A magyar honfoglalás kora és István király kora körüli bizánci császároknak mi volt az anyanyelve, és a diplomáciai nyelve?

Időszak része...

Az Akropoliszt ie. 500 környékén építették, míg a Római Királyság kezdeteitól pedig ie.753–510 között volt. Nagyjából azonos korszakba tartoznak.

Ekkor még Itália félszigetén nem csak latint beszéltek, hanem egy sor nyelvet!

Italic languages - wiki

"Fő nyelvi csoportok a vaskori Itáliában és a környező területeken."

(Vaskor ie. 1200. - ie. 550)

[link]

( [link] )

Sőt!

Térkép: A görög nyelvjárások elterjedése Dél-Olaszországban a klasszikus korszakban

[link]

Közben a görög területen a görög változatait, dialektusait beszélték, mint a dór, ión vagy attikai görögöt.

Térkép: "A görög nyelvjárások elterjedése Görögországban a klasszikus korszakban."

(Megj: Klasszikus Görögország ie.480 - ie.323)

[link]

A görög területen vagy Európában nem igazán beszélték Róma előtt a latint, míg a görög a kultúra miatt ismertebbnek számított. A Római Birodalom hivatalaiban már viszont latinul beszéltek, latinul lehetett hivatali ügyeket intézni.

A birodalom keleti területén még a birodalmi korszakban sem vált annyira fontossá a latin (a közhiedelemmel ellentétben). És Bizánc alatt még inkább háttérbe szorult a latin keleten.

Általában is volt egy különbség, ami úgy osztotta fel a két nyelvet, hogy a tudás, filozófia, tudomány és kultúra nyelve a görög volt. A latin pedig a politika, bürokrácia és katonai, hivatali nyelvként működött. A középkorban a latint az Egyház viszont visszahozta közvetítő és tudományos nyelvnek, ami máig is tudományok szókincsét adja (botanika, orvostudomány, stb).