A honfoglalást követően az addig itt élő népek (avarok, szlávok, stb.) mennyi idő alatt asszimilálódtak?

Először pl definiálni kellene, hogy mit jelent az, hogy valaki asszimilálódik?

PL. már a hódítók nyelvén beszél? Vagy a szokásiakat, ünnepeiket átvette? Vagy a szerszámaikat, eszközeiket használja?

Erre a kérdésre csakis a régészeti leletek alapján lehetne választ adni, de kérdés az, hogy tárgyi leletek alapján hogyan lehetne definiálni az asszimiláció tényét.

valószínűleg elég hamar megtörtént az asszimiláció, ezért van az, hogy ugyan vannak szláv eredetű helynevek szép számmal (pl.: Visegrád, Nógrád, Garadna, Csaroda stb.), de a számuk még így is viszonylag alacsony.

Ha a régészeti anyagot nézzük, akkor még a 10. században megtörtént a betagozódásuk a magyar társadalomban. ha megvizsgáljuk a század második feléneka temetőit, akkor megfigyelhetjük, hogy a mikroregionális különbségeket leszámítva egy elég heterogén képet kapunk, minden temetőben nagyjából ugyanazok a lelettípusok kerülnek elő. Azt viszont régészeti módszerekkel nem tudjuk kutatni, hogy az eltemetettek mind magyarul beszéltek volna. Egy huzalkarpereccel, vaskéssel, kengyellel eltemetett férfit ugyanakkora eséllyel nevezhettek Pribinának, mint Tasnak. Azonban a korai névanyagban dominálnak a magyar nevek.

Kicsit eltér a kérdéstől, de szerintem az integráció témáját érinti az is, hogy a pusztai népek hadszervezetében a meghódított törzsek tagjai is felemelkedhettek magasabb pozícióba. Erre egy magyar példa Bogdán vezér, aki az egyik itáliai hadjáratot vezette (itáliai évkönyvekben maradt fent a neve). A Bogdán egy szláv férfi név, ez alapján feltételezhetjük, hogy a viselője amellett, hogy az itáliai sereg magyar fővezére volt szláv, vagy szláv származású lehetett.

A "honfoglalás" csak kitaláció, ahogy a "finnugorizmus" is. A Habsburgok találták ki, hogy elvegyék az ősi múltunkat. A Kárpát-medence a magyar őshaza, Árpád csak hazajött.

Amit hivatalosan tanítanak, annak nagy része hazugság, ferdítés, féligazság.