A magyar honfoglalás kora és István király kora körüli bizánci császároknak mi volt az anyanyelve, és a diplomáciai nyelve?

A görög. Amit mondanak "bizánci görög"-nek vagy "középkori görög"-nek is. A latin a keleti régióban másodlagosnak számított és a görög volt a fő nyelv. Még a rómaiak is beszéltek görögül, mint presztízsnyelv, amivel műveltségüket mutathatták be.

A Bizánci Birodalom császárainak etnikai származása se nem egységesen görög, de latin sem, hanem több dinasztiai is váltotta egymást. (Amúgy a Római Birodalom császárai sem voltak mind latin származásúak.) A bizánci császárok etnikai hátterében volt több tucat örmény, illírek, szír, trák és ibériai (stb) és feleség ágon még magyar is. Szent Piroska (Irene of Hungary, 1088-1134) Árpád-házi magyar hercegnő Komnénosz II. János (John II Komnenos, 1087-1143) bizánci császár felesége.

( [link] )

A bizánci császárok anyanyelve is változatos volt és mindegyikük beszélt görögül, nyilvánvalóan még latinul is.

Az kimaradt, hogy sok bizánci császár görög származású volt és így a görögöt anyanyelveként beszélte. Bizánc elején félig görög származású császárok voltak, ami 1000 környékén teljesen görögökre váltott át. Összességében a bizánci császárok több mint a fele volt vagy görög, vagy félig görög. A második legjellemzőbb az illír és örmény származás, majd néhány százaléknyi a latin, szír, trák, magyar és szláv, és még kisebb mértékben izauriai, bolgár, kazár és szerb. Összesen 6 bizánci császár részben magyar származású volt, és ők vélhetően legalább nagyjából beszéltek magyarul is. Egy példa:

III. Andronikosz bizánci császár (Andronikos III Palaiologos, 1297-1341) görög, örmény, magyar származású volt. III. Andronikosz nagymamája Árpád-házi Anna (1260-1281). És egybevéve 6 részben magyar származású bizánci császár volt.

Amúgy pedig három Árpád-házi magyar hercegnő is volt bizánci császárok felesége (mivel a magyar történelem sokakat érdekel, így érdekes lehet).

...........................

- Szent Piroska - bizánci császárné

(Árpád-házi Piroska, Szent Irén, Irene of Hungary, "Magyarországi Irén", 1088-1134)

Szent László (I. László, 1040-1095) király elsőszülött lánya

Komnénosz II. János (John II Komnenos, 1087-1143) bizánci császár felesége

( [link] )

( [link] )

( [link] )

...........................

- Margit - bizánci császárné

(Margaret of Hungary, "Magyarországi Margit", 1175-1229)

III. Béla király (1148-1196) lánya

II. Iszaakiosz (Isaac II Angelos, 1156-1204) bizánci császár felesége.

( [link] )

( [link] )

( [link] )

...........................

- Árpád-házi Anna - bizánci császárné

(Anna of Hungary, "Magyarországi Anna", 1260-1281).

IV. Béla (1206-1270) király unokája

II. Andronikosz (Andronikos II Palaiologos, 1259-1332) bizánci császár első felesége

( [link] )

( [link] )

( [link] )

A hellenizáció a Bizánci Birodalomban - wiki

A birodalmi közigazgatási nyelv váltása latinról görögre /

"A Római Birodalom kezdete óta nem volt hivatalos nyelv, de a latin és a görög volt a fő nyelv. A principátus idején a görög nyelv ismerete hasznos volt a művelt nemesség követelményeinek teljesítéséhez, a latin nyelv ismerete pedig a katonai, kormányzati vagy jogi karrierhez. A latin az időszámításunk előtti második századtól terjedt el, különösen a nyugati tartományokban, de nem annyira a keleti tartományokban. Keleten a görög volt az uralkodó nyelv, a hellenisztikus időszak öröksége. A görög a keresztény egyház és a kereskedelem nyelve is volt. A legtöbb császár kétnyelvű volt, de politikai okokból a latin nyelvet részesítették előnyben a nyilvános szférában, ez a gyakorlat először a pun háborúk (ie. 264) idején kezdődött."

"A 7. századi reformok előtt a latin volt a kormányzás, a közigazgatás és a jog birodalmi nyelve, míg az ókori görög az irodalom és a kultúra nyelve."

"A klasszikus görög kultúra hellénizáló tisztelete világosan látható a bizánci irodalomban."

( [link] )

Greek East and Latin West - wiki

"A görög kelet és a latin nyugat kifejezések a görög-római világ és a középkori kereszténység két részének megkülönböztetésére szolgálnak , különösen azon keleti régiók között, ahol a görög volt a lingua franca (Görögország, Anatólia, a Balkán déli része, a Levantai és Egyiptom). és a nyugati részek, ahol a latin töltötte be ezt a szerepet (Olaszország, Gallia, Hispania, Észak-Afrika, Balkán északi része, közép-európai területek és a Brit-szigetek)."

"A görög a korábbi hellenizáció eredményeként terjedt el, míg a latin a római állam hivatalos közigazgatási nyelve volt, ösztönözve a romanizációt. Keleten, ahol a két nyelv több évszázadon keresztül együtt létezett a római közigazgatáson belül, a latin használata végül visszaszorult, mivel a görög szerepét tovább ösztönözték a birodalom szerkezetében a 3. és 7. század között bekövetkezett közigazgatási változások, amelyek a szakadás a Kelet-Római Birodalom és a Nyugat-Római Birodalom között, az utóbbi összeomlása, és az előbbi kudarcos kísérletei az egység helyreállítására. Ez a görög–latin megosztottság a kora középkorban (~500~1000) folytatódott a keresztény világ kelet–nyugati szakadásával."

"A Római Birodalom 330-ban."

[link]

( [link] )

Kis megjegyzés az elején - azért szoktam rendszeresen idézni és linkeket tenni, és nem csak leírni dolgokat, hogy ne tűnjön egyéni véleménynek. Ezért is van idézőjelben és azt idéztem a linkről. De ezt csak mellékesen tettem hozzá.

A szövegösszefüggésből amúgy látható, hogy hogyan is van, bár a wiki valóban nem foglalja össze a legfontosabbakat nagyon egyszerűen - szóval érthető a kérdés is.

Az ókorban nem volt azonos módon "hivatalos nyelv" úgy, mint ahogy ma is van. De félig mégis volt hivatalos nyelv, ami a közigazgatás, politika és a hivatalok nyelvét jelentette. Szóval mai értelemben volt is meg nem is hivatalos nyelv. Egyszerűsítve pedig inkább volt, mint sem.

A wiki azon szakaszának címe is mutatja: "A birodalmi közigazgatási nyelv váltása latinról görögre". Vagyis a közigazgatás nyelve volt amit amolyan korabeli hivatalos nyelvnek lehet tekinteni (de a népek a saját nyelveiket beszélték, az anyanyelvüket). Ezért is folytatja úgy a wiki, hogy "fő nyelv" viszont volt: "A Római Birodalom kezdete óta nem volt hivatalos nyelv, de a latin és a görög volt a fő nyelv."

Röviden a lényege: mai hivatalos nyelvek nem voltak, amit a teljes lakosság beszélt, de "közigazgatási hivatalos nyelv" az már az ókorban is volt.

Egy példa még hozzá... ahol a magyar wiki kicsit sablonosabban fogalmaz, míg az angol és francia pontosabban.

Római Birodalom - hu.wiki

Hivatalos nyelvek: latin

Roman Empire - en.wiki

Közös nyelvek: latin, görög, regionális nyelvek

Empire romain - fr.wiki

Nyelvek: latin, ógörög

De egy nem mai értelemben volt hivatalos nyelv azért, mondhatjuk így is, csak az nem feltétlenül volt a teljes lakosság anyanyelve is egyben!