válasza:"Ha ezt az állítást, hogy a szolgáltatásban helyezkednek el majd az emberek, ezt összevetjük az AI által már jelzetten veszélyeztetett munkakörökkel, akkor pont a szolgáltatási ágazatot váltja ki részben nagyon hatékonyan!"
A (mellesleg igen összetett) szolgáltatói szektor egy részét igen. Más részét meg belátható időn belül szinte esélytelen.
"Oké rendben. Sorold el a robotok és az AI által kiváltott munkahelyekkel azonos más megüresedéseket azonos mennyiségben. Meg a keletkező állítólagos új munkaköröket is. Ha nem sorolod el akkor nyilván nem teszi ki a számokat."
Azt aztán várhatod, hogy néhány változóval és a belőlük alkotott egyenlettel leírjam, hogy milyen állapotban lesz a gazdaság és társadalom x év múlva. Az utóbbi 100-200 év technológiai ugrásaival mindig kibővült a szolgáltatói szektor, olyan munkakörök születtek, olyan dolgok iránt nőtt meg drasztikusan a kereslet, olyan igények váltak széles körben elterjedtté, ami korábban vagy mérhetetlen luxusnak tűntek, vagy akár teljesen elképzelhetetlen voltak. Nem látom, miért pont a mostaninál lenne másképp, lásd lejjebb.
"Az ipari forradalomnál hatékony gépek szüntettek meg munkahelyeket és ugyanakkor egyben gyárakat hoztak létre párhuzamosan. És fontos, hogy ugyanabban az időben! Lényegében párhuzamosan! A munkaerő csak az egyik helyről vándorolt a másikra."
Ha ennyire sima lett volna a sztori, nem lett volna annyi ellenzője a technológiai haladásnak munkavállalói oldalról.
"- Már nem csak új gépekről van szó, hanem munkaerő gyártásról.
- A traktor az munkaeszköz, munkagép.
- A robot és az AI pedig munkaerő is egyben."
Nem látom, mi értelme ennek a megkülönböztetésnek. Munkáltatói szempontból annyi a lényeg, hogy valaki vagy valami elvégezze a munkát. Minden ipari forradalomnak az a lényege, hogy a "valami" sokkal hatékonyabbá válik. Minden gép, legyen az bármilyen összetett vagy primitív, emberek munkáját váltja ki. A robotvezérlésű metróvonalat felügyelő egyetlen diszpécser kiváltja 15 járművezető munkáját, ez nem különbözik lényegében attól, hogy egyetlen kombájnkezelő kiváltotta 15 földműves munkáját. Ugyanaz történik, mint a korábbi változásoknál.
61
Munkáltató munkáltató és munkáltató!
Mi lenne ha nem feledkeznénk meg arról, hogy az emberért van a rendszer és nem fordítva, nem az ember van a rendszerért.
válasza:Miért nem tartottuk meg az ásóbotot?
Ahhoz is ember kell.
Fúj, traktor!
Persze, csak azon gondolkodjunk, hogy hogyan lehet az alapból csilliárdokat kaszáló ipari szektor életét még jobbá tenni, a csilliárdjaikat hogyan lehetne még jobban felszaporítani, mert ugye lóvéból sosem elég, minden fejlesztést csakis arra kihegyezni, hogy kizárólag a vállalati szektor profittermelését mozdítsa elő és véletlenül sem gondoljunk a magánszektor érdekeire, a közjó szolgálatára, a társadalmi egyenlőtlenségek kiegyenlítésére.
Éljen a kapitalizmus amely utcára teszi az embert és robotra cseréli őt, aki vérverejtékkel felépítette ezt a társadalmat annak az 1% kapitalistának.
De rossz szót senki ne merjen erről szólni, mert jobb rendszert nem látott még az Univerzum!
A legjobb rendszer az, amely az embert eldobja és robotokra cseréli őt. Ennél jobbat még egy zseni sem tudna kitalálni? Aki mást mer mondani az egy idióta konteós kártékony vadállat!!!
válasza: válasza:"De rossz szót senki ne merjen erről szólni, mert jobb rendszert nem látott még az Univerzum!"
Te tudsz jobbat? Én nem.
válasza:Fisher azt írja, hogy a kapitalizmus gyarmatosította már a képzeletünket is, és ezért már elképzelni sem tudunk más rendszert, mint a kapitalizmust.
Azt írja, a lázadási törekvésekből is termék válik, és azokat meg tudjuk vásárolni, így látszólag, ezzel az aktussal éljük meg a lázadásunkat, hogy mit vásárolunk... s igazi társadalmi változás így nem lesz a késztetésből...
Nagyon exciting gondolat számomra!
válasza:“ Te tudsz jobbat? Én nem.”
Ha egy rendszer fő motiváló ereje a félelem, az nyilván nem lehet a legjobb, hiszen megannyi más pozitív érzelem van amire épülhetne egy rendszer. Önzetlenség, törődés, kíváncsiság, kölcsönösség, bizalom.
A kapitalizmusnak sikerült egyidejüleg az ember összes negatív érzelmét és tulajdonságát aktiválni. Tehát amíg a fő motivációm az, hogy félek az éhenhalástól, utcára kerüléstől, vagy, hogy a munkatársam vagy szomszédom lehagy teljesítményben és a státuszom emiatt visszaesik vagy akár megélhetésem is, addig én folyamatosan kényszerítve, strsszelve, ennek következtében pedig boldogtalanul és nyomorultul fogom érezni magam.
Mert bármennyire is teljesítsek jól a rendszer nem lesz képes pozitív érzelmet kiváltani belőlem és a kényszerérzetet kiváltó tényezők ugyanúgy nem fognak megszűnni, hiszen csupán anyagi tekintetben tud jutalmazni, arról meg tudjuk, hogy mennyi köze van a boldogsághoz. A kapitalizmus tökéletesen lemásolja a természetben végmenő természetes szelekciós és túlélésért való küzdelmi folyamatokat, mintegy nem engedve meg az embernek, hogy magasabb érzelmi és kulturális síkra lépjen mint a vadonban szaladgáló ősei. Az eszközei, kütyüi fejlődhetnek, de eszmeileg, érzelmileg nem tud feljebb lépni, ugyanazok az alacsony szinten tengeti. Ezért mondhatni általános a szorongás, depresszió stb.
Az alapszükségleteket valóban ki kell elégíteni meg a túlélést biztosítani de ha az egész rendszer eköré és erre épül az érthető mód behatárolja és megbénítja az embert.
válasza:"Fisher azt írja, hogy a kapitalizmus gyarmatosította már a képzeletünket is, és ezért már elképzelni sem tudunk másik rendszert, mint a kapitalizmust."
Ez nem képzelet kérdése, tapasztalati ismereteink vannak a gyakorlatba átültetett más gazdasági berendezkedésekről. Megbuktak.
"Ha egy rendszer fő motiváló ereje a félelem, az nyilván nem lehet a legjobb, hiszen megannyi más pozitív érzelem van amire épülhetne egy rendszer. Önzetlenség, törődés, kíváncsiság, kölcsönösség, bizalom."
Ezek jó dolgok és megvan a helyük. A gazdaságot viszont nem lehet mások jófejségére alapozni. Te dolgoznál a főnöködnek önzetlenségből? Építenél és működtetnél gyárakat, laboratóriumokat önzetlenségből? Ami meg a kölcsönösséget illeti, pont ott van a kölcsönösség, hogy nem jófejségből végzel ingyenmunkát, hanem pénzt kapsz érte.
"vagy, hogy a munkatársam vagy szomszédom lehagy teljesítményben és a státuszom emiatt visszaesik"
Mert, minek kéne történnie? Jobban szeretnél egy olyan világot, ahol nincs honorálva a teljesítmény? Kinek van kedve teljesíteni, ha nincs honorálva?
"hiszen csupán anyagi tekintetben tud jutalmazni, arról meg tudjuk, hogy mennyi köze van a boldogsághoz"
Hát azért nem olyan kevés. Kicsit fentebb még te is azon izgultál, milyen rossz, ha az éhhaláltól vagy utcára kerüléstől kell félni. Ezek is anyagi dolgok.
"A kapitalizmus tökéletesen lemásolja a természetben végmenő természetes szelekciós és túlélésért való küzdelmi folyamatokat, mintegy nem engedve meg az embernek, hogy magasabb érzelmi és kulturális síkra lépjen mint a vadonban szaladgáló ősei. Az eszközei, kütyüi fejlődhetnek, de eszmeileg, érzelmileg nem tud feljebb lépni, ugyanazok az alacsony szinten tengeti. Ezért mondhatni általános a szorongás, depresszió stb."
Ha szerinted ugyanazon a kulturális szinten vagyunk, mint a középkor vagy az őskor embere, akkor egy kicsit többet kéne tájékozódni.
Az evolúció, szelekció egyébként minden folyamatnak a része. A kommunizmus például kiszelektálódott: első blikkre sok ember jónak gondolta, aztán bebizonyosodott, hogy nagyon nem váltja be a reményeket.
Egyébként én sem azt mondom, hogy a szabályozatlan rablókapitalizmus az emberi eszmény. De eddig az összes olyan próbálkozás, ami kiiktatta a gazdaságból versenyt és az egyéni anyagi érdekeket, csúfos kudarccal végződött.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!