Kell ez? Minek? Miért nem jó az ember?

"A fő kérdést szokták kikerülni? Hogy miben más az AI és az előző ipari forradalmak? Mert nagyon nem ugyanaz a működése a gazdaságnak ez a kettő."

Én meg még mindig nem látom, miért lenne más a mostani forradalom, mint a közelmúlt drasztikus informatikai-automatizálási változásai lényegében minden gazdasági szegmensben. Akkor is globalizált volt a gazdaság, a fejlett világban akkor is jelentős volt a szolgáltatói szektor, azóta pedig még jelentősebb.

"Az íródeákok helyett ma irodai dolgozók vannak - ugye írás/írás munkakör."

És kik vannak a tejesemberek helyett? A jégvágók, patkányfogók, lámpagyújtogatók, kopogtatók helyett? Ezek a munkák (és még rengeteg) egy az egyben megszűntek, mindenféle "utód" nélkül.

A fejlődés velejárója, hogy változik a világ, és a változásnak része az is, hogy bizonyos szakmák megszűnnek. Ez mindig is így volt, az adott szakmák mindig verték a tamtamot, hogy jaj lesz nekünk, és mégis itt vagyunk.

Szerintem a dolog egyik része, hogy mi mivel töltjük a drága időnket.

Nagyon nem mindegy, hogy az egész rendszer környezetterhelése mekkora, és ez növekszik, akármennyire ökohatékonyak is vagyunk.

Másrészt egy jobb elosztás mellett az is lehetne a berendezkedés, hogy mindenki csak négy órát dolgozik egy nap, és a gépekből származó haszonból meg eltartjuk az embereket. Nagyon nagy jövedelmi különbségek vannak a világban. Ez nem technikai kérdés, hanem elosztás, közmegegyezés kérdése.

Általában (ahogy néztem a neten) csak négyféle cikk jelenik meg a témában:

1. Mint a kérdésben is a linken, ami semmi más mint "érdekesség"-ként vagy "szenzáció"-ként való bemutatása.

2. Milyen munkákat veszélyeztet az AI (általánosan vagy néha listával).

3. Milyen munkákat nem tud kiváltani az AI (általánosan vagy néha listával).

4. Felhozzák az ipari forradalmat ami új állásokat és munkaköröket hoztt létre.

5. És hiányzik a fentiek összegséze, hiányoznak a két oldalról a számok, a veszélyeztetett és létrejött munkahelyek számai, és hiányoznak az összegzett kimutatások és következtetéseik is.

6. Különösen hiányzik az AI által és folyományaként létrehozott munkahelyek és új munkakörök száma. Mert nyilván programozóra több szükség lesz, ez nyilvánvaló és talán a számítógép gyártásban is lesz bővülés. És hol van a többi munkahely és az emlegetett új munkakörök? Mert tűnik úgy, hogy azok kilátásban lennének.

Nem valószínű, hogy az AI által megszűnt munkák helyett annyira sok egészségügyi dolgozóra és kreatív munkaerőre lenne szükség és ha ezt állítják, akkor magyarázzák már el, hogy miért? Nincs kapcsolat egy megszűnt TV bemondói állás, egy megszűnt járművezetői állás és egy kreatív munkaerő igény között. Egyszerűen az egyik megszűnése nem hozza létre az emlegetett kreatív munkák és szolgáltatások iránti növekvő igényét.

„Egy társadalom, illetve csoport dönthet úgy, hogy nem gazdasági – azaz társadalmi, esztétikai, erkölcsi vagy politikai – okokból ragaszkodik valamilyen tevékenységhez vagy értékhez, de ez semmi módon nem változtat a dolog gazdaságtalan jellegén. Más szóval, a közgazdaságtan ítélete rendkívül töredékes ítélet. Az összes szempont közül, amelyet a való életben tekintetbe kell venni és össze kell vetni, mielőtt még döntést hozhatnánk egy kérdésben, a közgazdaságtan egyetlenegyet ragad ki – vajon egy vállalkozás hoz-e pénzbeli hasznot azoknak, akik belefognak, vagy sem?

Figyeljünk fel e szavakra: »azoknak, akik belefognak«. Nagy tévedés például azt feltételezni, hogy a közgazdaságtan módszerét rendesen annak meghatározására használnák, vajon a társadalom egy csoportjának tevékenysége hoz-e hasznot a társadalom egésze számára.”

Ernst F. Schumacher: A kicsi szép

„Tetemesen csökkentenünk kell az összes emberi igényt a Föld természeti rendszereivel szemben, a forrásokat igazságosan kell elosztanunk, be kell fektetnünk a természeti és társadalmi tőke megújításába, és korlátoznunk kell – sőt, meg kell fordítanunk – a népesség növekedését olyan eszközökkel, amelyek növelik az igazságosságot, erősítik a közösséget és biztosítják a hozzáférést a családtervezési szolgáltatásokhoz. […] Első látásra megalázó korlátozásnak tűnhet, de meg kell tanulnunk gazdaságunkat úgy szervezni, mint a Föld életfenntartó rendszereinek egyik alrendszerét. Ehhez új mutatókra van szükségünk, s problémáinkról másképp kell gondolkoznunk, azokat másképpen kell megoldanunk, s egymáshoz máshogy kell viszonyulnunk. […]

Az asztronauták az űrben, egy járműbe szorosan bezárva, világosan tudják: jóllétük attól függ, hogy van-e megfelelő készletük oxigénből, üzemanyagból, élelemből, vízből és más lényeges dolgokból. A folyamatok minimalizálása és mindennek az újrahasznosítása alapvetően fontos hosszú távú jóllétük szempontjából. Mivel semmit nem tudnak helyettesíteni, semmit sem dobhatnak el.” David C. Korten: Gyilkos vagy humánus gazdaság

51/

Még mindig nem látod, miért lenne más a mostani (amúgy csak készülőben lévő, közelgő) ipari, de inkább "számítástechnikai forradalom"? Olvasd vissza, de tényleg. Nem dumának írom, tényleg lassan odafigyelve olvasd vissza...

"Akkor is globalizált volt a gazdaság, a fejlett világban akkor is jelentős volt a szolgáltatói szektor, azóta pedig még jelentősebb."

Nos igen, tényleg nagy harmad a szolgáltatói ágazat. És AI téren a szolgáltató szektorra szoktak (például) hivatkozni a cikkek, ez igaz. Ez rendben. És, hogy majd többen dolgoznak a szolgáltató szektorban - ami viszont már inkább mondvacsinált ötlet és nem tűnik reálisnak. Csak nézzük meg és gondoljuk is át azért...

Ha ezt az állítást, hogy a szolgáltatásban helyezkednek el majd az emberek, ezt összevetjük az AI által már jelzetten veszélyeztetett munkakörökkel, akkor pont a szolgáltatási ágazatot váltja ki részben nagyon hatékonyan! Mutatok rá cikket.

"Frey és Osborn úgy találta, hogy a legvalószínűbb, hogy a számítógépekkel és az automatizálással felváltható munkahelyek a következő iparágakban találhatók:

- Szállítás és logisztika

- Adminisztratív és irodai

- Termelés

- Szolgáltatóipar, pl. vendéglátás"

[link]

Nyilván alakuljon jó, csak kicsit praktikusabban tűnik, ha az emberek erről nem csak egy-egy jellemző "kérdés-válasz sablonok" kereteiben beszélnek, hanem tovább is viszik a vizsgálatot.

"Még mindig nem látod, miért lenne más a mostani (amúgy csak készülőben lévő, közelgő) ipari, de inkább "számítástechnikai forradalom"? Olvasd vissza, de tényleg. Nem dumának írom, tényleg lassan odafigyelve olvasd vissza..."

Még mindig nem látom. Szegény, suta fejem. Leginkább azt látom, hogy neked is van egy meggyőződésed, meg a veled ellentétes véleményűeknek is van egy meggyőződése. A tied azon alapul, hogy az AI-hoz kapcsolódó ipari forradalom nagyon más jellegű és nagyon más következményekkel jár majd, mint az eddigiek. A többieké azon alapul, hogy annyira azért nem más, mint az eddigiek. Hogy kinek van igaza, arra empirikus tapasztalatok

útján jelenleg nem lehet választ adni, végső soron csak az idő dönti majd el.

Oké rendben. Sorold el a robotok és az AI által kiváltott munkahelyekkel azonos más megüresedéseket azonos mennyiségben. Meg a keletkező állítólagos új munkaköröket is. Ha nem sorolod el akkor nyilván nem teszi ki a számokat.

Az ipari forradalomnál hatékony gépek szüntettek meg munkahelyeket és ugyanakkor egyben gyárakat hoztak létre párhuzamosan. És fontos, hogy ugyanabban az időben! Lényegében párhuzamosan! A munkaerő csak az egyik helyről vándorolt a másikra.

Az ipari forradalomnál nem a munkaerőt csinálták meg, hanem a munkavégző gépet és gépeket és más gépeken dolgozott tovább a munkaerő.

A robotizáció és az AI viszont közvetlenül a munkaerőt hozza létre. Egy traktor kivált ezer munkást a földeken viszont a traktor munkagép. Mára a traktorvezetői állás is kiváltható, mert ott a számítógépvezérlés.

- Már nem csak új gépekről van szó, hanem munkaerő gyártásról.

- A traktor az munkaeszköz, munkagép.

- A robot és az AI pedig munkaerő is egyben.