1989 előtt milyen minőségű volt az általános és középiskolai oktatás Magyarországon?

#9

A tanárok nem változtak, a munkafeltételeik kezdtek el folyamatosan romlani a 2010-es évektől kezdve.

Nagy volt akkor is a különbség még kategórián belül is az egyes sulik között. Egészen más volt egy külvárosi lepukkant ált.suli mint egy belvárosi elit suli. Ugyanez a középiskolában.

Általánosságban stabilabb volt az egész. nem változtattak politikai alapokon évente az érettségi tematikán. Érdemes megnézni a neten van rengeteg pl. KÖMAL feladat abból az időszakból, érettségi és felvételi feladatsor. (főleg a matekot fizikát érdemes megnézni), és próbálj egyet kettőt kitölteni az akkor rendelkezésre álló időkereten belül. De ugyanez pl. egy magyar érettségi feladatsor stb.

Én 91-ben érettségiztem, akkor belenyúltak a töribe nem kicsit, és nálunk pl. akkor valamikor így február környékén mondták, hogy a törinek vége a Molotov-Ribentrop paktummal. Ez a vége, amiutána jött felejtsük el. Kb. ennyit éreztünk a rendszerváltásból a suliban.

Ami utána jött jelentős hanyatlás volt. Egyre lejebb és lejebb süllyed. Ld. most a matek szinte már a logaritmus sincs, csak egészen az alapjai.

Én most a matek-fizika példáján nézem, mert én abból felvételiztem. És arra készültem sokat.

12

Nem néztem meg, de tanártól azt hallottam, hogy általában véve a közép érettségi könnyebb most, mint korábban (amikor csak egy féle nehézség volt, de volt felvételi is külön), viszont az emelt érettségi nehezebb (a felvételinél nem tudom, hogy nehezebb-e).

Ez kb stimmel?

A tanárok fizetése már akkor is kritikán aluli volt. 1977-ben az ált. isk. (4. osztály) tanárom mintaosztályt akart csinálni. Aki nem tetszett neki, azt megpróbálta gyógypedagógiára, viselkedés problémásokhoz tovább küldeni. Engem csak gyengén hallókhoz, gyengén látókhoz és értelmi fogyatékosokhoz próbált elrakni. Másokat máshova.

A nagy különbség, hogy akkor még nem volt luxus tanárnak menni. Most a tanár barátaimat, vagy a szülők, vagy a párjuk pénzeli, mert alap szinten sem jönnek ki a fizujukból (az utolsó bérrendezés ezen valamennyit segített, de nem eleget).

Abban az időben elvárás volt, hogy 3. osztályban mindenki tudjon olvasni. Pár éve egy iskolában a teljes 7. 8. évfolyamot teszteltük Egyszerre 12 főt. A 12-ből 2 következetesen nem ismert fel minden betűt.

Változott a világ, változtak az elvárások. A tanárok nimbusza csökkent. Régebben ha egy tanár mondott valamit, azt a szülők elhitték. (Az én szüleim, is hiába sejtették, hogy sem vak, sem süket, sem értelmi fogyatékos nem vagyok, elvittek a vizsgálatokra) Az akkori tanárok sikeresen lerombolták a szakma presztízsét úgy, hogy ma már a szülők azt sem hiszik el egy tanárnak, ha csendben van.

Mivel a tanítandó tananyag nagyon más, nem tudom őket összehasonlítani, de már "az én időmben is" csak az elhivatottak, azok, akik máshol nem találtak állást és azok tanítottak, akinek ez a pici hatalom is megérte. Azóta a reálfizetésük csökkent. Ez (szerintem) tovább rontja a helyzetet.

Nem segít a megítélésükben, hogy Magyarországon az erőt tisztlik és azt, ha valaki sok alkoholt tud meginni. A tudást nem. Elég megnézni az ítélethirdetéseket: Egy kubikust jóval nagyobb bérrel csábítanak, mint egy mérnököt (a tanárról már ne is beszéljünk).

Kérdés mi az a minőség...

Demokráciára nevelés:

Ez alatt azt értem, hogy nem megalázzák és tekintélyelvvel elnyomják a tanulókat, hanem meghallgatják az érveiket, vitatkoznak velük, bátorítják az építő jellegű megbeszéléseket. No, ez nem igazán működött. Ma sem, de régebben rosszabb volt. Nyilván abból adódóan, hogy maga a "szocialista demokrácia" nem volt demokrácia.

Idegen nyelvek oktatása: kötelező volt az orosz, második idegen nyelv csak a középiskolában, a nyelvoktatási módszer a szótárfüzetelős, nyelvtanozós, magyarul sokat beszélős mószer volt. Tíz évig tanultam oroszul, nyolc évig németül, de még mindig angolul tudok a legjobban :) Ebbe mondjuk a motiváció hiánya is belejátszott, mert nem gondoltam, hogy valaha külföldiekkel fogok kommunikálni, a fontos szakirodalmat meg lefordítják magyarra. Akkor még egy lassan változó világot érzékeltünk...

Természettudományok és matematika: na, az erősebb volt. Magasabb óraszámban tanultuk, noha az összóraszám nem volt több, a reál órák aránya volt magasabb. Én ezen felül matek-fizika-számítástechnika fakultációra jártam, úgy mentem egyetemre, hogy már tudtam deriválni, egyszerűbb dolgokat integrálni, stb. #12 Ami a természetudományos tárgyakat illeti, a régi "közös érettségi-felvételi" egy mai diáknak nehezebb lenne, mert nem kapott annyi tudást. Nekem könnyűnek tűnt, mert 4.-ben (=12.) megoldottuk a korábbi sok év feladatsorait, rutinnal mentem felvételizni.

Esélyegyenlőség:

Az iskolák között akkor is nagy különbségek voltak. Amit pl. a pocsék nyelvtanításról írtam, az nem mindenhol volt így, Jilly Viktor az ELTE gyakorlóban pl. szuperül tanított: https://www.youtube.com/watch?v=Y_7F59gqI7A&t=385s De egy vidéken szültetett gyereknek esélye se volt ilyesmire. A tankötelezettség 14 (!) év volt, pontosabban 8. után nem kellett továbbtanulni, mehettél segédmunkásnak is, voltak is osztálytársaim, akik így tettek. Cigányok. Akkor ez nem volt megbélyegezve, hogy nem tanulsz tovább: a becsületes kétkezi munka is el volt ismerve. Ugyanakkor a gimnáziumban, szakközépben ritka volt a cigány tanuló - a számarányuk eleve kisebb volt, de ezzel korrigálva is.

Volt viszont a FEB-rendszer: segítették a munkásszármazású fiatalokat a továbbtanulásban. Nem többletpontokkal (annak semmi értelme), hanem levelező és nyári bentlakásos tanfolyamokkal.

Alkoholizmus: általánosban és középiskolában is voltak olyan tanáraim, akik rendszeresen fogyasztottak alkoholt, akár munkaidőban is. Ez a Kádár-rendszerre amúgy általánosan jellemző volt. Ma már ez mind a cégeknél, mind az iskolában ritka.

15

A deriválás-integrálás az emelt érettséginek a része, ilyet ma is tanulnak olyanok, akik faktra mennek

Voltak jobb iskolák, átlagosak és olyanok, ahol már annak örültek a tanárok, ha bejárnak diákok és nem verik szét a berendezést.

A 70-es évek második felében voltam középiskolás, néhány tanár óráján rendszeresen elcsattantak pofonok. Ott nyilván síri csend volt, de amúgy meg elképesztően korrupt volt a rendszer. Maszekoló mesterek, téeszes emberek, tanácselnök holdudvara hordta a csomagokat a tanároknak, az ő gyerekei kivételezettek voltak mind a számonkérésben, osztályteremben, étkezésben.

A 20. századi történelemről elképesztő marhaságokat tanítottak, még mi 14-18 évesek is röhögtünk rajta, de szigorúan egymás között. Órán nem, mert egy Lenin viccből könnyen igazgatói vagy súlyosabb esetben kicsapás lehetett.

A tanulás nehézkesen ment, a könyvek rettenetesen szárazak voltak, a könyvtárban lassú volt mindent kikeresgélni. Sokszor másoltuk a felsőbb éveseket, mert úgyse nézte senki. Egyedül a sport az, amire azt mondom minőségibb volt, mint ma. Amikor nem esett, minden nap egy órát fociztunk az udvaron.