemény kimaradása miatt a történelmi vonulata. Pedig nem bonyolult.

RÖVIDEN A VALÓBAN LÉNYEGES ESEMÉNYEK

Valójában a Tordesillasi szerződés egy határszerződés sorozat része volt és egyáltalán nem az egyetlen területi határt felosztó dokumentum a spanyolok és portugálok között (bár valahogy olyan jelleggel is szokták bemutatni). Ez a területi vita igazából nem is a Tordesillasi szerződéssel kezdődött 1494-ben, hanem előtte 1493-ban megkötött Inter caetera pápai bullával és a Tordesillasi szerződés annak csak a módosítása volt és ezek előzménye pedig Columbus hajózásai voltak.

Columbus 1493. március 15-én visszatért első utazásáról. A hírek gyorsan terjedtek és vita alakult ki Portugália és Spanyolország között a területek birtoklásáról. II. János portugál király volt az aki elutasította Columbus tervének finanszírozását és amikor megtudta Columbus sikeres hajózásának részleteit, nehezményezte egy korábbi, 1479-ben kötött spanyol-portugál szerződés, az Alcáçovasi szerződés megszegését. A portugál király az Alcáçovasi szerződés értelmében magának követelte a Columbus által közölt területeket, de nem tudtak megegyezni. Izabella királynő és Ferdinánd király VI. Sándor pápához fordultak, hogy rendelkezzen a helyzetben.

VI. Sándor pápa (Pope Alexander VI, 1431-1503) Columbus "felfedezésére" és a vitás helyzetre reagálva adja ki 1493-ban az Inter caetera bullát, látva az új területek területi és hatalmi fontosságát, amit kidolgoz, elkészít és ki is ad még Columbusnak az első és második útja között. A bullában elrendeli "Amerika" felosztását a spanyolok és portugálok között és a terület java része a spanyolokhoz kerül. Lényegében a spanyolok megkapták egész Észak- és Dél-Amerikát. A határvonal Brazília keleti csücskéhez került, ahonnan keletre minden a portugáloké, nyugatra pedig a spanyoloké. Itt a térképen a lila szaggatott vonal.

[link]

II. János portugál király (1455-1495) természetesen ezzel sem értett egyet és vitatta a bulla határvonalát a túl kis portugál terület miatt, a további nyugati területekhez való hozzáférhetetlensége miatt. Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy a nyugati területek a nagyobbak és Spanyolország kapott mindent. VI. Sándor pápa viszont spanyol származású volt és szoros kapcsolatot ápolt a spanyol uralkodókkal. Sándor pápa a Borgia-házi spanyol nemesi családban született Spanyolországban, így érthető volt, hogy mindkét "Amerikát" felosztó határvonal a spanyoloknak lett előnyös, mert a spanyol királyságot és kapcsolatait akarta erősíteni vele.

A portugál király kérésére a pápa nem változtatott a területi felosztáson, hogy a határvonal nyugatabbra legyen. Végül a Tordesillasi szerződés 1494-ben valamennyivel mégis nyugatabbra helyezte a választóvonalat és Spanyolország kizárólagos jogokat kapott a vonaltól nyugatra eső minden területen, így hozzávetőlegesen az egész "amerikai" kontinensen. Így valójában még az új határ is a spanyoloknak kedvezett.

Lényeges része (és gyakran kimarad), hogy a Tordesillasi szerződést egyetlen más állam sem fogadta el Európában. A többi ismert gyarmatosító mind saját területeket akart és nem ismerték el a pápa rendelkezéseit, valamint a Tordesillasi szerződést a spanyolokon és portugálokon kívül senki nem is írta alá. Meg a Tordesillasi szerződésben amúgy sem szerepelt semelyik más állam sem a spanyolokon és portugálokon kívül, így a többi államnak az semmit sem jelentett. Bónuszként valójában az aláíró felek sem tartották be és a portugálok is nyomultak Brazíliában nyugatra, majd hamarosan megjelent a többi szereplő is az Újvilágban.

Kevésbé ismert példa 1528-1546 között a Német Venezuela ("Klein-Venedig")(stb). De sorra ott voltak a fő résztvevők, a franciák, britek, hollandok és mondjuk a kérdésbeli Brazília területén sokuknak nem jutott túl sok, de a Tordesillasi szerződést nem tartották be. Végül nem is lehetett mást csinálni mint a Madridi szerződéssel 1750-ben hatályon kívül helyezni.

És a kérdésre nagyon röviden:

- "Hogyan lett Brazília olyan nagy, ha a Tordesillasi szerződés szerint meghúzott választóvonaltól csak egy kis földrész volt keletre?"

- Lényegében nem tartották be a portugálok és terjeszkedtek Brazíliában nyugatra és később még érvénytelenítették is a Tordesillasi szerződést.

ÉS EGY TÖMÖR KRONOLÓGIA IS HOZZÁ

Afrika európai, középkor végi gyarmatosításának kezdete - 1415. augusztus 21.

A portugálok gyarmatosítják 1415-ben Marokkó északi csücskén Cuetát. Később a spanyoloké lesz és máig is Spanyolországhoz tartozik.

[link]

[link]

Alcáçovasi szerződés - 1479. szeptember 4-én.

Atlanti-óceán és Afrika területeinek és környező szigeteinek felosztása.

[link]

[link]

Santa Fe kapitulációk - 1492. április 17.

Izabella és Ferdinánd megbízta Columbust a nyugatra hajózással az Atlanti-óceánon.

[link]

[link]

Columbus első utazása - 1492. augusztus 3. - 1493. március 15.

Közép-Amerika és a Karib-térség szigeteinek megismertetése Európával (a többit még nem ismerték pontosan).

[link]

Inter caetera pápai bulla - 1493. május 4.

A Tordesillasi szerződés vonalától egyenlőre még keletebbre meghúzott határvonal ami Amerikát osztja fel a spanyolok és portugálok között. A térképen a szaggatott vonal:

[link]

[link]

[link]

A portugál uralkodó nem fogadta el a meghatározott határvonalat, mivel az túl kis területet biztosított neki és egyezkedés után a felajánlották, hogy tovább helyezik nyugat felé. Ez lett a Tordesillasi szerződés.

Tordesillasi szerződés - 1494. június 7.

Az Atlanti óceán és az amerikai kontinens felosztása és az afrikai halászat.

A már nyugatabbra helyezett határvonal:

[link]

[link]

[link]

Columbus további utazásai

2. út 1493-1496

3. út 1498-1500

4. út 1502-1504

Saragossai (Zaragozai) szerződés - 1529. április 22.

Ázsia és a Csendes-óceán szigetvilágának felosztásáról szól.

[link]

[link]

Lisszaboni Szerződés - 1668. február 13.

Kisebb területi egyezségek.

[link]

Madridi szerződés - 1750. január 13.

Brazília és Ázsia területeinek felosztása.

A Tordesillasi szerződést hatályon kívül helyezték és érvénytelennek minősítették.

A Madridi szerződés semmissé tette a Tordesillasi Szerződést és minden kiegészítő szerződését is. A spanyol és portugál fél is aláírta.

Brazília 1534-ben még a Tordesillasi szerződés szerint:

[link]

És a Madridi szerződés szerint 1750-ben:

[link]

[link]