Kell ez? Minek? Miért nem jó az ember?

"haladás mániás"

Aki meg hülye, az ne akarjon haladni.

Mondanál BÁRMIT, amit 100 évnél régebben találtak fel, és te be akarod tiltani?

Ez a fenntarthatatlanság egyik oka. A piac irányít és annak megvannak a maga törvényszerűségei. Ezeket a XIX. századi fizika alapján találták ki, zárt rendszerként, holott a világ nyílt rendszer. Ld. Lietaer utolsó láncszemét.

Herman Daly is fontosakat ír a gazdaságtalan növekedésről, érdemes elolvasni, pár oldal, online elérhető.

A mi generációink feladata lenne, hogy új pályára állítsuk a világtársadalmat, és felülbíráljuk ezt a világképet, hogy a piac mindenek felett. Nagyon nehéz, kevés esély van rá.

Mindenki azt szereti, amihez ért, amit ismer. Mindenki azt utálja, mait nem ismer. Ez következik a kíváncsiságból, halálfélelemből és abból, hogy az ember társas lény (meg még pár dologból).

Aki tudja, mire való egy eszköz, az érti a működését, de főképp a célját. Aki nem tudja, fél, mert nem tudja, hogyan reagáljon. Ettől kétféleképpen viselkedik az ember. 1. Túlreagálja és megtalálta célját, a dolog kiirtását. 2. Megretten és a vallásba menekül, szélsőséges esetben öngyilkos lesz, mert nem bírja a stresszt.

Mindenki döntse el, hová tartozik, hová érdemes tartoznia.

Kár volt lepontozni az autós példa hibás voltára a választ, mivel gyakorlatilag ez nem igazán azonos az első ipari forradalom jellegzetességével. És jobb előre gondolkodni és ezekről társadalmi párbeszédet kell folytatni. És a média nem fogja megoldani helyettünk a társadalmi párbeszédet, mert nem arra van fenntartva.

Ha megnézzük az ipari forradalom előtt az embereknek az élelem megtermelése jelentette a legtöbb időt és az ókorban és középkorban még az emberek 80-85%-a dolgozott a mezőgazdaságban! 80-85%-a ! Vagyis a legtöbb ember.

Ökörrel és lóval szántottak és ez még nagy segítség volt. De a magokat már kézzel kellett elvetni és földet tolni rá. Kaszával és sarlóval arattak. Konkrétan kiment egy sereg ember a földekre és arattak, mások összegyűjtötték és megint mások elszállították a terményt és feldolgozták. Utána még csépelni kellett, majd például a búzaszemeket zsákokba tölteni és még a malomba is el kellett vinni. És onnan elhozni is, nyilván szekérrel és nem targoncával és kamionnal csinálták, hanem sok kézi munkával. Azokat az óriási szántókat kézzel kellett gyomlálni is és a trágyázást sem traktor vitte szét a földeken. A kukoricáról kézzel szedték le a szemeket, a gyümölcsöt is kézzel szedték és a zöldségeket is. A mezőgazdaságból származó ruha alapanyagokat is kézzel dolgozták fel, így a textilhez először gyapjúból és lenből szálakat készítettek amiből meg kézzel szőttek textilt. A textilből meg kézzel varrtak ruhát. (stb)

Az ipari forradalommal a sok ember ki lett váltva a mezőgazdaságból a traktorral és egyebekkel. De akkor valóban munkák nyíltak a városokban "ugyanabban" az időben. Így lett városiasodás és a földeken munkájukat elveszítő tömegek költöztek a városokba és a gyárakban dolgoztak. Viszont a gépesítés nagyon új volt és a gyári termelés növekedett is - nem is kicsit. Lényegében felvette a mezőgazdaságból kiesett embereket. Itt egy későbbi diagram és ez kissé az ipari forradalom utáni, de még mindig jól mutatja a folyamatot, csak előtte a vidékiek aránya még nagyobb volt.

Diagram: "A városi és vidéki lakosság arányának változása 1950 és 2050 között"

[link]

Itt még jobban kivehető a munkahelyek városba helyeződési folyamata a gépesítéssel: "Urbanizáció az elmúlt 500 évben"

[link]

Mellékesen az is igaz, hogy ez utóbbiban még a népességnövekedés is benne volt.

Szóval valóban első ipari forradalom létrehozott elegendő mennyiségű új munkahelyet. Ez igaz. Csak volt egy különbség! Mégpedig az, hogy "ugyanabban az időben", ahogy a gépesítés kivette a munkát a vidékiek mezőgazdaságából, párhuzamosan hozott létre gyárakat a városokban és valóban új munkahelyeket is. Párhuzamosan és ugyanakkor. És még ráadásul országon belül.

Ma már más a rendszer. Egy önkiszolgáló kasszát gyártanak mondjuk (most ezt nem tudom), de mondjuk Németországban és Hollandiában és üzembe állítják Görögországban és Magyarországon. Az önkiszolgáló kassza gyártás máshol van, mint ahol a munkahelyeket elveszi, mivel globalizált a gazdaság ezen része is. És ez nagy különbség az első ipari forradalomhoz képest, ahol országon belül szűnt meg a mezőgazdasági munkaerő igény és országon belül jöttek létre gyárak a városokban. Más a korszak a globalizáció miatt.

Például a mesterséges TV bemondó esete is már más. Például a szoftvert előállítják az USA-ban és üzembe helyeik Magyarországon és Szlovákiában. A magyar és szlovák munka nélkül maradt TV bemondók nem költözhetnek ezért az USA-ba, nem fognak.

Hozzá kell venni a kérdésbeli TV bemondón túl az összes egyéb munkahelyet is, amit képes kiváltani az AI. Például önvezető taxi és áruszállítás és önvezető traktor. Itt egy videó és nézzünk bele (nyugi rövid). Szóval ugye volt egy váltás az első ipari forradalommal, és a traktor elvette a munkát, de lett munka a városban. Az AI viszont kb az összes jármű vezetési munkát el tudja venni és már az az egy szem traktoros sem kell.

https://www.youtube.com/watch?v=T7Os5Okf3OQ

Na ehhez is hozzá jön a globális gazdaság! Éspedig úgy, hogy önvezető járműveket nem gyártanak mindenhol, viszont jármű vezetés az meg mindenhol van. Az önvezető járműveket exportálni fogják olyan országokba, ahol nincs ilyen gyártás, de jármű vezetés az meg nyilván van. És bizony más az első ipari forradalom.

Kétlem, hogy a jelenlegi sofőrök majd mind kivándorolhatnának az önvezető autógyártó országokba a gyáraikba. De még, ha mehetnének is az autógyárak akkor sem fogják felvenni a volt járművezetőket, mert több járműre nem lesz szükség! Nem fog a mennyisége növekedni, "csak" automatizálva lesz! A járművezetők kiváltása önvezető járművekkel az nem a több járművet jelenti, hanem kiveszik a járművekből a sofőröket.

És ma azt tartják, hogy a munkák legalább harmadát ki tudja váltani az AI, de valószínűleg ennél többet is, mint: ügyfélszolgálat, recepciós, könyvelés, eladó, adatbevitel és irodai közeg, összeszerelés, újságíró, csomagolás és szállítás, raktározás...

Másik példa - automatizált kikötők. Nincs se sofőr se darukezelő.

Long Beach kikötő Los Angelesben:

https://www.youtube.com/watch?v=HkauiGYT6YY

Hollandia, Rotterdam:

https://www.youtube.com/watch?v=22SvOhI47Tw

Kína:

https://www.youtube.com/watch?v=VtGDRhXWvng

És kíváncsi lennék egy műsorra, ahova meghívnak mondjuk 5-10 bemondót és hallgassuk már meg a véleményüket erről. Mert hát megszűnhet a bemondói munka és elmegy fotómodellnek vagy reklám modellnek vagy színésznek? Csak hát lehet az is, hogy az sem fog kelleni, mert ugyanúgy kiválthatóak lesznek.

És a szokásosat látni ebben is, hogy "van szó róla", de nincs teljesen megbeszélve a téma. Már régen nem ott kellene tartanunk, hogy "majd keletkezik új munkahely", hanem, hogy keletkezik-e vagy sem és hogyan, mi és hol. Mert jól hangzik, hogy "szükség lesz több programozóra", de az nem tesz ki annyit amennyi munkát kiválthat az AI. Programozó az népesség egy nagyon kis százaléka és hát lássuk be, hogy nem lehet az emberek negyede-harmada programozó. Például az USA-ban van 4,4 millió programozó, a népesség 334 914 895 fő és akkor programozó 1,31%. És azért sofőr és könyvelő több van ennél az USA-ban is. Programozásra nem lehet hivatkozni és nagyszámú munkahelyet építeni.

Sajnos kérdező, mint a 12-esben írod. Ez nagyon más ipari forradalmat jelent. Inkább nem is újabb "ipari forradalom", hanem "munkerőpiaci forradalom", munkaerőpiaci redukciós forradalom.

A gond az, hogy többnyire olyanokat hallatnak az internetet, hogy "majd megjelennek új munkahelyek és új munkakörök". Csak nem igazán van levezetve a téma, hogy hogyan is? Meg jönnek azzal, hogy majd szükség lesz több programozóra. De hányra? Jelenleg 200 programozó akik egy AI-t fejlesztenek azok kiváltanak akár több millió munkahelyet is és nem tűnik úgy, hogy máshol az AI munkahelyeket teremtene. Az AI nem hoz létre munkaköröket és munkahelyeket. Csak kiváltja a munkaerőt.

"És a szokásosat látni ebben is, hogy "van szó róla", de nincs teljesen megbeszélve a téma. Már régen nem ott kellene tartanunk, hogy "majd keletkezik új munkahely", hanem, hogy keletkezik-e vagy sem és hogyan, mi és hol."

Ezt nem lehet előre megbeszélni. Ehhez tudni kéne, hogy mire lesz alkalmas az AI 10-20 év múlva, mire lesznek vevők az emberek, stb.

Egy AI-bemondó jelenleg érdekes mint technológiai kuriózum, de mi garantálja, hogy fennmarad az érdeklődés? Miközben alig van olyan néző, aki közömbös lenne a műsorvezető emberi mivoltát, emberi egyéniségét illetően: emberi tapasztalatai vannak, emberi múltja, végzettsége, emberi értékrendje, meggyőződése, érdeklődése, magánélete - csupa olyan dolog, amik végül meghatározzák, hogy a nézők mennyire találnak szimpatikusnak egy műsorvezetőt, de egy AI-bemondó esetén minimum bajosan értelmezhető (sok esetben pedig egyáltalán nem).

Még csak most olvasom a válaszokat... de pl:

"Ellenben sokkal többen végzünk olyan munkát, ahol számítógépes rendszereket fejlesztünk, és még sokkal többen olyan munkát, ahol a számítógép fontos munkaeszköz."

Oké, csak annyira sok szoftverfejlesztőre azért nem lesz szükség, hogy mindenki programozó legyen, meg a számítógép ipar sem tudja felvenni az össze kiváltható munkaerőt.

- Beszéljünk már a számokról is.

- Hány számítógép gyártó cég van a világon?

- Mennyire bővítik a munkaerő felvételüket?

- Melyik országokra korlátozódnak a számítógép gyárak?

Ne dőljünk be annak amit jellemzően olvashatunk az interneten és nem lehetünk annyira technológia mániások, hogy az árnyoldalait rózsaszínre fessük át.

"Miért ne adna. Valakinek létre kell hozni az AI-t, fejleszteni kell, kellenek a számítógépközpontok amik futtatják az AI-t, ezeket fent kell tartani. És még lehetne sorolni."

- És vajon mennyi számítógépközpontra is van szükség jelenleg és hogyan bővül ez?

- És egy számítógépközpontban ugyanannyian dolgoznak mint egy gyárban?

- Valamint minden érintett országban sorra nyílnak a számítógépközpontok? Mert nem hangzik hihetően.

"megnő az igény azokra a munkákra, szolgáltatásokra, amiket előreláthatólag jó ideig (vagy soha) nem fog kiváltani az AI"

- És az pontosan hány munkakör?

- Mindenki akinek megszűnt a munkája az AI miatt az legyen tanár, egészségügyi dolgozó, énekes vagy más művész, esetleg búvároktató?

- És tegyük hozzá, hogy valóban sok számszerűen a nem igazán kiváltható munkakörök száma is, csak hát azok tényleg fel tudják venni a munkaerőt, vagy ez csak jól hangzik?

"Feltalálták a könyvnyomtatást, az íródeákok ugyan szükségtelenné váltak, de az írás korántsem."

- Ezeket már ismerni lehet, csak szerintem jobb lenne tovább is vinni és pontosítani.

- Az íródeákok helyett ma irodai dolgozók vannak - ugye írás/írás munkakör. Gépíróból irodai munkakörök. Ezekről ma azt mondják, hogy kiválthatóak lesznek. Nem linkelek mert vannak bőven infók a témában.

A fő kérdést szokták kikerülni? Hogy miben más az AI és az előző ipari forradalmak? Mert nagyon nem ugyanaz a működése a gazdaságnak ez a kettő.

Pedig ezek a témák társadalmi beszédet igényelnek és nem odavágott "megnyugtató" félszavas "megoldásokat", hogy "régen is megoldódott mert...". Jobb érteni, hogy nem azonosak az ipari forradalommal.

- Ipari forradalom: ugyanaz a találmány hozott létre munkahelyeket.

- AI: pár részterületen hoz létre munkahelyeket.